ujkeletlive

Közelgő ünnepek előtt

Isrotel – le is út fel is út

Az északi és déli front veszélyeztetett lakosságát a kormány még a háború kezdetén bizonytalan ideig szállodákba telepítette ki. A százezres létszámot meghaladó mafunim-tömb nagyrészt a déli Eilat és Tel Aviv szállodáiba kényszerült, majd rövid időn belül a beilleszkedést keresve közülük többen bérelt lakásokba költöztek, illetve vállalva a kockázatot inkább hazamentek. Az eredetileg kitelepített lakosság többnyire fele azonban maradt a szállodákban, és az elmúlt hónapok során többé kevésbé beilleszkedett a helyi városi körforgásba. Háborús szállodai gyerek születtek, míg a nagyobbak új óvodai, vagy iskolai közösségre és barátokra találtak. 

A befogadó szállodák azonban nem titkoltan már arra készülnek, hogy háborús kényszerlakóiktól megszabadulva, teljes mértékben a többnyire belföldi és a lassan meginduló turista vendégekre összpontosítva már márciusban extra bevételekkel egészítsék ki a purimmal kezdődő tavaszi ünnepi szezont.

A háború végét, illetve ehhez kapcsolódóan egyéb perspektívát a kormány konkrét időpontokkal egyetemben ezidáig nem jelölt meg, ellenben a pénzügyminisztériumban tartott megbeszélésen állítólag megállapodás született Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter javaslatáról, amely az október 7-i mészárlást követően otthonaikat elhagyó szderoti és nyugat-negevi lakosok visszatérését érinti.

A javaslat, a kabinet és a hadsereg által jóváhagyandó menetrendje szerint a visszatérés 2024. március 1-jétől lehetséges. Azok, akik úgy döntenek, hogy a szállodákban maradnak, 2024. július 7-ig megtehetik. A visszatérés beilleszkedési nehézségeit figyelembe véve az érintettek akklimatizációs támogatásokat kapnak: egyénenként – 15,480, párok – körülbelül 30,960, egy gyermekes családok 38 700, két gyermekes családok 46 400 sékel erejéig.

A támogatást a visszatérés időpontjától és az akklimatizálódás időszakának hosszából eredő szükségletektől függően határozzák meg.

Az eddig mindössze nem jogerős javaslat szintjén napvilágot látott meglehetősen kétértelmű kormánytervek előtt járva az Isrotel szállodalánc vasárnap bejelentette, hogy a mintegy 600 északi és déli közösségből kitelepített vendégének a hónap végén el kell hagyniuk a lánc eilati szállodáinak szobáit, és haza vagy más szállodákba kell költözniük. A hír pánikot keltett más láncok szállodáiban lakó evakuáltak körében, akik szintén attól tartanak, hogy hamarosan hasonló felszólítást kapnak.

„Lakóink nem szándékoznak elhagyni a szállodákat, amelyek otthonukká, gyermekeik otthonává és a stabilitás támaszává váltak,” – nyilatkozta az Ynet hírportálnak Avichai Stern, Kirját Smona polgármestere tegnap este.

Stern szerint eddig nem sikerült meggyőzni a szállodaláncot, hogy ne küldjék el a mintegy 200 kirjáti evakuáltat, miközben az Isrotel márciusban eladásra megnyitotta az összes szállodai szobáját.

„Azt akarom, hogy minden izraeli vendég, aki szobát foglal az eilati Isrotel Hotelben, tudja, hogy miatta evakuálták a lakosokat, a gyerekeket, az időseket és a családokat,” – közölte Stern, majd hozzátette – „az »együtt győzni fogunk« szlogen nem róluk szól, még akkor sem, ha vagyont kerestek a kitelepítettek kárára, és pénzért fogadták őket, amikor nekik kényelmes volt, és most, hogy a turizmus helyreáll, már nincs szükségük rájuk.”

A polgármester ugyanakkor megjegyezte, hogy a szállodákból való evakuálás azt jelenti, hogy több száz gyermeket hirtelen  szakítanak ki oktatási környezetükből, és távol otthonuktól a bombázott városban ismételten kitelepítésre kényszerítik őket – „a szállodából lakosainak csak hazamenni hajlandók,” – tette hozzá.

