ujkeletlive
Diplomácia
Az FBI-főnök váratlan izraeli látogatása
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója előre be nem jelentett látogatást tett Izraelben, hogy találkozzon az ország rendvédelmi és hírszerző szerveivel, miközben az ország véres háborút vív a Gázai övezetben, – közölte hivatala. Az utazásról szóló, utólag közzétett beszámoló szerint Christopher Wray megismételte, hogy az FBI támogatja Izraelt a Hamász október 7-i támadásait követően, emellett látogatásának elsődleges célja a külföldi terrorszervezetek által támasztott megnövekedett fenyegetések elemzése, amelyek Izrael ellen irányulva támadásra szólítanak fel az amerikai érdekek ellen külföldön és az Államokban egyaránt.
„Az FBI és az izraeli kollégák közötti partnerség régóta fennáll, szoros és szilárd, és biztos vagyok benne, hogy ügynökségeink közelsége hozzájárult ahhoz, hogy ilyen gyorsan reagáljunk ezekre a támadásokra, és biztosítsuk, hogy támogatásunk a lehető legzökkenőmentesebb legyen,” – közölte hivatala az amerikai média által idézett közleményben.
Emellett, Wray találkozott az amerikai nagykövetség illetékeseivel, izraeli hírszerzési és rendészeti tisztviselőkkel, illetve a Tel-Avivban állomásozó FBI-ügynökökkel is, hangsúlyozva a Hamász palesztin terrorszervezet, és az Irán által támogatott libanoni Hezbollah elleni munkájuk fontosságát.
Rafáhi offenzíva – növekvő nemzetközi nyomás
Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel folytatott beszélgetése kapcsán Emmanuel Macron francia elnök mindenekelőtt hangsúlyozta országa „elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett,” ugyanakkor kijelentette, hogy határozottan ellenzi a küszöbön álló rafáhi szárazföldi hadműveletet, majd hangsúlyozta a gázai tűzszünet, és további humanitárius segélyek bevitelének fontosságát, mondván, „az áldozatok egyensúlya, és a humanitárius helyzet tűrhetetlen.”
A két vezető közötti beszélgetés egy nappal azután következett, hogy Párizs szankciókat hirdetett 28 „szélsőséges” telepes ellen, akik nem léphetnek be Franciaország területére.
Az Elysee-palota közleménye szerint a két vezető megvitatta a Gázai övezetben kialakult helyzetet, ugyanakkor Macron megemlítette az összes elhurcolt – köztük három francia állampolgár, – szabadon bocsátásának fontosságát. A francia elnök „ismételten hangsúlyozta országa elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett,” ugyanakkor „az illegális előőrsök felszámolására szólított fel, rosszallását fejezve ki a területeken [Júdea és Szamária] uralkodó politika ellen.”
Hivatala közleménye szerint Macron ellenállását fejezte ki a rafáhi hadjárat ellen, – ami „egy újabb nagyságrendű humanitárius katasztrófához, és a lakosság kényszerű kitelepítéséhez vezethet, a nemzetközi emberi jogok megsértésének minősülve, és a regionális eszkaláció további kockázatát hordozva magában.”
A francia elnök emellett hangsúlyozta az azonnali tűzszüneti megállapodás megkötésének sürgősségét is, amely minden állampolgár biztonságát biztosítja, valamint a humanitárius segélyek tömeges bevezetésének szükségességét az övezetben.
Az október hetedikei Hamász mészárlások után Izrael a terrorszervezet teljes mértékben történő felszámolását tűzte ki célul. Az ötödik hónapja tartó északról déli irányba tartó elsöprő offenzíva utolsó állomásához közelítve az egyiptomi határváros Rafáh ostroma és demilitarizálása az izraeli miniszterelnök szerint elkerülhetetlen, beleértve az egyiptomi határ alatt húzódó feltételezett csempészalagutakat.
„A teljes győzelemig fogunk harcolni, és ez magában foglal egy erőteljes fellépést Rafáhban, miután megengedjük a civil lakosságnak, hogy elhagyják a harci övezeteket,” – ígérte Netanjahu egy héber nyelvű közleményben, utalva a szárazföldi hadművelet során az övezet déli részére kiszorított mintegy 2 millió gázaira.
Mindezek fényében, a telefonbeszélgetés során Macron kijelentette, miszerint azontúl, hogy határozottan ellenzi a rafáhi hadműveletet, az asdódi kikötő, és minden közvetlen szárazföldi útvonal [beleértve Jordániát] megnyitását kéri a humanitárius segélyek elérhetővé tétele érdekében.
Emellett, a francia elnök minden olyan lépés elkerülésére szólított fel, amely Jeruzsálemben, és a területeken az erőszak fellángolásához vezethet, utalva a kormány az izraeli törvényeknek nem megfelelő előőrsökre vonatkozó telepítési politikájára. Macron végül kijelentette, hogy országa támogatja a kétállami megoldást, majd Netanjahuval a térség helyzetét, illetve „a libanoni és a Vörös-tenger fellángolása megakadályozásának fontosságát” is megvitatta. A francia elnök támogatását fejezte ki az 1701-es határozatot illetően melynek célja, hogy távol tartsa a Hezbollah iráni terrorszervezetet a határtól, miközben az UNIFIL-t és a libanoni hadsereget telepíti a térségbe.
Izrael szövetségeseként Macron úgy tűnik célzottan fejezte ki elsősorban tiltakozását az izraeli politikát illetően, és a végére hagyta a libanoni kérdést, mintegy utalásként újabb európai [és francia] szankciók bejelentésére. Németország gazdasági minisztere tegnap este jelentette be, hogy országa szankciók bevezetését fontolgatja az izraeli telepesekkel szemben, ahogy azt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország korábban már jelezte.
Eközben Annalena Baerbock német külügyminiszter egy tegnapi jeruzsálemi sajtótájékoztatón a gázai hadműveletre utalva kijelentette, hogy több millióan várakoznak egy kis területen és jelenleg nincs igazán máshová menniük. „Ha az izraeli hadsereg ilyen körülmények között indítana offenzívát Rafáh ellen, az humanitárius katasztrófa lenne.”
Kanada, Ausztrália és Új-Zéland vezetői szintén azonnali humanitárius tűzszünetre szólítanak fel az övezetben, tekintettel a Rafáhban tervezett izraeli katonai műveletre.
„Súlyosan aggasztanak bennünket azok a jelek, amelyek szerint Izrael szárazföldi offenzívát tervez Rafáhbank. Egy katonai művelet Rafáhbank katasztrofális következményekkel járna. Sürgősen azonnali humanitárius tűzszünetre van szükség,” – áll a három ország miniszterelnöke által kiadott közös nyilatkozatban.
The post Diplomácia – váratlan FBI-főnök látogatás, és növekvő nemzetközi nyomás a rafáhi hadjárat ellen first appeared on Új Kelet online.