ujkeletlive
Diplomácia
Blinken közel-keleti útja
A Hamász magas rangú tisztviselője Száleh al-Aruri néhány nappal ezelőtti bejrúti likvidálását követően tovább fokozódott a feszültség az északi fronton. A Hezbollah libanoni terrorszervezet szombattól a korábbinál erősebb intenzitású támadást indított Izrael felé, amit első válaszlépésnek szánt Arouri meggyilkolását követően, és amelyre az izraeli hadsereg megfelelő megtorló csapásokat indított Hezbollah célpontok ellen.
Az akár az egész régiót magával húzó forrongó helyzet enyhítésére magas rangú európai uniós és washingtoni tisztviselők, közöttük Antony Blinken amerikai külügyminiszter diplomáciai úton próbálják megakadályozni a helyzet további eszkalálódását, míg a Binjamin Netanjahu miniszterelnök vezette koalíció inkább egy szélesebb körű katonai beavatkozás felé húz.
Az Isztambul utáni jordániai kitérőt követően Blinken tovább folytatta útját Katarba, és a tervek szerint az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába, majd végül Izraelbe és Egyiptomba is ellátogat.
Izraelben a gázai humanitárius helyzet, a túszok szabadon bocsátása, a regionális feszültségek csökkentése, és a libanoni eszkaláció elkerülésére irányuló erőfeszítések ügyében fog tárgyalásokat folytatni, közölte hivatala.
Blinken szombaton késő este érkezett a jordán fővárosba, és tegnap találkozott II. Abdullah királlyal, aki palotája közleménye szerint felvetette országa aggodalmát az izraeli kormány gázai civilek azon háború utáni kitelepítési szándékával kapcsolatban, amelyet a zsidó állam az október hetedikei mészárlásokat követően indított a Hamász felszámolására.
Az amerikai külügyminiszter ammáni látogatása kapcsán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ellenzi a palesztinok Júdea és Szamária területeiről és Gázából való erőszakos kitelepítését, továbbá megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az izraeliek és palesztinok tartós békéjének, illetve biztonságának megteremtése mellett, egy független palesztin állam létrehozásával egyetemben, közölte hivatala.
Tovább folytatva útját Dohába, Blinken találkozott Tamim bin Hamad Al-Thani katari sejkkel, és Mohammed Bin Abdul Rahman al-Thani katari miniszterelnökkel. A dohai vezetőkkel folytatott tárgyalások során szóba kerültek a Hamász által még mindig fogva tartott több mint 130 túsz kiszabadítására irányuló diplomáciai erőfeszítések, ugyanakkor Blinken tragédiának minősítette egy gázai izraeli támadás során történt két Al Jazeera két újságíró halálát. Felhívta továbbá a figyelmet az Izrael és a Hamász közötti gázai háború lehetséges eszkalálódására, ami veszélyeztetheti a tágabb értelemben vett régió biztonságát.
“Ez egy mély, feszültséggel teli pillanat a térségben, egy olyan konfliktus, amely könnyen tovább terjedhet, még nagyobb bizonytalanságot és még több szenvedést okozva,” – nyilatkozta Blinken a katari sajtótájékoztatón, majd ismét hangsúlyozta, miszerint Washington ellenzi a palesztinok erőszakos kitelepítését a Gázai övezetből, vagy a területekről, miközben az övezet háború utáni jövőjéről szóló tárgyalások elindítását tűzte ki célul.
“A palesztin civileknek haza kell tudniuk térni, amint a körülmények lehetővé teszik. Nem lehet, nem szabad kényszeríteni őket arra, hogy elhagyják Gázát,” – tette hozzá.
Eközben az országba érkező Annalena Baerbock német külügyminiszter arra sürgette Izraelt, hogy enyhítsen a gázai katonai hadjárat intenzitásán, és tegyen többet az övezetben élő civilek védelméért.
