A honvédség felkészült arra, hogy ha bármi történik körülöttünk, megvédje a magyar embereket – jelentette ki a Magyar Honvédség parancsnoka szombaton a közmédiának, miután hazaérkezett az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatásáról. Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washingtonban tárgyalt Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, és Maróth Gáspárral, Magyarország védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosával részt vett egy haditechnikai bemutatón, valamint meglátogatta a buffalói magyar közösséget. Arra a kérdésre, hogy a tárgyaláson szó esett-e az orosz-ukrán konfliktusról és hogyan értékelték azt, a parancsnok azt válaszolta, hogy a két katonai vezető közösen gondolkodott a kérdésről. Mindkét fél fontosnak ítéli, hogy a feszültség csökkenjen. Fotó: Dondi Tawatao / Getty Images Az Egyesült Államoknak is vannak saját hírszerzési információi, ahogy nekünk is, „de egy dolgot nem szabad elfelejteni: mi itt élünk, Ukrajna a mi szomszédunk, az Egyesült Államok pedig az óceán másik oldalán van” – fogalmazott. Ruszin-Szendi Romulusz hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetet a Magyar Honvédség képes kezelni, és egyelőre minden más eshetőségre csak cselekvési tervek léteznek. „Ez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség felkészül a lehetséges cselekvési változatokra” – mondta. Arra a kérdésre, hogy érkezhetnek-e amerikai katonák Magyarországra, úgy válaszolt: a NATO éves kiképzési programja folyamatosan zajlik, tehát ahogy eddig, úgy idén is érkeznek külföldi katonák Magyarországra, és a honvédeink is részt vesznek külföldi gyakorlatokon. Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban részt vettek egy tüzérségi rakétavető rendszer éles bemutatóján. Hozzátette: a magyar haderőfejlesztési elképzelések között szerepel „ennek a képességnek” a megteremtése, egyelőre több „jelölt” is van, a megtekintett amerikai eszköz az egyik, egy közép- és hosszú távú rakéta-sorozatvető egység, amely fejlesztés alatt áll. A Románia által is beszerzett HIMARS-ról lehet szó Az MTI tudósítása nem konkretizálja, hogy pontosan milyen eszközöket tekintettek meg a döntéshozók, de kizárásos alapon az M142 Magas Mobilitású Rakétatüzérségi Rendszerről (HIMARS) van szó. Ez ugyanis jelenleg az Egyesült Államok egyetlen exportképes rakétatüzérségi eszköze. Nemrégiben Tajvan, illetve a térségünkben Románia is vásárolt ilyen eszközöket – írja a Portfolio. A HIMARS egy kerekes hordozójárműről indítható rakéta-sorozatvető, alapvetően egy hat indítócsőből álló, 277 milliméteres, M26-os vagy M30/31-es rakéta indítására való konténerrel van felszerelve, de létezik olyan változata is, amely egy MGM-140 ATACMS rakétát indít. A „hagyományos” rakéták lőtávolsága 30-70 kilométer, az ATACMS-é 300 kilométer. A hazai döntéshozókat valószínűleg az előbbi változat érdekli. Fotó: Wikimedia Commons Érdemes arról is szót ejteni, hogy a Lockheed Martin végzett korábban AMRAAM-rakétákkal folytatott kísérleteket a HIMARS-indítóval, ilyen rakéták beszerzésére Magyarországon is sor kerül. Az, hogy a döntéshozók megtekintették az eszközt, nem jelenti feltétlen azt, hogy döntés is született a beszerzéséről. Mindenesetre azt jelzi, hogy komolyan elkötelezettek a Magyar Honvédség tüzérségi eszközökkel való felszerelése felé. Jelenleg pedig nem elérhető a NATO-n belül olyan rakétarendszer, amely hasonló képességekkel rendelkezne, mint a HIMARS. Magyarország nem rendelkezik rakétatüzérséggel, mióta kivonták a szovjet eredetű BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőket, a mostani lépéssel elveszett képesség pótlása történik. A tüzérségi képességek fejlesztése felé fontos lépés volt a PzH 2000-es önjáró lövegek beszerzése is, melynek rendszeresítése várhatóan idén tavasszal kezdődik.
Ez volt az MTI túdósítása – megjegyzem az igazság most éppen ideát van. Amerika az óceánon túl, a másik parton van. Lehet, hogy a kibicnek semmi sem drága. Vitatkozhatunk, polemizálhatunk vajon kinek is van igaza, de most éppen a hajdani Szovjetunió helyén az Ukrajna a szomszédunk. Orbán Viktort nem aggasztotta, mint Macron francia elnököt, hogy eltulajdonítják e a DNS-t. hagyta magát letesztelni. Ez a nagy megaméretű asztal is csak azt bizonyítja haderőben nem vagyunk paritásban. Talán az egyetlen megnyugtató momentum, ha az USA most nem fitogtatja az erejét, s egy helyi lokális háború csak kitörne ebben nem kapnának szerepet a nukleáris fegyverek. A felek egymáshoz való közelsége miatt nem érdemes elfertőzni a kontinenst. Ez olyan mint amikor a miskolci rendészek – behemót fiatalember 68 esztendősen rámtámadtak és lefújással fenyegettek -s nem értették miért mondom, hogy változó a széljárás, helyükbe én ettől tartozkódnék. Ezért döntöttek a békésnek tetsző hátrabilincselés mellett. Nem akarták ők is megkönnyezni az én traumámat.
Minden együttérzésem az ukránoké, de mióta az eszemet tudom az orosz és az ukrán nép az én fejemben egybetartozott. S még csak valamilyen etnikai elnyomásról sem tudok – például Hruscsov igazi ukrán volt. S főtitkár lehetett. A szétválásnak valami nemzeti bűszkesség lehetett az oka, noha mindannyian tudták együtt erősebbek és nagyobbak. Ráadásul a két terület ezer szállal kötödött egymáshoz.
Jugoszlávia is évtizedekeig több nemzet egységét képezte, s máig is azok az idők voltak a legsikeresebbek az ottélők számára. A belső és a külső feszültség szítása ,a viszály mélyítése, a népek egymásnak ugrasztása nagyon régi trükk. Lásd a történelmet. Aki ezt nem tanulta meg, akár újra is éleheti az ezzel járó összes borzalmat. Életem egyik nagy tévedése, sokáig abban az illúzióban ringattam magam, hogy mi itt a Kárpád medencében már sosem ismerjük meg a háborút. A délszláv harcok idején is csak az ágyúdörgések, bombázások zaja hallattszott át a határaink mentén. Az 56-os forradalom idején mindössze hét esztendős voltam, sok mindent láttam, már ez is egy előszele volt esgy esetleges háborúnak. Ne kérjünk belőle. Még kisadagot sem….