ujkeletlive
Diplomácia – Washington továbbra is bízik Katar közvetítői szerepében
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön kiállt Katar és közvetítői szerepe mellett a túszok szabadon bocsátása érdekében folyó tárgyalások során, azt követően, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök a dohai vezetést „problémásnak” nevezte.
A 12-es csatorna kedd este közzétett felvételén, amely a túszok családjait képviselő hozzátartozókkal, egy zártkörű megbeszélésen hangzott el, Netanjahu a katari vezetést bírálta, amiért nem gyakorol nyomást a Hamász terrorszervezetre, emellett a Biden-kormányt is kritizálta, amiért titokban anélkül újított meg egy szerződést a katari al-Udeid katonai támaszponttal kapcsolatban, hogy először konzultált volna Izraellel, és nem használta fel azt a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Alig egy nappal a felvétel közzététele után, Doha megdöbbentőnek nevezte a miniszterelnök által a foglyok családjának közvetített üzenetet, megjegyezve, hogy amennyiben a felvétel igaznak bizonyul, az izraeli miniszterelnök csak akadályozza és aláássa a közvetítési folyamatot, olyan okokból, amelyek látszólag politikai karrierjét szolgálják, ahelyett, hogy az ártatlan életek, köztük az izraeli túszok megmentését helyezné előtérbe.”
A kialakult diplomáciai feszültségre válaszul Vedant Patel helyettes amerikai külügyminisztériumi szóvivő hangsúlyozta – „nem tudok értékelést adni ezekkel a megjegyzésekkel vagy néhány hangfelvétellel kapcsolatban, amelyek keringenek. Csak annyit mondhatok – és erről tegnap beszéltem valamennyit -, hogy Katar szerves, pótolhatatlan, kulcsfontosságú regionális partner volt, nem csak a jelenlegi, folyamatban lévő konfliktus, hanem az Egyesült Államok más prioritásai tekintetében is a térségben. Alig várjuk, hogy továbbra is elmélyítsük partnerségünket, és számos kulcsfontosságú kérdésben együttműködjünk velük.”
Joszi Cohen – rejtélyesnek találom, hogy Netanjahu Katart támadja
A médiában egyre többet szereplő, és akár politikai karriert is fontolgató Joszi Cohen, volt kémfőnök, akkoriban Netanjahu bizalmasa, szintén aggodalmának adott hangot a dohai vezetéssel kialakult feszültség miatt.
A Moszad korábbi vezetője a Walla hírportálnak adott interjút, amelynek néhány részlete olvasható a szombat esti teljes közzététel előtt.
A folyamatban lévő túszalku tárgyalásai nehézségeit illetően, Cohen a miniszterelnök viselkedésével kapcsolatban azt nyilatkozta – „ez számomra zavarba ejtő. Amikor jelen voltam a megbeszéléseken a háború első napjaiban, azt javasoltam, hogy a lehető legteljesebb mértékben tartsuk fenn kapcsolatunkat Katarral. Az igazi aggodalmam az, hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor túl nagy válságba kerülünk ahhoz, hogy túljussunk rajta. Katar elmenekülne a tárgyalóasztaltól, mi pedig hatékony közvetítés nélkül maradnánk,” – tette hozzá.
A közzétett beszélgetés részeként, szóba került a katari pénzek hosszú évekre szóló gázai átutalása, ami az akkori Netanjahu kormány jóváhagyásával és nagyrészt Cohen idejében történt, és ami a dohai vezetéssel szembeni jelenlegi szkeptikus hozzáállást indokolhatja.
„Végrehajtottam a kormány politikáját. Egy bizonyos ponton azt mondtam, hogy meg kell állítani a pénzáramlást,” – válaszolta a volt kémfőnök, utalva arra, hogy a lépéssel kapcsolatban 2021-ben közölte fenntartásait. Arra a kérdésre, hogy figyelmeztetésére mi volt a politikai réteg válasza, azt ígérte – „egy nap elhangzik.”
A továbbiakban a gázai övezettel kapcsolatos, háború utáni terveket illetően, szintén a kormány álláspontjával ellentétes véleményen van.
„A teljes elszakadás mellett akarok érvelni. Megszakítottuk a kapcsolatot, de nem igazán. Nincs katona, tiszt, feleség és gyermek a gázai övezetben. Mind a 365 négyzetkilométert odaadtuk nekik. A gázai polgári lakosság jólétéért való felelősség továbbra is a mi kezünkben marad. Ezt a hibát ki kell javítani,” – a koalíció telepespárti frakcióinak elvárásaival ellentétben, hangsúlyozta – „úgy gondolom, hogy a gázai övezetet le kell zárni, ahogy Libanonnal is tettük. Meg kell határozni, hogy ez a vonal kék vonal, és senki sem fog áthaladni. Remélem, hogy a másnapi megbeszélések számos alternatívát kínálnak majd Izrael Államnak. Nagyon sok lehetőséget kell feltárni, ha egyáltalán léteznek.”
