ujkeletlive
Háborús politika
Kormányonbelüli feszültségek és híresztelések
A több mint 1200 áldozatot követelő Szimchát Tóra-i mészárlások után kezdődött háború 73. napján 129-re nőtt a szárazföldi offenzívában megölt izraeli katonák száma, emellett a terroristák által elhurcolt és az övezetben fogvatartott túszok száma 121.
A háborúra való tekintettel és kizárólag a hadműveletek időtartama alatt a hadi, és a kiterjesztett politikai kabinetbe belépő Beni Gantz és frakciója mellett Binjámin Netanjahu miniszterelnök népszerűségének mélypontján lévő hatodik kormányán belül kialakult feszült légkör előrehozott választási kampányt sugall.
A miniszterelnök koalíciójának két radikális tagja az Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter vezette Oztma Jehudit, illetve a Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionizmus egyre hangosabb, nyilvános üzenetei révén jelzik elégedetlenségüket, mondván Netanjahu és szűk háborús kabinete nélkülük hoznak döntéseket, illetve határozzák meg a politikai irányvonalat.
Ben-gvir és Szmotrich, akik a kabinet által elfogadott korábbi túszalku ellen is felszólaltak, jelen esetben a Gázába áramló segélyek, illetve a Kerem Salom átkelő ideiglenes megnyitása miatt, egyelőre csak a retorika szintjén helyezték kilátásba a szakítást.
Netanjahu nemzetbiztonsági minisztere hétfőn figyelmeztette a miniszterelnököt, miszerint változtatásokat akar a szerinte Gantz által kialakított politikai irányvonalat illetően. Ben-gvir bírálta a kormány Hamász elleni háborújának kezelését, és megismételte a terroristák kivégzésére vonatkozó követelését, felháborodott amiatt, hogy 200 teherautó humanitárius segélyt átengedtek az övezetbe mielőtt Izrael tájékoztatást kapott volna a túszok helyzetéről, majd kijelentette, hogy egyre közelebb a pillanat, amikor Netanjahunak választania kell közte és Gantz között.
Szmotrich hasonló kritikát fogalmazott meg, mondván, hogy azok a kísérletek, miszerint egyoldalúan, a kabinet és a koalíció partnereit megkerülve intézkednek, továbbra nem fognak működni.
„A gázai lakosok visszatérése otthonaikba az övezet északi részén ebben a szakaszban önkényes, és ez nem a védelmi miniszter hatáskörébe tartozó döntés. Ez érvényes Netanjahu azon kijelentésére is, hogy a Palesztin Terrorhatóság tisztviselőit fogja használni Gáza ellenőrzésére, ami elfogadhatatlan, és nem felel meg a miniszterelnök elmúlt napokban tett kijelentéseinek, és semmiképpen sem az izraeli közvélemény és a kormány tagjainak álláspontjával, akik kiábrándultak abból a veszélyes illúzióból, hogy biztonságunkat átadhatjuk ellenségeinknek,” – tette hozzá.
Szmotrich továbbá hangsúlyozta, hogy „az izraeli hadsereg katonái nem azért adják életüket Gázában, hogy a Hamász helyett Abu Mazent, a terrorizmust támogató és holokauszttagadó Abu Mazent, vagy az ő népét trónra emeljék,” – majd kilátásba helyezte kilépését.
“Régóta követelem, írásban és szóban is, hogy mélyreható megbeszéléseket folytassunk erről a kérdésről, és közösen hozzunk döntéseket. Remélem, hogy a miniszterelnök, és a védelmi miniszter nem tesz próbára bennünket, és nem állít kész tények elé, amelyeknek nem lehetünk részesei. Túl sok év után, amikor kénytelenek voltunk akaratunk ellenére aláírni egy olyan politikát, amelyet lelkünk minden szálával elleneztünk, és amely többek között a Hamász által az izraeli állampolgárok ellen a Szimchat Tórán elkövetett szörnyű mészárláshoz vezetett, nem fogjuk megismételni a múlt hibáit, és nem leszünk részesei legjobb fiaink vére által elért háború vívmányai bomlasztásának,” – kampányol Szmotrich.
