ujkeletlive

Diplomácia

Az orosz Külügyminisztérium soá-relativizaló közleménye

Jeruzsálem elítélte az orosz Külügyminisztérium szóvivőjének tegnapi holokauszt-relativizáló nyilatkozatát, amely során Németországot is bírálta, amiért harmadik félként beavatkozott Izrael javára a Nemzetközi Bíróság “népirtási” ügyében.

“Izrael köszönetet mond Németországnak egyértelmű támogatásáért, és Dél-Afrika alaptalan állításával szembeni kiállásáért,” – közölte a héber média az izraeli külügyi tárca nyilatkozatát, hozzátéve, hogy a szóvivő megjegyzései “elferdítik a holokausztot, emellett károsak az áldozatokra és túlélőkre egyaránt.”

A nyilatkozatot a Jad Vasem is elítélte, mondván – “az orosz Külügyminisztérium, amikor politikai támadást akar folytatni jól tenné, ha félretenné a holokausztot, és általában vitathatatlan történelmi tényekre alapozná állításait.”

Néhány nappal a soá világnapja előtt az orosz külügy szóvivője, Maria Zakharova hosszú közleményben relativizálta a holokauszt zsidó néphez fűződő pusztítását, “különböző etnikai és társadalmi csoportok” tömeges kiirtásaként jellemezve azt. Emellett azzal  vádolta Németországot, hogy Izrael nevében harmadik félként beavatkozott a hágai Bíróság “népirtási” ügyében.

Zakharova a Kreml sajtótájékoztatóján bírálta Berlin “korlátlan támogatását” a zsidó állam iránt, azzal vádolva Németországot, hogy szisztematikusan figyelmen kívül hagyja a holokauszt során lemészárolt nem zsidó európai kisebbségek, különösen az akkori Szovjetunióban élő szláv népek sorsát.

“Úgy tűnik, Németország ismét elfelejtette, hogy az ENSZ Közgyűlés A/RES/60/7 számú határozata és számos más nemzetközi dokumentum szerint a holokauszt a különböző etnikai és társadalmi csoportokat képviselő emberek nácik általi üldözése és tömeges kiirtása... Ott van az EBESZ berlini nyilatkozata is, amely kimondja, hogy minden etnikai és vallási csoport megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartásának fontosságát kell előmozdítani,” – közölte, majd hozzátette -“ “láthatjuk, hogy Németország más utat választott múltjának feldolgozásában. Akárcsak 80 évvel ezelőtt, Berlin ismét az etnikai alapú megosztás mellett döntött, bár új, kifinomultabb szinten.”

Zakharova, továbbá úgy véli, hogy “Németország az Európai Unió más országait is megelőzte a kijevi rezsim buzgó védelmében, amely a náci bűntársak dicsőítését a bel- és külpolitika egyik legfontosabb alapelvévé tette.“

Majd kiemelve, a 2005-ben elfogadott ENSZ-határozat, amely január 27-re tűzte ki a Holokauszt Nemzetközi Emléknapját, hangsúlyozta, hogy a soá “a zsidó nép egyharmadának meggyilkolásához vezetett, más kisebbségek számtalan tagjával együtt.”

“Berlin továbbra sem hajlandó a népünk ellen elkövetett náci bűnöket népirtásként elismerni,” – vádaskodott tovább Zakharova, utalva arra, hogy a németek nem hajlandóak jóvátételt fizetni a második világháború nem zsidó orosz áldozatainak, holott szerinte “az orosz nyomozó szervek és bíróságok számos bizonyítékot gyűjtöttek össze, amelyek a Harmadik Birodalom csapatai által elkövetett háborús bűnöket, emberiség elleni bűncselekményeket és népirtást tárják fel országunk különböző régióiban.”

“Megdöbbentő, hogy a német hatóságok nem látnak okot a megbánásra a Harmadik Birodalom által tömegesen elkövetett fő bűnökkel kapcsolatban, beleértve a Szovjetunió 27 millió állampolgárának meggyilkolását. Ellenkezőleg, Berlin ismét belemerült az emberek kiirtásába Európa egy olyan részén, ahol 80 évvel ezelőtt Hitler kudarcot vallott az emberek kiirtására vagy leigázására tett erőfeszítéseiben.”

“Ez felveti a kérdést, hogy Németország korábbi bűnbánata vajon őszinte volt, és hogy a nácizmustalanítás eredményes volt-e,” – állítja Putyin elnök szóvivője, és miközben hosszan sorolja Németország oroszokat sértő múltbéli és jelenlegi bűncselekményeit, hangsúlyozza:

“Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a Nemzetközi Bíróságon folyó eljárás keretében Berlin úgy döntött, hogy a holokauszt kérdését kiemeli, elkülönítve azt az emberiség elleni bűnös történelmi cselekmények minden más aspektusától. Sőt, nem hajlandó azt holisztikusan szemlélni. Ehelyett Berlin úgy alakítja nézőpontját, ahogyan azt pillanatnyi megfontolásaihoz illeszkedik.”

A német kormány a hónap elején élesen visszautasította Dél-Afrika által a hágai Bíróságon Izrael ellen felhozott népirtási vádakat, hangsúlyozva a zsidó állam önvédelemhez való jogát az október hetedikei Hamász terroristái által elkövetett szörnyű mészárlásokat követően.

Berlin ugyanakkor kijelentette, nincs szüksége az ICJ engedélyére harmadik félként való beavatkozáshoz, ugyanis az 1948-as népirtási egyezmény aláírójaként joga van csatlakozni az ügyekhez, és érveket felhozni azzal kapcsolatban, ilymódon Németország “harmadik félként kíván beavatkozni a főtárgyalásba,” közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő január 12-i nyilatkozatában.

