ujkeletlive
Diplomácia
Gantz megérkezett Washingtonba, és a Harris beszéd
Az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek és a feszült belpolitikai viták közepette, a hadikabinet minisztere Beni Gantz tegnap megérkezett Washingtonba, ahol a tervek szerint hétfőn a Fehér Házban találkozni fog Kamala Harris alelnökkel, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval és Brett McGurk közel-keleti megbízottal, illetve kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytat megbeszélést.
A héber médiában az utazás előtt megjelent hírek szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök ellenezte riválisa megjelenését a Fehér Házban, mondván Izraelnek csak egy miniszterelnöke van, és nem egyeztette korábban az utazást, Gantz azonban kijelentette, hogy pénteken személyesen értesítette Netanjahut annak érdekében, hogy összehangoltan képviselhesse az ország érdekeit Washingtonban.
A Kan közszolgálati média úgy tudja, hogy eközben Izrael washingtoni nagykövetét, Michael Herzogot utasították, hogy ne tegyen semmit Gantz amerikai magas rangú tisztségviselőkkel való találkozóinak elősegítése érdekében, emellett Netanjahu az utazás állami finanszírozását is megtagadta, bár a héber médiában először az jelent meg, hogy a repjegyet a Miniszterelnöki Hivatal vette.
Harris beszédében erős kritikát fogalmazott meg
A folyamatban lévő túszalku tárgyalások és Izrael aktuális kairói bojkottjával egyidejűleg Kamala Harris amerikai alelnök vasárnap felszólította Izraelt és a Hamászt, hogy fogadják el a hathetes tűzszünetet biztosító megállapodás tervezetét.
„Tekintettel a gázai szenvedés óriási mértékére, azonnali tűzszünetre van szükség – legalább a következő hat hétre, ami jelenleg is terítéken van,” – mondta az alelnök az alabamai Selmában tartott beszéde kapcsán, hozzátéve azt is, hogy állítása szerint a Hamász tűzszünetet akar, ilymódon el kell fogadnia az egyezséget.
Harris a segélyek övezetbe irányuló áramlásának növelésére szólította fel az izraeli kormányt, hangsúlyozva, hogy „a gázaiak éheznek. A körülmények embertelenek,” ami cselekvésre szólít fel a humanizmus nevében, megjegyezve, hogy „az izraeli kormánynak többet kell tennie a segélyáramlás jelentős növelése érdekében. Nincs mentség.”
Emellett, az alelnök beszédében kritizálta a Hamászt, kizárva a terrorszervezet szerepét a gázai övezet ellenőrzését illetően.
„Nem mutattak tiszteletet az ártatlan életek iránt, beleértve a gázai lakosságot is. Meg kell szüntetni azt a fenyegetést, amelyet a Hamász jelent Izrael népére,” – tette hozzá Harris.
Korábban vasárnap a Hamász válaszolt a túszok szabadon bocsátására vonatkozó javaslatra, de Izrael követelését figyelmen kívül hagyva nem bocsátotta rendelkezésre a még életben lévő túszok nevét, így a hadikabinet valamennyi tagja egyetértett abban, hogy nincs ok izraeli delegációt küldeni Kairóba vagy Katarba, nem lévén alapja a tárgyalásoknak, hangsúlyozva mindaddig, amíg a Hamász nem hajlandó a feltételként szabott részletek közlésére, és előrelépni, Izrael nem fog együttműködni, és delegációt sem küld a tárgyalásokra.
Háború – hazai front – politika
Utolsó segélykiálltás
A Kan közszolgálati média tegnap este a túszok utolsó segélykiálltásait rögzítő hangfelvételeket tett közzé, amelyet állítólag még az érintett családoknak sem mutattak be ezidáig.
Decemberben a gázai sedzsaijjai épületben tartották fogva a három elrabolt izraelit, körülbelül egy kilométerre attól a helytől, ahol öt nappal később téves azonosítás miatt megölték őket. Az egyik áldozat Alon Simriz testvére, Jonatán a közösségi médiában közzétett bejegyzése szerint, a közszolgálati csatornán kiszivárogtatott hangfelvételről a család ezidáig nem is tudott.
Öt nappal a tragédia előtt, az Oketz egység kamerával felszerelt kutyája bement az említett épületbe, ahol a három elrabolt, Jotam Haim (28), Szamar Fuad Talalka (22) és Alon Samriz (26) tartózkodott.
