Az MTI szerint Gulyás Gergely Budapesten, az angyalföldi református templomban mondott beszédet a templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten. Mint mondta, szerinte a kereszténység a „legszemélyesebb közügy”, mert Magyarország történelmén az államalapítástól napjainkig végigtekintve jól látható, hogy a kereszténység mit tett hozzá a magyarság életéhez.
Emlékeznünk kell, miként formálta gondolkodását és kultúráját, miként mutatott utat jó és rossz időkben, hogyan adott erőt kiállni a nehézségeket és reményt, hogy a legnehezebb időkben is higgyünk egy jobb kor eljövetelében
– mondta a miniszter.
Gulyás Gergely az angyalföldi gyülekezetről szólva felidézte: a múlt század elején néhány lelkes fiatal lelkész kezdte a missziót a legszegényebb munkásnegyedben. A küldetés új erőre kapott, amikor „Trianon száműzöttjei”, az Erdélyből Angyalföldre telepített „vagonlakó menekültek” is csatlakoztak a gyülekezethez. Az itt élők nemcsak felépítették, de a XX. század legnehezebb évtizedeiben – amikor kellett, hatalmas erőfeszítések árán – is megőrizték a templomot és a gyülekezetet – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a templomépítés mindig közösségépítés is. Az angyalföldi gyülekezeti tagok, akik vasárnaponként együtt hallgatják Isten igéjét, azok, akik online követik az igehirdetéseket, valamint az a 400 iskolás, aki református hittant tanul az angyalföldi iskolákban, egy közösséget alkot. Olyan közösséget, amelynek tagjai részt vesznek egymás életében, közös a hitük, „osztoznak végső reménységünkben”, számíthatnak egymásra, és élnek a gyülekezet által biztosított sokféle találkozás lehetőségével – sorolta a miniszter.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében a Példabeszédek könyvének egy szakaszát magyarázva azt mondta: Salamon egyik legbölcsebb tanácsa, hogy az ember ne magával kezdje, ne magából induljon ki, mert „aki magával kezd, az előbb-utóbb csak magánál marad”. Ezért „kezdjük Istennel”, aki ugyanis így tesz, az előbb-utóbb rádöbben, hogy „nem mi kezdünk Istennel, hanem ő kezd velünk”. A bibliai emberek történetében az a közös és lényeges, hogy sohasem ők kezdték, hanem velük kezdett valamit Isten – mondta Balog Zoltán, felidézve ezzel kapcsolatban több bibliai történetet is.
Tóth József (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP), a XIII. kerület polgármestere köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a kerület templomai megmaradjanak, és szolgálják a közösséget. Megítélése szerint a kerületben az önkormányzat és a történelmi egyházak együttműködése kiegyensúlyozott és harmonikus.
A Frangepán utcai református templom és parókia alapkövét 1927-ben tették le, az építkezés 1933-ban fejeződött be. A templom felújítása 2017-ben a II. világháborúban megsérült, majd ideiglenesen helyreállított torony visszaépítésével kezdődött, 2022-ben pedig megtörtént a tető és a homlokzat felújítása. A beruházás költségét a gyülekezeti tagok adományából és pályázaton elnyert kormányzati támogatásból fedezték.