A Ben-Gvir és Szmotrich által kritizált belső döntések nem kifejezetten igazolják, hogy mindeközben Netanjahu és Gantz között az utóbbi időben meglehetősen feszült a kapcsolat. Gantz nem tartana lépést a Netanjahu által előnyben részesített kampány üzemmóddal, és azzal sem ért egyet, ahogyan a miniszterelnök szükségtelenül ment szembe nyilvánosan az Egyesült Államokkal, kritizálva az oslói megállapodást, és a Palesztin Hatóságot. Emellett a 2023-as állami költségvetés módosítása miatt is összetűzésbe kerültek, miután Gantz felkereste Netanjahut, és sikertelenül követelte, hogy állítsa le a koalíciós alapok nem háborús célokra történő elkülönítését a költségvetésben.
A kialakult bonyolult helyzetre, és a népszerűségének csúcsát döntögető Gantzal szembeni elvárásokra való tekintettel a héber médiában rögvest elterjedt a híre Gantz lehetséges kilépésének a kabinetből, illetve ebben az esetben frakciójának Gideon Sza’ar vezette Új remény pártja maradásának lehetősége.
Azt követően, hogy a volt igazságügyi miniszter és likudnyik Új remény frakciójának tagjai nem nyilatkoztak egyértelműen, csak annyit közöltek, hogy amíg a háború tart, nincs ok a kilépésre, Sza’ar kedd este közzétett egy nyilatkozatot.
“3 évvel ezelőtt elhagytam a Likudot, és azzal a felismeréssel alapítottam meg az Új Remény Pártot, hogy változásra van szükség az országban. Azóta sem változtattam azon nézeteimen, amelyet valóság igazolt. Az október 7-én kezdődött nehéz és többfrontos háborút követően párttársaimmal együtt csatlakoztam a szükségkormányhoz. Amikor a háború véget ér, eljön az izraeli társadalom, és a politikai rendszer nagy korrekciójának ideje,” – tette hozzá X-en.
Avigdor Liberman – jó pozícióban az ellenzékben
Netanjahu volt védelmi minisztere, és az előző Bennett-kormány pénzügyminisztere Avigdor Liberman [Jiszráél Beitenu] az Arutz 7 hírportálnak nyilatkozva több tekintetben is éles kritikát fogalmazott meg a miniszterelnök politikáját illetően, többek között az “oslo”-szlogen használatára, illetve az üdítőitalokra kivetett adó visszaállításáról szóló közelmúltbeli döntésre vonatkozóan.
Az övezetben fogvatartott túszok kiszabadításával kapcsolatban Liberman kiállt a Nitzan Alon, valamint a Moszad főnöke által vezetett tárgyalások mellett, és a beleszólás helyett a közvélemény illetve a média támogatását kérte az ügy sikere érdekében.
A miniszterelnök által az elmúlt napokban gyakran hangoztatott oslói-megállapodás kritikáját illetően, azt nyilatkozta – “úgy gondolom, hogy Netanjahu sokkal kisebb, mint Chamberlain, és 73 nap háború után úgy gondolom, hogy sokkal kevésbé méltó arra, hogy továbbra is vezesse. Az egyetlen dolog, amit látok, az a személyes politikai kampány. Beszél az Oslói Megállapodásokról, miközben ő az, aki a leginkább végrehajtotta azokat 1993 óta a mai napig. Bibi odaadta Hebront Arafatnak. Ezt követően három föld-átruházásba is beleegyezett a B zónából az A-ba.”
Liberman felelevenítette azt is, hogy “Netanjahu a gázai kivonulás mellett szavazott, 2011-ben ő jegyezte a Jahije Szinwar kiszabadításáról szóló (Gilad Salit) megállapodást, és számomra, mint őt ismerő ember számára egyértelmű, hogy most is, mint akkoriban, a közvélemény-kutatások hajtják, és így meg fogja akadályozni egy palesztin állam létrehozását,” ugyanakkor kitérő választ adott arra, hogy szerinte kinek kellene átvennie a Likud vezetését, mondván bárki, akit választanak, jobb lesz Netanjahunál.
A továbbiakban megjegyezte, hogy mindazon tények miszerint az Al Jazeera még mindig Izraelből sugározza adásait, illetve a Kerem Salom átkelő megnyitása azért történik, mert a miniszterelnök nem tud ellenállni semmilyen nyomásnak, és cinikus módon használja a háborút a választási kampány érdekében.
