ujkeletlive

Diplomácia

Mélyponton az amerikai-izraeli kapcsolatok

A Hamász felszámolására irányuló gázai háború hatodik hónapjához érve a katonai és egyéb támogatások fő forrása és, mint a zsidó állam legfőbb szövetségese Washington és Jeruzsálem között a közelmúltban felerősödött nézeteltérések következményeként Joe Biden elnök negyven éves barátságukkal a háttérben egyre inkább úgy tűnik szakít Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel és az általa képviselt gázai háborús stratégiával, ugyanakkor az elnök hangsúlyozza, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, támogatja a zsidó államot a túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítéseket illetően, és az őket fogságban tartó Hamász elleni harcban.

A két vezető között kialakult feszültség közepette az Izraelnek nyújtott katonai segélyt Biden állítólag feltételhez kötheti, amennyiben Izrael úgy dönt, hogy szárazföldi hadműveletet indít a gázai övezet déli részén fekvő Rafáh városába, áll a Politico hétfői jelentésében négy amerikai tisztviselőt idézve.

Az említett források arra alapozva állításaikat, hogy tisztában vannak az amerikai kormányzat belső gondolkodásával, megjegyzik, hogy bár Biden még nem hozott döntést a jövőbeni fegyverszállítások korlátozásáról, de nagyon is elgondolkodott rajta, és elképzelhető, hogy így tesz, amennyiben Izrael újabb hadműveletet indítana.

A Politico riportja Biden hétvégi, az MSNBC-nek adott interjújában tett megjegyzéseivel van összhangban, miszerint továbbra is küldene fegyvereket Izraelnek, miközben arra figyelmeztetett, hogy az újabb tömeges civil áldozatok „vörös vonalat” jelentenek.

Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a riportban felvetett állításokra reagálva szintén a megjegyezte, „nem fogjuk kommentálni a névtelen források spekulációit, és nem fogjuk kiegészíteni az elnök hétvégi kijelentéseit.”

Továbbá, arra a kérdésre, hogy Biden hajlandó-e a jövőbeni izraeli intézkedésekhez kötni a segélyeket, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára, Olivia Dalton újságíróknak azt nyilatkozta, – „az elnök szerint vannak más megközelítések, amelyeket már megtettünk és teszünk, és amelyek hatékonyabbak. Nem hiszem, hogy produktív lenne „vörös vonal” terminológiát rendelni egy nagyon összetett politikához. Láthatták, hogy az elnök nagyon nyíltan beszélt arról, hogy mit gondolunk a helyzetről, és hogy mit kell tennünk a továbbiakban.”

Kamala Harris amerikai alelnök bár kritizálta az izraeli kormányt, nemrég világossá tette, hogy Washington nem támaszt semmilyen feltételt az Izraelnek nyújtott segélyekkel kapcsolatban, emellett teljes mértékben támogatja az izraelieket és az önvédelemhez való jogukat a Hamász ellen vívott háború során.

Az amerikai sajtótájékoztatók fő napirenden tárgyalt témájaként a gázai háborúval kapcsolatban Biden rendszeresen válaszol a felvetett kérdésekre. Az említett MSNBC által a Bidennel készített tíz perces interjúból majdnem nyolc percben kizárólag Izrael volt a téma. Ilymódon, felvetődött egy korábban bekapcsolva hagyott mikrofonnak köszönhetően nyilvánosan elhangzott kijelentése is, amint egy demokrata szenátornak azt mondta, miszerint közölte Netanjahuval, hogy „jöjjön Jézushoz” találkozót fognak tartani a gázai helyzetről, mire az elnök azt válaszolta, „ez egy kifejezés, amelyet az államom (Delaware) déli részén használnak, és azt jelenti, hogy komoly találkozó. 50 éve ismerem Bibit, és ő tudja, hogy mit értek ez alatt.”

Biden ugyanakkor hétfőn rövidre fogva nem-el cáfolta, hogy a közeljövőben találkozót tervezne Netanjahuval, és hárítva miszerint hamarosan lesz-e ilyen találkozó, azt mondta – „meglátjuk, mi történik,” ahogyan azt is elvetette, miszerint tervez-e beszédet mondani a Kneszetben, utalva a szintén az MSNBC interjú során elhangzottakra, miszerint szeretne újra Izraelbe jönni, felszólalni a parlamentben és beszélni az izraeli néphez, arra utalva, hogy megteheti, hogy közvetlenül az izraeli közvéleményhez forduljon a gázai háborút illető aggodalmait illetően.

