ujkeletlive

Politika – Sza’ar kilépett Gantz frakciójából a hadikabinetben kér mandátumot

Gideon Sza’ar kedd este bejelentette, hogy pártja kilép a Nemzeti Egység frakció soraiból felbontva Beni Gantz Nemzeti Egység pártjával kötött szövetségét, miközben csatlakozását követeli Binjamin Netanjahu miniszterelnök háborús kabinetjéhez.

Sza’ar Új Remény pártjának Tel-Avivban tartott összejövetelén, amelyen a helyhatósági választásokon való sikeres részvételüket összegezték, nemzeti szükségszerűségnek nevezve döntését kijelentette, hogy bár tiszteli kollégáit, akik a Nemzeti Egység pártot képviselik a háborús kabinetben, véleménye szerint „nem közvetítik azt a hangot, azokat az álláspontokat és hangsúlyokat, amelyeket én vinnék oda. Ezért az önök nevében itt fejezem ki azt az igényünket, hogy csatlakozzunk a háborús kabinethez, és segítsük a politika alakítását,” tette hozzá hangsúlyozva – „a mi hangunk, az államférfiúi jog hangja ma fontosabb, mint valaha. Izraelnek ma szüksége van a méltóságteljes jobboldal alternatívájára. Ha mi nem állunk ennek élére, nem látok senki mást, aki ezt megtehetné.”

Emellett, utalva a közös munkára köszönetet mondott Beni Gantznak és Gadi Eizenkotnak, illetve a Nemzeti Egység párt többi tagjának reményét fejezve ki a két külön frakcióként való későbbi közös munkát illetően, és bejelentette, hogy további erőket kíván bevonni azon erőfeszítésekbe, hogy „egy alternatív jobboldali szárnyat alakítsanak ki, ahogyan azt a közvélemény nagy része reméli.” Sza’ar megemlítette azon általa támogatott kérdéseket, mint például a palesztin állam elutasítása, az olyan nem állami normák elítélése, mint az Izrael-díj politikai okokból történő visszavonása, és a Likud válasza a meroni katasztrófával foglalkozó vizsgálóbizottság következtetéseire.

A tegnap este bejelentett kiválás a Nemzeti Egység szövetségéből nem okozott nagy meglepetést, és csak idő kérdése volt a Sza’ar és Gantz közötti személyes és ideológiai ellentétek miatt, másrészről az sem volt titok, hogy a miniszterelnök részéről folyamatosan zajlottak Gantz frakciójának felbomlasztására irányuló tárgyalások.

A Nemzeti Egység közös ellenzéki frakció háború miatt a válságkormányba Gantz által történt bevezetése révén öt tagja került be a szélesebb körű biztonsági kabinetbe, a szűkebb hadikabinetben viszont Sza’art kihagyva csak Gantz és Eisenkot kapott helyett, tovább növelve a kiválás lehetőségét. Emellett Gantz világossá tette, hogy továbbra is  ragaszkodik ahhoz, hogy frakciója az alapvető kérdésekben a politikai térkép centrista vonalában maradjon, míg Sza’ar ezzel szemben nyilvánosan visszatörve a jobboldalon akar érvényesülni, és azokra a lehetséges jobboldali szavazókra számít, akik jelenleg Gantzot részesítik előnyben, nem számolva ugyanakkor azzal, hogy egy lehetséges választás esetén akár Bennett, vagy olyan új szereplők is közbe szólhatnak, mint az ex Moszad-főnök Joszi Cohen, illetve a politikai indulását egyre többet emlegető Jonathan Pollard volt amerikai kém.

A kilépés bejelentését követően Gantz szűkszavúan annyit üzent, hogy „köszönöm és sok szerencsét,” frakciójának Naftali Bennett volt miniszterelnök által vezetett Jamina pártjából átigazolt Matan Kahana képviselője azonban változatlanul kitart a Nemzeti Egység mellett, mondván „továbbra is egy középpárt maradunk, erős jobbszárnnyal, ami biztos vagyok benne, hogy a jövőben még erősebb lesz.”