“Egyre világosabbá válik, hogy az izraeli hadseregnek többet kell tennie a gázai civilek védelme érdekében. Meg kell találnia a Hamász elleni harc módját anélkül, hogy nagyszámú palesztin megsérülne. Sok ártatlan ember szenved, ez nem mehet így tovább. Kevésbé intenzív műveletirányításra van szükség,” – tette hozzá Baerbock, aki jeruzsálemi látogatása kapcsán találkozott izraeli kollégájával, Jiszrael Katz napokban hivatalba lépett külügyminiszterrel, valamint a Hamász által Gázában fogva tartott túszok családjaival, akiknek hangsúlyozta, hogy Izrael “erőteljesen számíthat szolidaritásunkra a vak terror elleni harcban, amely arra törekszik, hogy eltörölje Izraelt a térképről.”
Az Eli Cohent váltó Katz és a gázai tegnapi napon szintén találkoztak Mike Pence amerikai volt alelnökkel, aki tegnap este ellátogatott a védelmi minisztérium tel-avivi központjába is.
Joáv Gallant védelmi miniszter stratégiai áttekintése során Pence alelnök tájékoztatást kapott azokról a kihívásokról, amelyekkel a zsidó állam szembesül a régióban, beleértve az operatív frissítéseket a Hamász terrorszervezet elleni háború fejleményeit illetően.
Gallant hangsúlyozta a kétpárti támogatás fenntartásának fontosságát Izrael számára a háborúban kitűzött céloknak megfelelően, beleértve az övezetben fogva tartott túszok szabadon bocsátását – köztük amerikai állampolgárokat is, valamint a Hamász terrorszervezet felszámolását.
Gallant megköszönte Pence hivatali ideje alatti hozzájárulását az Egyesült Államok és Izrael hosszú távú barátsága érdekében, valamint Izrael állam biztonsága iránti folyamatos elkötelezettségét.
Politika – közvélemény az al-Arouri gyilkosság után
A Kan közszolgálati csatorna a Hamász magas rangú tisztviselője, Száleh al-Aruri múlt héten történt állítólagos izraeli likvidálása után arra volt kíváncsi mennyiben változott a szavazók politikusok iránti megítélése.
A tegnap este közzétett felmérés szerint, amennyiben most tartanák a választásokat, Beni Gantz és Nemzeti Egység Pártja 33 mandátumra lenne jogosult, szemben a Binjámin Netanjahu miniszterelnök vezette Likud 20 parlamenti helyével, ami az előző pollok szerint enyhe, két pontos emelkedést jelent, de jelentősen elmarad a jelenlegi 32 mandátumhoz képest.
A felmérés további adatai szerint a Jes Atid – 14, a Jiszráél Bejtenu – 10, a Sász – 10, az Otzma Jehudit – 8, a Jahadut HaTora – 7, az arab Hadash-Ta’al – 5, az iszlamista Ra’am – 5, a Merec és a Vallásos Cionista Párt egyaránt – 4 mandátumot szerezne.
Összességében: Netanjahut blokkja – 49, Gantz blokkja a Ra’am nélkül 62 mandátumot szerezne.
A korábbi felmérésekhez hasonlóan a Balad és a Munkapárt nem lépné át a választási küszöböt.
A Kantar Intézet által végzett kutatás során arról is megkérdezték a válaszadókat, hogyan értékelik Netanjahu, Joáv Gallant védelmi miniszter és Hertzi Halevi vezérkari főnök teljesítményét a három hónapja zajló harcok után.
A felmérés eredményei szerint 64% összességében nem jónak értékeli Netanjahu teljesítményét, és ezen belül közel a válaszadók 50%-a úgy véli, hogy a miniszterelnök teljesítménye egyáltalán nem jó.
Ezzel szemben Gallant és Halevi többnyire pozitív értékelést kaptak. Gallant háborús teljesítményét 63% összességében jónak, Halevi teljesítményét pedig 67% összességében jónak minősíti.
A felmérés 600 válaszadó megkérdezésével, 4%-os hibahatáron készült.
The post Reggeli hírek – diplomácia és közvélemény kutatás first appeared on Új Kelet online.