Mose Davidovich, a Mate Aser Regionális Tanács vezetője, és egyben a Konfrontációs Vonal Fórum elnöke szintén az Ynet kérdésére elmondta, hogy a nyugat-galileai Metszova kibucból kitelepítetteket, akik jelenleg az Isrotel karmeli szállodájában vannak elszállásolva, szintén távozásra szólították fel.

„Az idegenforgalmi miniszterrel, és a tárca főigazgatójával folytatott sokszori beszélgetés után is végül azt tanácsolták, hogy megoldást kell találni a lakosok számára. Ez minden szempontból botrányos, és ahogy közeledünk a turisztikai szezonhoz, egyre több szállodában fogjuk ezt tapasztalni,” – mondta Davidovich, miközben arra figyelmezteti a kormányt, hogy az északi lakosok nem bábok egy színdarabban.

Az Isrotel azzal érvel, hogy a kormány nem jelentette be szándékát az evakuálási terv meghosszabbítására, és hogy „nem volt más választásuk,” mint megnyitni a kitelepítettek szobáit az általános piac számára, a megszólított kirjátiak viszont azt gyanítják, hogy a kitelepítettek eltávolításának vágya a közelgő pészachi szezon vaskos bevételei miatt jelentkezik, azt is figyelembe véve, hogy a foglalás iránt érdeklődő izraeliek undorodva fordulnak el a „mafunim” szó hallatán.

Mindent egybevetve az Isrotel már  csütörtökön könyörtelenül értesítette szándékáról Kirját Smona önkormányzatának képviselőit, és ezt követően a vasárnapi találkozón sem sikerült a döntés megváltoztatására rábírni a lánc vezetését.

„Úgy érzem, egyszerűen elegük van belőlük. Eddig nem volt turizmus, és pénzt fejhettek az államtól. Nem értik, hogy amint kitör a háború északon, pénz nélkül maradnak, nyaralók és az általuk kidobott evakuáltak nélkül,” – nyilatkozta az Ynetnek az evakuáltak egyik képviselője.

Az Isrotel viszont a kormány felé tolja a felelősséget, arra hivatkozva, hogy nem adott megfelelő stabilitást a szállodáknak a kiürítési terv jövőjét illetően. 

„A kitelepítettek szállodákban való elszállásolására vonatkozó megállapodás február 29-i felmondása, az államtól kapott értesítést követően elkötelezettek vagyunk munkatársaink és vendégeink iránt, így a lánc március 1-től visszatér a normál működéshez,” – közölte az Istotel. 

„Október 7. óta, több mint négy hónapja az Isrotel-lánc leállította szokásos működését, és megnyitotta mind a 23 szállodáját, beleértve a luxusszállodákat is az evakuáltak érdekében…Az elmúlt hónapokban nagylelkűek és figyelmesek voltunk, és megváltoztattuk a világot, hogy a kitelepítettek jól érezzék magukat. Továbbra is gondoskodunk róluk, de a lánc többi szállodájában, Eilatban, Tel-Avivban, Herzliján, illetve a Kineret partján, hogy a hallgatók tovább tanulhassanak azokban az oktatási intézményekben, ahol eddig is. Továbbra is törődésből, és a közösség jólétéért való törődésből cselekszünk, és köszönjük a kitelepítetteknek azt a kiváltságot, amelyet kaptunk, hogy befogadóik lehettünk otthonuktól távol,” – áll a szálloda közleményében.

A jelenlegi többfrontos háború helyzetre való tekintettel a kormány nyilvánvalóan nem fog egyértelmű kijelentést tenni a kitelepítettek hazatérésére vonatkozóan, de az is világos, hogy az Isrotel-lánc és a többi szálloda kitelepítési döntésének sem fogja útját állni. Ezidáig, egyértelmű intézkedések hiányában, és annak ellenére, hogy legalább júliusig milliárdokat különítettek el az állami költségvetésben a kitelepítettek segélyeinek kifizetésére, az érintettek könnyen az utcán találhatják magukat, vagy további vándorlásra kényszerülnek.

Ramadán

Binjamin Netanjahu miniszterelnök azon döntése, hogy Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kérésére korlátozza az izraeli arabok feljutását a Templom-hegyre Ramadán idején, azontúl, hogy a védelmi vezetők álláspontja szerint sem javasolt, úgy tűnik jogi nehézségek is nehezítik a tervezett döntést.