Végezetül, mint Netanjahu egykori bizalmasa, szóba került a miniszterelnökkel való kapcsolata, melyet illetően Cohen azt közölte, hogy a háború első hónapjában beszéltem vele a másnap terveiről, de mostanában kevésbé. A riporter kérdésére, miszerint ahhoz képest, hogy korábban Netanjahu Cohent jelölte meg lehetséges utódjának, jelenlegi viszonyuk nem erre következtet, –
„meg kell kérdezned tőle. Nincs válság közöttünk,” – volt a válasz, majd hozzátette azt is, hogy esetleges politikai karrierjéről még nem döntött.
Háború és politika – blokkoló erő a tartalékosok pártja
A The Jerusalem Post által tegnap este megjelentetett közvéleménykutatás szerint, a következő választásokon nagy támogatottságot kapnának a katonai háttérrel rendelkező jelöltek, amennyiben közös tömbben, mint a tartalékosok pártja, akár több, lehetséges vezető által jegyzett listán indulva.
Amennyiben Joáz Hendel, volt kommunikációs miniszter vezetné a tartalékosok új pártját 10 mandátumot tudna szerezni. A háború elején egy rövid ideig tartalékos szolgálatot teljesítő Amicháj Sikli (Likud) diaszpóraügyi és antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszter tartalékosokból álló listája 8 mandátumra, míg a Jáir Golán (Merec) által vezetett tartalékosok pártja 5 mandátumra lenne jogosult.
A Bajtásak tartalékosokból álló tiltakozó mozgalom tagjai, akik később csatlakoztak az október hetedikei mészárlások utáni gázai háborúhoz, 9 mandátumot kapnának.
A felmérésből az is kiderült, hogy amennyiben a tartalékosok pártját Hendel vagy Sikli vezetné a Becalel Szmotrich által vezetett Vallásos Cionizmus nem lépné át a választási küszöböt, amennyiben a Bajtársak állna az élen, a Merec esne ki, a Golan vezette lista 5 mandátumával azonban a Merec bejutna a Kneszetbe.
A közvéleménykutatás által vizsgált valamennyi forgatókönyv szerint a Nemzeti Egységpárt szavazói alkotják az új Tartalékosok Pártjának részbeni támogatóit, ilymódon a Beni Gantz frakciója három-négy mandátumot vesztene. Emellett, a tartalékosok fő szavazói a bizonytalanok vagy, akik nem hajlandók egyik jelenlegi pártra sem szavazni.
A felmérés szerint egy új tartalékos párt, amelynek élén a jobboldali Hendel vagy Sikli állna, Netanjahu koalícióját az eddigi pollok szerinti legalacsonyabb, 40 mandátumra csökkentené.
Emellett, a megkérdezettek választhattak aszerint, hogy kit látnának a legszívesebben Izrael háború utáni kormányának élén – ilymódon Beni Gantz támogatottsága 53%, Gadi Eizenkot 50%, Naftali Bennett 46%, és Joszi Cohen 45%.
A további lehetséges jelöltek támogatottsági sorrendben: Chili Tropper, Nir Barkat, Joáz Hendel, Jáir Lapid, Binjamin Netanjahu, Itamar Ben-Gvir, Jáir Golan, és végül Becalel Szmotrich.
Joszi Cohen esetében volt a legkisebb a különbség a jobboldali és a balközép szavazók közötti kétpárti támogatottságban, mindössze 3%, ugyanebben a vonatkozásban a legjelentősebb különbséggel rendelkező jelöltek Netanjahu (50%), Ben-Gvir (49%) illetve Lapid (47%).
A dr. Menachem Lazar által készített közvéleménykutatás eredményei arra utalnak, hogy a Likud támogatottságának csökkenése miatti vákuum jelentős politikai nézetbeli változásokat vont maga után a Vaskardok hadművelet során mozgósított közel fél millió tartalékos körében.
A felmérést január 24-25-én végezték, 513 résztvevő megkérdezésével. A válaszadók a felnőtt lakosság reprezentatív mintáját képezték, beleértve a felnőtt zsidó, illetve arab választókat egyaránt.
The post Reggeli hírek – Katarról másként, és hogyan vélekednek az izraeliek a tartalékosok és a volt kémfőnök politikai lehetőségeiről first appeared on Új Kelet online.