Netanjahu a Politico-nak a következőt reagálta az amerikai elnök kritikáit illetően: „Nem tudom pontosan, mire gondolt az elnök, de ha ezzel azt akarta mondani, hogy az izraeliek többségének akarata ellenére magánérdekeket hajszolok, és ez sérti Izrael érdekeit, akkor mindkét tekintetben téved. Ezek nem csak az én magánérdekeim. Az izraeliek túlnyomó többsége támogatja ezeket az irányelveket,” – állítja a miniszterelnök.

Amerikai hírszerzési jelentés

Az ATA néven ismert, az Egyesült Államok Hírszerző Közössége Globális Fenyegetésértékelése összefoglalást ad az amerikaiak nemzetbiztonságát jelentő fenyegetéseket illetően, beleértve a kiberfenyegetéseket, a terrorizmust, a tömegpusztító fegyvereket, a bűnözést, a környezeti és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kérdéseket, valamint a gazdasági problémákat.

A Ynet hírportál által idézett amerikai titkosszolgálatok 2024-re vonatkozó éves kockázatértékelési jelentése szerint Binjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöki pozíciója veszélyben van.

„Netanjahu vezetői, valamint a szélsőjobboldali és ultra-jobboldali kormánykoalíciójának pozíciója veszélybe kerülhet, a koalíció radikális és ultraortodoxok tagjai révén, melyek merev politikát folytatnak palesztin és biztonsági kérdésekben,” – áll a jelentésben, ugyanakkor rámutatva, hogy „a közvélemény Netanjahu kormányzóképességébe vetett bizalmatlansága a háború előtti magas szintről elmélyült és kiszélesedett, nagy tüntetésekre számítunk, amelyek lemondását és új választásokat követelnek, egy másik mérsékeltebb kormány lehetőségét felvetve.”

Emellett, az idei jelentés a várakozásoknak megfelelően egy kiterjedt fejezetben tárgyalja a gázai háború perspektíváit: „a Hamász 2023 októberi Izrael elleni támadása és Izrael katonai válaszlépése növelte a feszültséget a térségben, míg az iráni meghatalmazott szervezetek és partnerek támadásokat hajtanak végre az Egyesült Államok és Izrael ellen, támogatva a Hamászt. Izrael továbbra is a Hamász megsemmisítésére összpontosít a lakosság széles körű támogatásával,” – majd a jelentés a jövőre összpontosítva megjegyzi, hogy „Izrael valószínűleg évekig folyamatos fegyveres ellenállásba ütközik a Hamász részéről, és a hadseregnek nehézségei lesznek a Hamász földalatti infrastruktúrájának semlegesítését illetően.”

A titkosszolgálati összegzés hivatkozik az Izraelre gyakorolt nemzetközi nyomásra, valamint a gázai övezetben zajló háború elleni tiltakozásokra is – „a közösségi oldalakon minden fél megnövekedett lefedettsége reakciókat vált ki szerte a világon, és Izraelre egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a gázai övezetben kialakult súlyos humanitárius helyzet miatt.”

Az izraeli-palesztin konfliktus tágabb kérdésével kapcsolatban a jelentés leszögezi, hogy „a gázai és a ciszjordániai kormányzási és biztonsági struktúrák, valamint a gázai humanitárius helyzet megoldása és újjáépítése kulcsfontosságú elemei lesznek a hosszú távú izraeli-palesztin kapcsolatokat illetően.”

A tágabb értelemben vett régióval kapcsolatban a jelentés készítői megjegyzik, hogy „Izrael és Irán megpróbálják egymás ellen olymódon beállítani lépéseiket, hogy elkerüljék a teljes körű közvetlen konfliktus eszkalálódását,” emellett úgy becsülik, hogy „Irán nem szervezte meg az október 7-i támadást, és nem kapott előzetes tájékoztatás a témában.” Továbbá, az amerikai hírszerző közösség úgy véli, hogy „a Hezbollah megpróbálja elkerülni a teljes háborút, amely elpusztítaná a szervezetet és Libanont. A terrorszervezet vezetése azonban különféle megtorlási lehetőségeket fog mérlegelni Izrael elkövetkező libanoni lépéseitől függően, miközben továbbra is fejleszti globális terrorista képességeit, és továbbra is provokatív akciókat folytat, például rakétákat indít Izrael felé.”

The post Diplomácia: mélyponton az izraeli-amerikai kapcsolatok, és rövid hírszerzési elemzés amerikai szemszögből first appeared on Új Kelet online.