Az üdítőitalokra kivetett adó újbóli bevezetéséről szóló közelmúltbeli döntéssel kapcsolatban pedig azt mondta:
“Úgy tűnik, hogy az üdítőitalok, illetve az eldobható evőeszközök adója és minden más dolog hirtelen “kóser” lett. Azt mondták, hogy Liberman antiszemita, és most látjuk, hogy ez volt a helyes lépés. Nem kell azzal törődni, hogy ki a pénzügyminiszter – meg kell kérdezni a WHO-t a cukorbetegség elleni küzdelemről. Izrael a világon a legalacsonyabb szinten áll ebben a küzdelemben, és ezek a betegségek a leghátrányosabb helyzetű népesség körében a legelterjedtebbek. Ez nem politikai kérdés. Az, hogy személyes ügyet csináltak belőle ellenem, csak azt mutatja, hogy végül is igazam volt.”
“A 2023-as költségvetés egy nagy kudarc. Nem akarok belemenni a makroökonómiába, de amikor az alapkamatok emelkednek és a hiány 6 százalékos, akkor minden felelőtlen kiadás az infláció megugrását okozza. Először is ki kell találnunk, hogyan tudjuk csökkenteni a kiadásokat, és minden kiadást a maga nemében a növekedés okává kell tenni. Próbálok a tényekre koncentrálni. Nézzük meg az ingatlaneladásokat, az új lakások építését, a beruházásokat – ezek a mutatók meredeken zuhannak, és foglalkozni kell velük, különben anyagilag soha nem fogunk ebből kilábalni,” – tette hozzá az ország gazdasági jövőjét illetően.
És hogyan vélekednek a választók…
Az október hetedikén kezdődött háború óta a 12-es csatorna által hétfő este közzétett második felmérés szerint Beni Gantz és pártja a kiugróan a legnépszerűbb, a Likud mélyponton, emelett Szmotrich frakciója a választási küszöb alatt teljesítene.
A csatorna politikai elemzője, Amit Szegal által ismertetett pollok szerint, amennyiben ma lennének a választások a Gantz vezette Nemzeti Egység 37, Netanjahu Likud pártja 18, az ellenzék vezetője Jáir Lapid (Jes Atid) 15 mandátumra lenne jogosult.
Továbbá, a Sász 11, a Jiszrael Beitenu 9, az Otzma Jehudit 8, a Jahadut HaTora 7 parlamenti mandátumot szerezne. A lista végén a Hadash-Ta’al, a Merec és Ra’am egyenként 5 mandátumot kapna, míg a Vallásos Cionizmus, a Munkapárt illetve Balad nem lépné át a választási küszöböt.
Összességében – a jelenlegi koalíció 44, az ellenzék 71, az arab Hadash-Ta’al 5 mandátumot szerezne.
A Manu Geva közvélemény kutató cég vezette felmérés során arra is kíváncsiak voltak, hogyan alakulna a politikai térkép, amennyiben a volt miniszterelnök Naftali Bennett, illetve a volt kémfőnök Joszi Cohen, és a Munkapárt élén új vezető Jáir Golan indulna is a következő választásokon.
Ilymódon Naftali Bennett pártja 13, Gantz frakciója 23, a Likud 15, a Sász 11, a Jes Atid 10, a Moszad korábbi vezetője által vezetett párt 9, a Jáir Golan vezette Munkapárt -Merec közös lista 9, a Jahadut Hatora 7, az Oztma Jehudit 7, a Jiszrael Beitenu 6. Hadash-Ta’al és 5 a Ra’am egyenként 5 mandátumra lenne jogosult.
Az eszerint a jelenlegi ellenzék 53, a koalíció 40, illetve a két új párt, Bennett és Cohen együtt 22 mandátumot szerezne
A miniszterelnöki tisztségre való alkalmasság kérdésében Binjámin Netanjahu miniszterelnök 32, míg Lapid 28 százalékot kapott. Ezzel szemben Gantz ellen Netanjahura csak 27% szavazna, míg Gantzra 45%. A Bennett és Netanjahu közötti megmérettetés esetén 33-29% az arány Bennett javára.
Emellett 57% támogatja az előrehozott választásokat, szemben az ellenzők 43%-ával, illetve a válaszadók 54%-a ellenzi a gázai övezet feletti ellenőrzés visszaadását a Palesztin Hatóságnak.
A december 18-án készült felmérést a Manu Geva készítette, 4,4%-os hibahatáron. A megkérdezettek száma 504 fő.
The post Reggeli hírek – háborús politika és közvélemény kutatás: a Likud mélyponton first appeared on Új Kelet online.