Az épületbe beküldött oketzes kutyát megölték, de az ütközet végén a csapatoknak sikerült likvidálniuk az ott tartózkodó terroristákat. Napokkal később átkutatták az épületet, és megtalálták a kutya holttestét a kamerával, amely meggyilkolása után is tovább rögzítette a történteket. A hadsereg ellenőrizte a kamera felvételét, amelyen az elraboltak héber kiabálása hallatszott: „Segítség, túszok, Alon és Jotam,” amit a harcosok megtévesztésének és csapdába csalásának értelmezték, közölte a hadsereg, azt is hozzátéve, hogy a kutya testére szerelt kamera nem tette lehetővé, hogy a katonák valós időben visszanézzék a pillanatokat, hanem utólag ellenőrizték, miután a terepen megtalálták az eszközt.
A tegnap este kiszivárgott hangfelvételeken Samriz hallható, amint próbálja meggyőzni a hadsereget, hogy mentsék meg őket Jotammal együtt azt kiabálva, hogy „mentsetek meg minket, túszok vagyunk,” majd ezt követően lövések hallhatóak.
A kiszivárogtatás egy nappal a hadsereg azon bejelentése után történt, hogy elutasította Alon Samriz elesett katona státuszának elismerését, azt követően, hogy nem sokkal halála után családja fellebbezést nyújtott be az Izraeli Védelmi Erőkhöz és az államhoz, hogy változtassák meg státuszát. A hadsereg szerint az elutasítás oka, hogy halála idején Samriz nem volt aktív tartalékos szolgálatban.
Hazai front – közvélemény
Joáv Gallant védelmi miniszter [Likud] múlt heti sajtótájékoztatóján bejelentett ultimátuma az ultraortodoxok sorozását előíró törvény haladéktalan bevezetésére vonatkozóan, a koalícióban és nem különben saját pártjában is választásokhoz közeli vihart kavart. Gallant nem először ment szembe Binjámin Netanjahu miniszterelnök akaratával, az október hetedikei mészárlások előtt, legutóbb az igazságügyi reform egyoldalú kierőszakolásával nem értett egyet. Akkor Netanjahu menesztette lázadó miniszterét, majd kénytelen volt visszavonni döntését az utcára vonuló viharos tüntetések miatt.
Az október hetedikei brutális támadások és azt követően elkezdődött háború kezelése miatt a kormány, és különösen a Netanjahu vezette Likud nyilvánvalóan elveszítette támogatóik jelentős többségét, Gallant népszerűsége azonban felfelé ível. A múlt heti viharos bejelentést követően, amit egyébként a védelmi miniszter saját pártjában is megvédett, ilymódon jelezve, hogy nem áll szándékában visszakozni, a 13-as csatorna közzétett új közvélemény-kutatása szerint amennyiben Gallant egy új pártot alakítana, és most lennének a választások 9 mandátumot tudna szerezni. Emellett, korábbi Kneszet-tag, Jáir Golan a Munkapárt és a Merec élén indulva 8 parlamenti székre lenne jogosult. Egy ilyen forgatókönyv esetben a Nemzeti Egység – 31, a Likud – 16, a Jes Atid párt 9 mandátumot kapna, míg a többi párt esetben nincs jelentős változás az alábbiak szerint.
A közvélemény-kutatás alapján abban az esetben, ha a pártok változatlanul a mostani összetételben maradnának, a Beni Gantz vezette Nemzeti Egység Pártja – 39, a Likud – 17, a Jes Atid – 12, Avigdor Liberman pártja a Jiszráél Beitenu pártja – 9, Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter Otzma Jehudit pártja – 9, a Sász -9, a Jahadut HaTora – 7, a Vallásos Cionizmus, amelyet Becalel Szmotrich pénzügyminiszter vezet – 5, a Ra’am – 5, a Hadash-Ta’al és a Merec egyenként 4 mandátumot szerezne.
A Balad párt és a Munkapárt nem lépi át a választási küszöböt.
A jelenleg kormányzó jobboldali blokk 47, az ellenzéki blokk pedig 69 mandátumot szerezne, nem számítva a Hadash-Ta’al által szerzett 4 széket.
Az ultraortodoxok sorozását illetően a válaszadók 67%-a támogatja (a Likud szavazóinak 55%-a), míg 21%-uk az ultraortodoxok mentességének fenntartását szeretné.
Emellett, a válaszadók 48%-a adott igazat Galantnak, miszerint csak az összes kormánypárt beleegyezésével bocsátja szavazásra a törvényt, míg 33%-uk azt válaszolta, hogy Galant tévedett A válaszadók 43%-a véli úgy, hogy a teheregyenlőség szükségessége késztette a védelmi minisztert a lépésre, míg 39%-uk szerint a kormány lebontása, és a választások megszervezése miatt tette.
The post Reggeli hírek – Gantz megérkezett Washingtonba, a Harris beszéd, és Gallant belpolitikai értékelése first appeared on Új Kelet online.