Az ország védelmi rendszerének felelős vezetői egyhangú megfogalmazásban figyelmeztető üzenetet küldtek, miszerint a tervezett korlátozások a muszlim böjthónap idején ártanak a szunnita államokkal való kapcsolatoknak, miközben a zsidó állam többfrontos háborút folytat, emellett zavargásokhoz vezethetnek a zöld vonal mindkét oldalán. Az indoklás alapján, a biztonsági vezetők fenntartják álláspontjukat, miszerint valódi biztonsági veszély rejlik a muszlimok Templom-hegyre való feljutásának tiltása illetve korlátozása révén Ramadán idején, példának hozva fel a legutóbbi hasonló helyzetet, a 2021 májusában, a Falak Őrzője hadműveletet megelőző zavargásokat. Politikai köröknek, biztonsági források által küldött szigorú figyelmeztetések szerint – az Al-Aksza egyesíteni fogja a muszlimokat Izrael ellen a zöld vonal mindkét oldalán, az egész Közel-Keleten, és károsítja a kritikus háborús kapcsolatokat a mérsékelt szunnita államokkal, például Egyiptommal és Jordániával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral, amelyek közül néhány jelentős szerepet játszik az elraboltak szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokban, és a Hamász alternatív rendszerének kialakításában a háború másnapján.

Ben-Gvir nyomában

Többéves feloldás után, a Júdeában és Szamáriában élő palesztinokért felelős biztonsági intézmény részleges korlátozást javasolt a Templom-hegyen az ünnep idejére. A biztonsági realitással érvelve, úgy döntöttek, hogy csökkentik  az imádkozásra várók beengedésére engedélyezettek számát, úgy hogy látszólag tartják fenn a status quo látszatát. 

A Miniszterelnöki Hivatal tegnap este, órákkal a döntéssel kapcsolatos bejelentések után közölte, miszerint a miniszterelnök kiegyensúlyozott döntést hozott, amely a hivatásos hatóságok által meghatározott biztonsági igények keretein belül lehetővé teszi a vallásszabadságot.

A Netanjahu által összehozott találkozón a háborús kabinet tagjai, illetve Ben-Gvir, Iszráel Katz külügy, illetve Járiv Levin igazságügyi miniszter mellett, jelen volt Gali Baharav-Miara, a kormány jogi tanácsadója. Baharav-Miara arra figyelmeztetett, hogy jogi nehézségek merülhetnek fel az izraeli állampolgárokra vonatkozó ilyen mértékű átfogó korlátozások bevezetésekor, és kétségeinek adva hangot kijelentette, nem biztos benne, hogy ez jogilag lehetséges.

A Templom-hegyi mozgás kérdése a kormánypolitika, a biztonság és a közrend fenntartása érdekében védett, ugyanakkor két alkotmányos értékkel szembesül – a vallás, és a véleménynyilvánítás szabadságával.

A főügyész szerint, amennyiben a kormány úgy dönt, hogy előmozdítja az arab-izraeli állampolgárokra vonatkozó korlátozásokat, beadványokat kell benyújtania a Legfelsőbb Bírósághoz,  beleértve Sábák álláspontját a helyzetértékelést, valamint a zavargások vagy az emberi életre veszélyes elemek értékelését, arra az esetre vonatkozóan, ha izraeli arabok tömegesen felmennek imádkozni a hegyre. Ezen túlmenően a helyzetértékelésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat is, amelyek azt mutatják, hogy Izrael Állam állampolgáraival szemben valóban indokolt az ilyen korlátozás. Tudván, hogy  a biztonsági intézmény álláspontja, ellentétes a Ben-gvir által támogatott korlátozások bevezetését illetően, a jogi tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy bár az ország polgárai szinte korlátlan véleménynyilvánítási és mozgásszabadsággal rendelkeznek, amennyiben felvetődik a biztonsági veszély aggodalma, akkor a biztonsági szempont a politikai megfontolással szemben érvényesülhet, amit azonban bizonyítani kell a Bíróság előtt.

The post Közelgő ünnepek előtt – az Isrotel kirakja a kitelepítetteket first appeared on Új Kelet online.