Avi/ujkelet.live
Az Izrael és a Hamász közötti, a foglyok szabadon bocsátásáról szóló lehetséges megállapodásról folyó közvetett tárgyalások fő akadálya a tűzszünet hossza, amelybe Izrael beleegyezne, idézett a Walla hírportál három, az ügy részletei ismerő forrást.
- Katar közvetítői erőfeszítései a felek között napjainkban a legfontosabb diplomáciai kezdeményezések a gázai harcok átmeneti elcsendesedésére.
- Izrael egyértelművé tette, hogy csak akkor egyezik bele az ideiglenes tűzszünetbe, ha az magában foglalja a Hamász és más gázai frakciók által fogva tartott jelentős számú túsz szabadon bocsátását.
A Gázai övezetben zajló szárazföldi hadművelet kezdete óta lezajlott megbeszéléseken két javaslat is megfogalmazódott a lehetséges megállapodásokra – állítja két, a katari közvetítés részleteit jól ismerő forrás.
- Az első javaslat körülbelül 18 elrabolt, gyermekek és családtagjaik szabadon bocsátása volt, a Gázai övezetben zajló harcok háromnapos szüneteltetéséért cserébe.
- A források azt állították, hogy az izraeli hadikabinet legfeljebb 24 órás fegyverszünetet fogadott el ilyen számú elrabolt szabadon bocsátásáért cserébe.
- A második javaslat nagyobb számú túsz fokozatos szabadon bocsátását foglalja magában, több napon keresztül, amely alatt a harcok szünetelnének.
- A források szerint a Hamász kezdetben hétnapos fegyverszünetet követelt, de a katari közvetítőknek sikerült ötnapra csökkenteniük a követelést. Izrael ebben a szakaszban csak háromnapos tűzszünetet vállal.
- Ennek a javaslatnak a részeként a Hamász a tűzszünet első napján 50 gyermeket és nőt bocsátana szabadon, akik jelenleg a birtokában vannak, és azonnal elengedheti őket, anélkül, hogy más szervezetekkel koordinálna.
- Az első nap után a Hamász minden nap körülbelül 10 túszt engedne szabadon a fegyverszünet hátralévő napjaiban. Ilyen helyzetben három nap szünet alatt 70, öt nap alatt pedig 90 elrabolt szabadon bocsátását lehetne elérni.
- Ha az elrabolt személyeket nem engedik szabadon egy nap leforgása alatt, a fegyverszünetnek vége.
- A javaslat részeként Izrael fokozatosan szabadon engedi az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin női, palesztin kiskorú és idős foglyokat.
- Izraelnek továbbá engedélyeznie kéne, hogy az ENSZ felügyelete alatt üzemanyagot szállítsanak a Gázai övezetbe a gázai kórházak és pékségek számára, valamint kötelezettséget vállalni az Egyiptomból a Gázai övezetbe naponta befutó segélyszállító teherautók számának 200-ra növelésére. A források szerint ehhez Egyiptommal is koordinálni kell.
A forrás szerint az egyik legnagyobb nehézséget a Hamász vezetőivel való kommunikáció jelenti Gázán belül – ami késlelteti és rendkívül lelassítja a tárgyalásokat.
- A forrás szerint további nehézséget jelent, hogy nem a Hamász fogságában van az összes elrabolt izraeli állampolgár, és meg kell állapodnia más, elrabolt személyeket fogva tartó terrorcsoportokkal.
Magas rangú izraeli és amerikai tisztségviselők szerint a felek közötti rendezetlen pontok miatt nem világos, hogy sikerül-e megegyezni az elkövetkező napokban az elraboltak szabadon bocsátásáról.
Az egyik forrás azt mondta, hogy az Izraeli Védelmi Erők akciója a gázavárosi Sifa kórházban nagymértékben feldühítette a Hamászt, és rövid távon bonyolíthatja és megnehezítheti a tárgyalásokat.
KATAR: SEMMI SEM AZ AMINEK LÁTSZIK
Katar egy kis ország, amely óriási eredményeket ért el az elmúlt években. Az apró emírségnek, esküdt riválisok, Szaúd-Arábia és Irán között, valahogy mindig sikerült mindenkit manipulálni Teherántól Washingtonig.
Katar minden oldalon játszik. Egyrészt világbajnokság házigazdája, mely soha nem látott presztízssel rendelkezik szerte a világon. Másrészt egy szigorú muszlim állam, amely finanszírozza a terrort. Fogadhatja a Hamász és a tálibok vezetőit, valamint otthont adhat az Öböl legnagyobb amerikai bázisának, al-Odeidban.
Katar nem mindig volt ilyen kapós, éppen ellenkezőleg. Az ország erősen kötődött a Muszlim Testvériség mozgalomhoz, amelynek a Hamász a gázai ága. Az arab tavasz utáni napokban Egyiptomban, Marokkóban és Tunéziában a Muszlim Testvériség óriási sikereket ért el, és kulcspozíciókat ért el a kormányban. De ezek a sikerek rövid életűek voltak, és mindent összevetve Katarnak többnyire a Hamász maradt.
Ezért kezdett különös figyelmet fordítani a Hamászra. A havonta több millió dollárt érő bőröndök Gázába Katarnak befolyást szereztek a palesztin kérdésben. Nem mellesleg a Hamász teljes vezetése Katar fővárosában székel, teljes jóváhagyással.
A katariak most attól tartanak, hogy a gázai háborúval mindent elveszíthetnek, két okból: a Hamászt az ISIS-hez hasonlító nemzetközi kampány hullámokat ver. A Nyugat elborzadt a Hamász által elkövetett atrocitásoktól, amelyeket, mint mindenki tudja, Katar finanszíroz.
Most Dohában kárelhárítást kell végezniük, és a lehető legtöbb gyerek, nő és idős szabadon engedését kell biztosítaniuk, hogy nehogy terroristának bélyegezzék őket.
A második ok, hogy a Hamász megdöntéséről szóló beszédek nem szolgálják a katariak javát. Mert ha a Hamász elbukik, akkor Katar visszasüllyed azzá, ami valójában: egy kis országgá befolyás nélkül a regionális arénában.
Forrás: Walla és Kan közszolgálati műsorszolgáltató
The post Komplex fogolycsere javaslatok és Katar szerepe first appeared on Új Kelet online.