SzántóGráf

Jocheved Lifshitz Szinwarnak szegezett kérdése a fogságban

ujkelet.live

A 12-es csatorna hétfő este arról számolt be, hogy az egyik túsz azt mesélte a családjának, hogy fogságuk első napjaiban egy alagútban tartották őket, ahol megjelent nem más, mint Jechíje Szinwar, a Hamász de-facto ura, és biztosította őket, hogy nem lesz bántódásuk, és hogy ,,a legvédettebb helyen” vannak. Szinwar héberül beszélt velük akcentus nélkül (22 évet töltött izraeli börtönben volt ideje megtanulni a nyelvet).

Egy másik frissen szabadult, Nir Oz kibuc lakosa azt mesélte a katonai rádió szerint, hogy Szinwar jobbkeze és testvére, Muhammad Szinwar is meglátogatta őket az alagútban.

Jocheved Lifshitz tegnap az elraboltak visszatéréséért tartott tüntetésen a hadsereg tel-avivi főhadiszállásánál a következőt mesélte a Szinwarral való találkozásról: ,,3-4 nappal azután volt nálunk, hogy megérkeztünk. Megkérdeztem tőle, hogy nem szégyelli ilyet tenni azokkal, akik támogatták a békét ezekben az években? Nem válaszolt.”

Micha Kobi, a Sabak belbiztonsági szolgálat egykori magas rangú tagja és az a férfi, aki kihallgatta anno a Hamász mostani vezetőjét, Szinwart reggel azt nyilatkozta, ,,Szinwar a legkegyetlenebb vezető, aki mélységesen gyűlöli a zsidókat”.

,,A saját népét sem szereti. 15 olyan esetről tudok, amikor palesztinokat ölt a saját kezével a börtönben, borotvával és machetével. Amikor anno megkérdeztem, miért nem házasodott meg, azt válaszolta, hogy a Hamász a házastársa”. Kobi szerint Szinwar azért igyekezett megtanulni héberül, hogy jobban megismerhesse az ellenségét.

Arra a kérdésre, hogy Izrael képes lesz-e elkapni őt, a következőt válaszolta: ,,Nem lesz könnyű, nem fog megadni magát, az utolsó golyóig küzdeni fog, de elkapjuk, szerintem elég közel vagyunk hozzá.”

A Hamász október 23-án, állítása szerint humanitárius okokból, szabadon engedett két idős izraeli túszt, a 85 éves Jocheved Lifshitzet és a 79 éves Nurit Coopert. Jocheved férje, Oded továbbra is fogságban van.

Lifshitz, akit Nir Oz kibucból hurcoltak el, másnap nyilatkozott a fogságban eltöltött napokról a tel-avivi Ichilov Kórházban, melyből hatalmas botrány lett.

,,Olyan poklon mentem keresztül, amit soha nem is képzeltünk volna. Tomboltak a kibucban. Nem hittem volna, hogy idáig jutunk” – mondta. ,,Motorkerékpárra fektettek, felrobbantották az általunk épített kerítést, egy különleges, két és fél milliárd dolláros elektronikus kerítést, ami nem segített semmit”.

„Nem tettek különbséget, elraboltak időseket és fiatalokat. Aztán és átszágultak velem a mezőkön. Útközben, amikor a motoron feküdtem, az oldalamon feküdtem, ütöttek, nem törték el a bordáimat, de nagyon fájt, és megnehezítette a légzést.”

,,Csoportokra osztottak minket kibucok és lakosok szerint, és mérföldeken keresztül vezettek át minket alagutakon. Az utazás során elvették az órámat és az ékszereimet.”

Lifshitz elmondása szerint az egyik alagúton át egy nagy terembe érkeztek, ahol körülbelül 25 másik túszt gyűjtöttek össze. 

„Azt mondták nekünk, hogy hisznek a Koránban, és nem fognak bántani minket, hogy ugyanolyan feltételeket biztosítanak nekünk, mint maguknak”.

Körülbelül 2-3 óra elteltével őt és körülbelül négy másik túszt Nir Ozból egy külön szobába vitték.

„Jött egy mentős és egy orvos”. Matracra tették a túszokat. Az orvos kétnaponta visszatért, és a mentős gondoskodott a gyógyszerekről. „Jól bántak velünk”, gondoskodtak az egészségügyi szükségletekről. „Ők takarították a WC-t, nem mi. Féltek a fertőzéstől. Azt ettük, amit ők”.

Lifshitz a védelmi és biztonsági szervezetek kudarcával kapcsolatban: ,,Mi voltunk a bűnbakok, felgyújtották a mezőinket, és [a mészárlást megelőző jeleket] az Izraeli Védelmi Erők nem vette komolyan… Sábát reggel [október 7-én], amikor minden csendes, nagyon heves ágyúzások folytak a közösségekre, és a tömeg berontott, [könnyen] áttört a [határ]kerítésen… kinyitotta a kibuc kapuját és tömegesen betörtek. Nagyon szörnyű volt, nagyon nehéz. Folyamatosan lejátszódnak ezek a képek az fejemben.”

Két nappal a szörnyű támadás előtt találkozót tartottak Nir Oz alapítói (1955), akik mind a nyolcvanas éveikben járnak. A mintegy 40 résztvevőből hatan még mindig a kibuc lakói, köztük Oded és Jochi Lifshitz. A videók alapján a hangulat nagyon jó volt, Oded szokás szerint zongorajátékával szórakoztatta a társaságot. Lifshitzék háza a mészárlás során leégett, Oded zongorájából csupán a hamu fedte húrok maradtak meg.

The post Jocheved Lifshitz Szinwarnak szegezett kérdése a fogságban first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version