Egyre ritkább, de mégis megesik, hogy a basáskodó főnök önkényesen elveszi – minden jogalap, minden belső szabályzat szerint – az alkalmazott mobilját a munkaidő tartamára. Mondjuk egy bizalmi munkakörben , rendőrség, honvédség vagy pénzügyőrség belső biztonsági szolgálata hozhat ilyen rendelkezést. Ám ott is az a feltétele ennek a szigórúságnak, hogy helyette, ad a munkatársaiknak egy szolgálati készüléket, amelyen szükség esetén privát beszélgetést is folytathat. Jelenleg a hatályos törvények szerint csak fegyintézetekben foszthatják meg a mobiljuktól a rabokat. Tehát ha egy főnök most ilyen katonás rendet alkalmaz a polgári életben számíthat rá, hogy súlyos bűntetéssel sújtják.
A munka törvénykönyve nem tartalmaz erre egyértelmű szabályt, attól ugyanis, hogy éppen munkát végzünk, mind az Alaptörvényben rögzített alapjogaink, így a magánélethez és kapcsolattartáshoz való jog, valamint a tulajdonjog védelme megillet bennünket .
Az viszont a munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozhat, hogy a munkavállaló ne internetezéssel és családi vagy baráti telefonokkal töltse a munkaidőt. Egyes cégeknél az is fontos, hogy az alkalmazottnak ne legyen lehetősége a telefonjával lefotózni a cég által használt technológiát, bizonyos esetekben pedig a munkavégzéshez használt műszereket is bezavarhatja a telefon.
A gyakorlatban két külön kérdés, hogy nálam lehet-e a telefon, és használhatom-e azt, mert míg az előbbi a tulajdonjogot korlátozza, utóbbi a személyiségi jogokat. A munkáltató kötelezheti a munkavállalót a telefon mellőzésére, de csak akkor, ha erről szabályzatban rendelkezik, melyet előre ismertetnie kell a munkavállalóval. A telefon munkahelyre történő bevitelének teljes tiltása csak a legextrémebb esetekben jöhet szóba, azaz akkor, ha olyan érdeke fűződik hozzá a munkáltatónak, mely mindenképpen sérülne.
Ennek ellenére nagyon sok munkáltató önkényesen rendelkezik a kérdésről. Például Magyarországon korábban belügyminiszteri rendelet tiltotta a szolgálatban lévő rendőröknek, hogy a magántulajdonú telefonjukat maguknál tartsák. A jogalkalmazás ugyanakkor igyekszik a digitális fejlődés figyelembevételével értelmezni a jogokat, 2016-ban például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való jogot.
Gondolom esetünkben nem lesz szükség , hogy a kárvallott az ENSZ biztonsági tanácsához forduljon sérelmével.