Netanjahu szerint Izrael nem törekszik a gázaiak kitelepítésére, vagy az enklávé kormányzására

Tengerentúli médiának a héten második alkalommal nyilatkozó Binjámin Netanjahu miniszterelnök, a Fox News vezető politikai műsorvezetőjének, Bret Baiernek megerősítette korábbi állítását, miszerint a Hamász terrorszervezet felszámolására irányuló háborúban, a tűzszünet nem opció.

Netanjahu elismerte, hogy a folyamatban lévő műveletek nem haladnak olyan ütemben, mint amilyenre eredetileg számított, hangsúlyozva, hogy az amerikai kongresszus és Biden támogatását nagyon fontosnak tartja az Izraeli Védelmi Erők általános sikeréhez.

A messzemenő amerikai támogatás elismerése mellett, a miniszterelnök megemlítette, hogy Joe Biden elnökkel „egy dologban nem egyezünk, ez pedig a tűzszünet,” utalva Washington nyomására a harcok ideiglenes szüneteltetése érdekében, humanitárius okokra, és a túszok szabadon bocsátására vonatkozóan.

„A Hamásszal kötött tűzszünet a Hamásznak való megadást, a terrornak való megadást, és az iráni terrortengely győzelmét jelenti, ezért nem lesz tűzszünet az izraeli túszok szabadon bocsátása nélkül,” – tette hozzá, továbbá hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg a föld felett, és alatt is harcol a terroristák ellen, ugyanakkor a civil áldozatok számának csökkentésére törekedve.

Visszatérve az amerikai politikára, Netanjahu abszurdnak nevezte Rashida Tlaib képviselőnő legutóbbi, a Folyótól a tengerig, és ehhez hasonló beszólásait, amely nyilvánvaló utalás Izrael térképről való letörlésére, majd üdvözölte a Kongresszus erre vonatkozó elítélő határozatát.

Annak ellenére, hogy korábban a héten az ABC csatornának a miniszterelnök ugyan azt nyilatkozta a gázai övezet háború utáni státuszát illetően, hogy úgy gondolom, Izraelnek kell határozatlan ideig az általános biztonsági felelősséget viselnie, a Fox-nak már egy finomítottabb változatban azt nyilatkozta „nem törekszünk senki kiszorítására, nem akarjuk megszállni, és nem akarjuk kormányozni Gázát.”

Netanjahu ragaszkodott ahhoz, hogy nem terveznek hosszabb tartózkodást a Gázai övezetben, azt követően, hogy a hadsereg felszámolja a Hamászt.

„Gázát demilitarizáltnak, deradikalizáltnak és újjáépítettnek kell látnunk. Mindez megvalósítható,” – vázolta a jövőt illető terveket, majd kikerülve a Biden-kormány által preferált Palesztin Hatóság visszatérésére irányuló elképzeléseket, részletek említése nélkül, a miniszterelnök azt mondta: „találnunk kell egy civil kormányt, amely ott lesz. A belátható jövőben, azonban olyan hiteles erőre van szükségünk, amely szükség esetén belép Gázába, és megöli a gyilkosokat. Ez az, ami meg fogja akadályozni egy újabb Hamászhoz hasonló entitás kialakulását.”

Szmotrich részben csökkenti a koalíciós alapokat, de körülbelül  1 milliárd sékelt 2023-ban nem fognak átirányítani a háborús kiadásokra és kompenzációkra

Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter csütörtök este bejelentette, hogy csak részlegesen csökkenti az idei koalíciós forrásokat 2023-ra, ellentétben minisztériuma költségvetési osztályának ajánlásával, miszerint a háborúra való tekintettel annak teljes mértékű visszatartása szükséges.

A pénzügyminiszter a jövő héten kívánja törvénybe iktatni a 2023-as költségvetés módosítását, miután azt a kormány jóváhagyta.