Sza’ar döntésének időzítése némileg előrevetíti a sokszor emlegetett előrehozott választások lehetőségét, miközben kihasználva az Új Remény önkormányzati választási sikereinek lendületét személyes politikai előnyöket vetít előre követelésével a hadikabinetbe való bejutást illetően. Bár a volt Likud-tag kizárta visszatérését Netanjahu frakciójába és azt állítva, hogy önállóan kíván foglalkozni az „új jobboldali erők egyesülésével,” a kérdés azonban felvetődik, hogy mennyire lesz képes ellenállni vagy különválasztani kampányát a miniszterelnök erőteljes beolvasztó politikájától.

Kiválásának úgymond egyetlen követeléseként megnevezett hadi kabinetbe történő felvételét illetően elképzelhető, hogy Netanjahu tett erre vonatkozó ígéretet, annak fényében, hogy Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter valószínűleg úgyis útjába fog állni ürügyet kínálva Sza’ar kérésének elutasítására.

Ennek megfelelően Ben-Gvirhez közel álló források a szétválás bejelentése után még melegében kijelentették – „amennyiben Netanjahu válaszol Sza’ar követelésére, hogy csatlakozzon a kis kabinethez – Ben-Gvirminiszter is követelni fogja a csatlakozást. Meg kell változtatni a kis kabinet koncepcióját, és döntést kell hoznunk.”

Közvélemény

A 12-es csatorna kedd esti közvélemény-kutatása szerint, amelyet Sza’ar bejelentése előtt végeztek, amennyiben ma tartanák a választásokat Gantz pártja – 35, míg a miniszterelnök Likud pártja – 19 mandátumra lenne jogosult.

Összességében a kormánykoalíció – 46, a Gantz által vezetett ellenzék 69 mandátumot kapna, a különálló arab Hadas-Ta’al 5 székre lennie jogosult.

A felmérés szerint az ellenzéki vezető Jáir Lapid Jes Atid pártja – 14, az ultraortodox Sász – 11, a Jiszrael Bejtenu – 10, az Otzma Jehudit – 9, az ultraortodox Jahadut HaTora – 7, az arab többségű Hadas -Ta’al, a Ra’am, és a baloldali Meretz egyenként öt mandátumra lenne jogosult.

Becalel Szmotrich pénzügyminiszter Vallásos Cionizmus pártja, akárcsak a Munkapárt és a Balad nem lépné át a választási küszöböt.

Arra a kérdésre, hogy kit látnának szívesebben Izrael következő miniszterelnökeként, a válaszadók 41%-a  Gantzot, míg 29%-a Netanjahut részesítené előnyben, 23% szerint egyikük sem alkalmas a posztra, 7% pedig nem tudja kit részesítene előnyben.

Ami a következő izraeli választások időpontját illeti, a felmérés szerint a válaszadók 64%-a úgy véli, hogy inkább előrehozott választásokat kellene tartani, mint megvárnia a jelenlegi kormány 2026-os mandátumának végét. Azok közül, akik támogatják a választások időpontjának előrehozását, 30% azonnali választásokat szeretne, 34% pedig úgy véli, hogy a háború befejezése után kellene megtartani.

A Hamász ellen jelenleg is zajló háborúval kapcsolatos kérdéseket illetően 49% szerint Izraelnek azonnal létre kellene hoznia egy állami vizsgálóbizottságot az október 7-i mészárlás körüli események kivizsgálására, míg 43% szerint a háború befejezése után kellene létrehozni.

A válaszadók mindössze 2%-a gondolja úgy, hogy nincs szükség ilyen bizottságra, 6% pedig bizonytalan.

Emellett, az izraeliek 44 százaléka inkább  Donald Trump újraválasztását részesítené előnyben, míg 30 százalékuk Joe Biden amerikai elnököt választaná újra, további 26 százalék nem tudja.

A közvélemény-kutatást március 12-én, 4,4 százalékos mintavételi hiba mellett  kedden végezték 504 válaszadó megkérdezésével, akik Izrael teljes, 18 éves vagy annál idősebb lakosságának mintáját képezik. A felmérés maximális mintavételi hibája 4,4 százalékpont volt.

The post A Gantz frakciójából kilépő Sza’ar a hadikabinetben követel tagságot, Ben-Gvir is first appeared on Új Kelet online.