ujkeletlive
Politika és háború
Helyközi választások
Mose Arbel belügyminiszter hétfő este bejelentette, hogy 2024. január 30-án megtartják a háború miatt halasztott helyközi választásokat.
A belügyminiszter néhány nappal az október hetedikei mészárlások, és a hadsereg Hamász ellen indított hadművelete után kezdeményezte azt a törvényt, amelynek értelmében az eredetileg október 31-.re kiírt önkormányzati választást határozatlan időre elhalasztják.
Arbel ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyközi választások megtartása függ a háború alakulásától, ilymódon azon településekre vonatkozóan, melyeknek lakosságát kitelepítették, további halasztás érvényes, azaz a választásokat öt hónappal a lakók visszatérése után fogják megtartani.
Nem először került sor az önkormányzati választások halasztására az időközben kitört háború miatt. Hasonló eset történt 1982-ben, amikor a libanoni háború miatt egy évvel eltolódott a helyhatósági választás.
Barkat szerint csak a költségvetést akarja helyre hozni
A Kan közszolgálati csatorna hétfő esti riportja szerint Nir Barkat gazdasági miniszter azt tervezi, hogy indul a Likud vezetéséért a legközelebbi választásokon.
“A háború után az emberek felé kell fordulnunk, és újra el kell nyernünk a bizalmukat. Én egy menetrend alapján dolgozom, ami a végéhez közeledik,” – mondta állítólag Barkat Likud-párttagokkal folytatott beszélgetése során.
A kiszivárgott hírekre reagálva, a miniszter azonban hárított, mondván nem áll szándékában együttműködni olyan önérdekű politikai törekvésekkel, akik éket akarnak verni közé, és a miniszterelnök közé. A volt jeruzsálemi polgármester, Barkat nem először hangoztatta a Likud – elnöki, és miniszterelnöki jelölés iránti törekvéseit, nyíltan azonban egyszer sem vállalta fel. Korábban legfeljebb azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak akkor indulna, ha aminiszterelnök [Netanjahu] lemondana.
Jelenleg az ellenzék, és a szakma által is kritizált háborús költségvetéssel kapcsolatban gyűlt meg a baja a kormánnyal, és személy szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel szemben, aki viszont támogatja a Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter által megszerkesztett, és a koalíció egyes partnerei felé hajló hadi büdzsét.
“Nem titok, hogy van egy tényszerű, és szakmai kritikám a költségvetési kérdéssel kapcsolatban, amely úgy gondolom, hogy az izraeli nép javára fog megoldódni,” – válaszolta Barkat az újságírók jövőbeli politikai terveit feszegető kérdésére.
Ilymódon, a gazdasági miniszter kapásból kihagyta az állami költségvetést megelőző vasárnapi szavazást, amit frakcióján belül számon is kértek tőle, mi több a héber médiában megjelent riportok szerint a miniszterelnök menesztését helyezte kilátásba, amennyiben a Kneszetben az új költségvetés véglegesítése ellen szavazna.
Eközben, Szmotrich szintén a hét elején bejelentette, hogy reményei szerint már szerdán a Kneszet plénuma elé kerül a kabinet által már elfogadott, módosított költségvetés első olvasatban történő szavazása.
Az október hetedikei Hamász támadás, és az utána életbe lépő háborúra való tekintettel, az aktualizált költségvetés visszamenőlegesen számol el az elmúlt hetekre vonatkozó hadi kiadások mintegy 30 milliárd sékeles összegével. Emellett, az úgynevezett koalíciós alapok, az év végéig még fennmaradó összegének elosztása körül alakult ki parázs vita, mivel a pénzügyminiszter több százmillió sékelt nem kifejezetten a háborús kiadásoknak megfelelő, különböző ellentmondásos kezdeményezések finanszírozására hagyott jóvá, többek között saját pártja, illetve a radikális jobboldali, és ultraortodox koalíciós szövetségesek kvázi kormány – támogatásáért cserébe.
Szmotrich a vasárnapi plenáris ülésén kialakult hangos vita közepette is kitartott saját költségvetése mellett. Az ellenálló ellenzéket [beleértve az ülésen meg sem jelenő Barkátot] populizmussal vádolva, azt állította – “büszke vagyok a gazdaságpolitikámra,” – azt vetve kritikusai szemére, hogy “néhány, az ultraortodoxoknak jutatott filléren húzzák fel magukat.”
A gazdasági miniszter azonban nyilvánvalóan azért nem jelent meg a Kneszetben – ahol egyúttal a költségvetés módosítását lehetővé tevő technikai szavazásra is sor került, mivel messzemenően nem ért egyet az említett, új gazdaságpolitikával. Szerinte, az úgynevezett kiterjesztett büdzsé ebben a formájában nem elegendő a háborús gazdasági szükségletek kielégítésére, mi több akár a gazdaság összeomlásához is vezethet.
A hadikabinet minisztere – aki ugyan nem tagja a Netanjahu – koalíciónak, Beni Gantz is kilátásba helyezte, miszerint frakciójával együtt a költségvetés ellen fog szavazni, ami legfeljebb csak annyira elég, hogy a háborús és kevésbé háborús tételekkel megtűzdelt büdzsé kis szépséghibával – akár Barkat támogatása nélkül is, várhatóan átmegy a Kneszet mindhárom olvasatán.
Gazdasági előrejelzések
A Kneszet pénzügyi bizottságának hétfői ülésén a pénzügyminisztérium tisztviselői a gázai háború költségeit összesen 191 milliárd sékelre becsülték, ami jóval nagyobb összeg, mint a Nemzeti Bank által egy héttel korábban előrejelzett 163 milliárd. Emellett, a pénzügyi tárca szakemberei a költségvetés szükséges kiegészítését 26 milliárd sékelre, illetve a 2023-as költségvetési hiányt a GDP arányában 3,7%-ra emelték, az eredeti 1,1%-os becsléshez képest.
A héber médiának nyilatkozó illetékesek [Globes] szerint az adóbevételek már a háború előtt is jelentős csökkenést mutattak, különös tekintettel csúcstechnológiai szektorból származó bevételek visszaesése miatt.
Az október hetedikén kitört háború többek között a magánfogyasztásra, a befektetésekre, illetve a turizmusra irányuló negatív hatása miatt a bevételkiesés mintegy 12 milliárd sékel lesz, szemben az előző előrejelzésben szereplő 10 milliárddal, – jelentette a Pénzügyminisztérium vezető közgazdásza.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a háború miatt mintegy 750 000 izraeli hiányzik a munkaerőpiacról (a munkaerő 18%-a), beleértve a fizetés nélküli szabadságon lévőket, és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítőket.
The post Reggeli hírek – helyközi választások, politikai ambíciók, és a gazdaság mutatói first appeared on Új Kelet online.