Eldöntöttem, nem volt nehéz elhatároznom, ezen túl magam nyírom a füvet és a gyepszegélyt. Korábban jó ideig volt erre egy fiatal munkaerő, aki ímmel-ámmal, de elvégezte. Helyettem. A jó munkához jó szerszám kell ezért elmentem a miskolci OBI áruházba az ünnep előtti csúcsforgalomban, hogy válasszak egy szegélynyírót. Magas mércét állítottam az eladónak, közöltem nekem egy nagyon olcsó szuper herkentyű kell. Forgókésest szerettem volna, de azoknak az ára az egekbe szállt és csak motoros változatban kapható. Maradtam az elektromos damilosnál, amely emlékezetem szerint – már vagy három évtizede volt már egy ilyenem – nem győztem pótolni benne a műanyag szálat. Amikor jól megnéztem rájöttem a technika nem sokat fejlődhetett, a dizájn csupán a fogójában és az automatikus damilt eresztő tárcsában változott. Felkaptam a választottam és betettem a bevásárlókosárba, ahonnan az eladó akkurátusan visszavette, mondván ez csak mintadarab és helyette adott egy kis dobozocskát. Igaz ezen ugyanennek a képe virított. Kérdeztem, elvihetném az összeszerelt bemutatódarabot. Nem. Ezzel az ügy a pénztárig lezárult. Vagy csak lecsillapodott.
Persze mint az agresszív kismalacban, a kasszánál újjáéledt bennem a harci szellem. Fizettem majd a jótállásért a vevőszolgálathoz irányítottak. Szerényen elsírtam, nincs sok kedvem otthon szerelgetni, utálom, amikor egy műszaki rajz alapján nekem kell kibogarászni mit hová csavarozzak, hogy olyan legyen az a vacak valami, mint amilyet az áruházban megláttam. Igazából nem örültek a kérésnek, azt sem mondták, hogy igen, de le sem ráztak. Három telefon után jött egy szaki, aki kibontotta és ugyanúgy vakargatta a buksiját, mint ahogyan én tettem volna otthon. Végül keresett egy csavarhúzót és röpke negyedórát bütykölt. Ha akartam volna már ott az áruházban lenyírtam volna a tégelyes mályvákat. Megtették, amit kértem, gyorsan és szakszerűen. Hála és köszönet érte.
Hagyták, hogy csak úgy minden meddő vita és csata nélkül teljesüljön a kívánságom. Nem kellett érte megküzdenem. Ezek a jó emberek szó szerint megfosztottak a győzelem örömétől. Összerakták, a kezembe adták és jó munkát kívántak.
Persze az ügyfélszolgálatnál mögöttem sorakozók a pokolba kívántak de hát úgy is minden út oda vezet