Becalel Szmotrich, a Vallásos Cionizmus Párt elnöke fotó: képernyő fotó

Előzmények

Azt követően, hogy a kormány ígéretet tett a koalíciós pénzek befagyasztására, és a pénzalapok kizárólag háborús erőfeszítésekre, illetve a kitelepített izraeliek megsegítésére való koncentrálására, a kabinet vasárnap az ultraortodoxok oktatására szánt újabb 300 millió sékel jóváhagyására készült. A válságkabinethez csatlakozó ellenzéki Beni Gantz a háborús költségvetésre hivatkozva megvétózta az ultraortodox szektor támogatását.

A Pénzügyminisztérium azt állítva, hogy a háredi oktatásra szánt forrásokat már a háború előtt jóváhagyták, azonban még nem utalták át, a kormány jóváhagyását kérte a tanszferre, miközben az ultraortodox pártok a múlt héten azzal fenyegetőztek, hogy nem tudják kifizetni a tanárokat, mert nem kapták meg az ígért pénzt.

Eközben, Gali Baharav-Miara főügyész úgy döntött, hogy azon – nem a háborúra elkülönített koalíciós pénzeszközöket befagyasztják, mint például a politikai megállapodások végrehajtására elkülönített összegeket. A döntésnek megfelelően, amennyiben a fennmaradó összegeknek a háborún kívüli más felhasználását kezdeményezik, akkor olyan kormányhatározatot kell elfogadni, amely kizárja a pénzeszközök meghatározott célokra történő elosztását, azaz a kormány mérlegelni fogja a kizárás okait, tekintettel az egyéb költségvetési igényekre, illetve a harcokból eredő szükségletekre.

Mindezek fényében, Szmotrich tájékoztatta a Pénzügyminisztérium vezetését, miszerint 2023-ban a koalíciós alapokból fennmaradó 2,5 milliárd sékelből mindössze 1,6 milliárd sékelt különít el háborús célokra. A jövő héten a kormány gyakorlatilag jóváhagyja az évvégéig érvényes új költségvetést, mely további 13,5 milliárd sékelt tartalmaz, és amelyből 9 milliárd sékel a megnövekedett kormányzati kiadásokból származik. A pénzügyminiszter szerint a 13,5 milliárd sékeles kiegészített költségvetés csak egy része származik a még meglévő koalíciós források átirányításából.

Költségvetési hiány

A múlt hónapban kezdődött, és hosszúnak ígérkező háború kezdeti kiadásait a költségvetés ugyan csak részben tartalmazza, ennek ellenére a Pénzügyminisztérium a szeptemberihez képest kiugró hiányról tett jelentést.  Ilymódon, október végén a GDP 2,6%-ára nőtt a deficit, amely 47,2 milliárd sékelt jelent az elmúlt 12 hónapra számítva, és kiugróan magas változásnak számít a szeptember végi 1,5%-hoz képest.

A főkönyvelői hivatal forrásai kifejtik, hogy a nagyobb kormányzati kiadások, mint például a hadsereg tartalékosainak kifizetése, illetve a 90 000 kitelepített szállodai elhelyezése, csak a novemberi adatokban érzékelhető. Ezenkívül, más nagyobb kiadások, mint például a hadsereg megerősítése, illetve a déli területek rehabilitációja, szintén csak később kerülnek be a könyvelésbe.

Az ország költségvetési hiánya már a háború előtt is mindkét irányú növekedést mutatott, azaz a kormányzati kiadások nőttek, a bevételek pedig csökkentek. Ezúttal, mindkét tendencia erősödik. A Pénzügyminisztérium szerint a háborúval kapcsolatos kormányzati kiadások októberben 5 milliárd sékelt tettek ki, a bevételek csökkenése, pedig becslések szerint 3 milliárd volt. A bevételek csökkenésének fele a gazdasági tevékenységet ért károkkal magyarázható, a fennmaradó rész pedig az adóbeszedés megkönnyítése miatti halasztásoknak tudható be.