Politika

Újabb vita a kabinetülésen

A tegnapi kabinetülésen a kormánytagok ismét egymásnak estek, és bár az eredeti napirend a biztonsággal kapcsolatos aktualitásokra és a folyamatban lévő háborúra összpontosított, a miniszterek személyes vitái és megjegyzései kerültek előtérbe.

A héber médiában megjelentések szerint, ezúttal Amicháj Sikli [Likud] vette át a fő kötekedő szerepét. Először a megölt Hamász terroristák száma iránt érdeklődő Háim Katz [Likud] idegenforgalmi miniszter került sorra, akinek Sikli azt válaszolta – “talán elküldjük Háim Katzot, aki tele van kritikával, Gázába – talán elhozza Szinwart? Vagy elküldjük Bennettet, hogy hozza el Szinwart.” Orit Sztruk [ Vallásos Cionizmus], aki a hadsereg eredményeinek alacsony szintű hangsúlyozását nehezményezte, szintén Sikli megalázó kiosztásával szembesült, ami végül Binjámin Netanjahu miniszterelnök közbeavatkozásához vezetett.

A feszültség végül Sikli és Mai Golán [Likud] közötti összetűzés közepette tetőzött. Kettejük között a hatalmi megosztás körül alakult ki keserű vita, elsősorban a beduin közösség társadalmi-gazdasági fejlesztésével foglalkozó osztály átadását illetően. Golán ellenezte, hogy ez utóbbit a szociális egyenlőségi minisztériumból Sikli diaszpóraügyi minisztériumába helyezzék át, arra hivatkozva, hogy a beduinok és a diaszpóra ügyei között nem lát kapcsolatot. Sikli válaszul a nők helyzetével foglalkozó külön hivatal létjogosultságát próbálta a szőnyeg alá söpörni. Végül ismét a miniszterelnök szólt közbe, a női felet szólítva fel önmérsékletre.

A szóvivőnek menni kell?

Míg az elmúlt hetek kabinetülései rendszeresen Herci Halevi vezérkari főnök elleni támadásokról szóltak, tegnapi este azonban a 12-es csatorna arról számolt be, hogy a miniszterelnök felesége Szara Netanjahu, Eylon Levy kormányszóvivő menesztését vetette fel, amiért tavaly részt vett az igazságügyi reform elleni tüntetéseken. 

A korábban Jichák Herzog nemzetközi médiatanácsadójaként szolgáló Levy, az izraeli kormány nemzetközi arca, aki a nemzetközi közvélemény előtt elismerten sikerrel állt ki a Hamász október 7-i támadásai és a hadsereg gázai szárazföldi inváziójának hiteles dokumentálása révén. A nemzetközi médiában hírnévre tett szert, többek között a Sky News, Kay Burley által vezetett műsorában képviselve a zsidó államot.

Levy korábban nem titkolta bírálatát a jelenlegi Netanjahu vezette kormány néhány tagja, és a vitatott igazságügyi reformmal szemben, és részt vett számos kormány elleni tüntetésen is. Ugyanakkor, az október hetedikei mészárlásokat követően hárította az ezzel kapcsolatos kérdéseket, mondván az akkor felvetődött kérdések jelenleg nincsenek napirenden. Emellett hangsúlyozta, hogy “a holokauszt óta legsúlyosabb mészárlását követően, abbahagytuk zsidó háborúinkat. Félretesszük őket. És ahogy héberül mondják, a hordágy alá kerültem, hogy támogassam a háborús erőfeszítéseket,” – nyilatkozta korábban egy jpost interjú során.

Meglepő közvélemény – Gadi Eizenkot Gantzot, Nir Barkat pedig Netanjahut is megelőzné

A 13-as csatorna tegnap este közzétett, Kamil Fuchs professzor által készített felmérése szerint, amennyiben most lennének a választások – a Nemzeti Egység 37, a Likud 16, a Jes Atid pedig 14 mandátumot szerezne.

A kisebb pártok közül a Jiszráél Beitenu és a szefárd-háredi Sász egyenként 9, az Otzma Jehudit nyolc, az askenáz-háredi Jahadut HaTora 7 mandátumra lenne jogosult. A korábbi felmérésekhez képest javítva helyzetén, a Vallásos Cionizmus cionizmus 6, míg az iszlamista Ra’am és a Hadash-Ta’al egyenként öt mandátumot szerezne. A lista sereghajtója a Merec mindössze négy mandátummal.

Amennyiben Gadi Eizenkot vezetné Gantz frakciójáját, a válaszadók szerint a Nemzeti Egység 39 mandátumot szerezne, emellett a Jes Atid 13, és a Vallásos Cionizmus 5 helyre lenne jogosult, a többi párt hasonlóan teljesítene.

Amennyiben Nir Barkat indulna a Likud élén, a válaszadókat szerint a Nemzeti Egység 35, a Likud 21, a Jes Atid 13, a Jiszrael Beitenu 8, a Vallásos Cionizmus 5 mandátumra lenne jogosult, míg a többi frakció helyeinek száma változatlan.

Arra a kérdésre, hogy kit tartanak a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra, a válaszadók 48-30% arányban Beni Gantzot nevezte meg Netanjahuval szemben. Hasonló felvetés során Eizenkot 45-32%, illetve Lapid 36-41% arányban teljesítene Netanjahuval szemben.

The post Soá-nap előtt – az orosz szóvivő relativizálta a holokauszt zsidó néphez fűződő pusztítását first appeared on Új Kelet online.