Avi/ujkelet.live
A háború 159. napja, déli front: Az Izraeli Védelmi Erők 98. hadosztálya folytatja offenzíváját a Hamász ellen a dél-gázai Khan Junesz térségben, a Hamad Town lakóparkban, valamint al-Qarara és Abaszán külvárosokban, jelentette a hadsereg reggel.
Az Egoz kommandós egység egy héttagú Hamász-sejt ellen harcolt, amely egy épületben bújkált a negyedben. A kommandósok megölték a fegyveresek egy részét, mielőtt légicsapást irányítottak volna a többiekre.
Szintén Hamadban, a Maglan kommandós egység fegyvereket foglalt le az elmúlt nap során.
Mindeközben a hadsereg légicsapással likvidálta a Hamász terroristáját, aki „számos” Izrael elleni rakétatámadásért volt felelős, többek között október 7-én.
Az izraeli légierő emellett ,,széleskörű” támadásokat hajtott végre a Hamász telephelyei ellen Gáza középső részén, Deir al-Balahban, alagutak, rakétakilövő állások és gyülekező pontok ellen.
Szintén Gáza középső részén, a Nahal-dandár folytatja a harcot a Hamász ellen a térségben. Az egyik incidensben a Nahal-csapatok észrevettek egy terroristát behatolni egy épületbe, amelyről ismert, hogy a Hamász egyik tagjának tulajdona, és légicsapást irányítottak rá.
Északi front: A libanoni média szerint két halottja és egy sérültje van egy állítólagos izraeli dróntámadásnak, mely egy járművet célzott Türosz közelében.
Találka: A palesztin hírszerzés vezetője, Madzsed Faradzs nemrég találkozott a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjével, Tzachi Hanegbivel, jelentette tegnap este a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.
A találkozóra Binjámin Netanjahu miniszterelnök jóváhagyásával került sor, annak ellenére, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy ,,nem lesz Hamasztán vagy Fatahsztán Gázában”, utalva a Palesztin Hatóságot kormányzó Fatah pártra. Izrael azonban kifejezi azon óhaját, hogy a Palesztin Hatóság elnökéhez, Mahmúd Abbászhoz legközelebb álló emberrel koordinálja az övezetben végrehajtandó lépéseket.
Politika: Ze’ev Elkin Kneszet-tag, Gideon Szá’ár partnere az Új Remény Pártban ma reggel kifejtette kiválásukat a Kék-Fehérből és az Új Reményből álló Nemzeti Egységből.
A Kan közrádiónak adott interjúban Elkin elmondta, hogy ideológiai nézeteltérések vannak köztük és a Nemzeti Egység elnöke, Beni Gantz között, és az Új Remény egy olyan hangot képvisel, amely nem képviselteti magát a Kneszetben.
„Vannak nézeteltérések a háború lebonyolítását illetően, úgy gondoltuk, hogy a fellépés Rafahban már rég mögöttünk kéne legyen. Határozottabban és gyorsabban kellett volna fellépnünk, és úgy gondoljuk, hogy Izraelnek likvidálnia kell a Hamász polgári kormányának szárnyát” – mondta Elkin.
Elkin visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint ő és Szá’ár csatlakoznának a Likudhoz. ,,Nem támogattuk Netanjahut a háború előtt, és nem fogjuk támogatni utána sem” – hangsúlyozta. ,,A közvélemény óriási része csalódott Netanjahuban, másrészt ugyanazokon az álláspontokon vannak a jobb oldalon, mint a régi Likud”.
Elkin továbbá köszönetet mondott Gantznak, és azt mondta, hogy a szétválás ellenére jó viszonyban vannak. ,,Köszönjük neki az együttműködést, de ideológiai ellentétek vannak közöttünk” – tette hozzá.
Gantz sajtótájékoztatót tart ma 11.30-kor a Kneszetben, pártja frakciótermében, és válaszol a kérdésekre.
Besorozás: A kormány várhatóan a következő két hétben, de akár már ezen a vasárnapon elfogadja azt a kormányhatározatot, amelyben ütemterveket és utasításokat határoznak meg az érintett felek számára az ultraortodoxok hadkötelezettségéről szóló törvény megfogalmazásának előmozdítására, jelentette az Israel Hayom. Ezen túlmenően a határozat várhatóan utasítja Joáv Gallant védelmi minisztert, hogy a hadsereg 2024. július 1-ig ne toborozzon jesiva-hallgatókat, mivel a kormánynak szándékában van jogalkotási intézkedést megfogalmazni az ügyben.
Ez tulajdonképpen egy kormányhatározat érvényességének meghosszabbítása, amely az ultraortodoxok toborzását befagyasztotta tavaly nyártól, amikor az utolsó toborzási törvény lejárt, és jelenleg már nincs jogi szabályozás a jesiva-hallgatók besorozásával kapcsolatban. Gyakorlatilag 2017 óta nem volt képes kormány átnyomni egy besorozási törvényt.
- A Legfelsőbb Bíróság február 26-án arra kötelezte a kormányt, hogy indokolja meg, miért ne semmisítse meg a 2023 júniusában elfogadott kormányhatározatot, amely arra utasította a hadsereget, hogy kilenc hónapig ne sorozza be a jesiva tanulókat, és tágabb értelemben, miért ne kezdődhetne meg a besorozásuk.
- A Legfelsőbb Bíróság egy ideiglenes végzést is kibocsátott, amelyben megállapítja, hogy a katonai szolgálatra vonatkozó törvény azon rendelkezése, amely felmentést biztosít azoknak a személyeknek, akiket a 18. életévük betöltését követő két éven belül nem soroznak be, ne vonatkozzon azokra a jesiva tanulókra, akiket a kormány határozata miatt nem soroztak be.
- Az államnak március 24-ig kell választ adnia.
- A bíróság külön beadványok kapcsán is végzést adott ki, melyek a jesiva hallgatóknak járó ösztöndíjak állami finanszírozásának megszüntetését követelik, mivel nincs olyan törvény, amely szabályozná a felmentésüket és a jesivában való tanulásukért kapott ösztöndíjakat.
- Végzésében a bíróság arra kéri a kormányt, hogy magyarázza meg, miért nem szabad leállítani az ilyen ösztöndíjak kifizetését „azoknak a jesiva-hallgatóknak, akiket a katonai szolgálat alól nem törvényesen mentettek fel”.
- Az államnak március 31-ig kell választ adnia.
A likudos Gallant védelmi miniszter február 28-án tett ultimátuma szerint csak abban az esetben támogatja a sorkatonai törvényt, ha azt a hadikabinet valamennyi tagja megszavazza, valójában Beni Gantz és Gadi Eizenkot [két volt vezérkari főnök] kezébe összpontosítva a hatalmat, ilymódon csapdát állítva az ultraortodox frakcióknak, akik eleve kijelentették, hogy felmentés nélkül Netanjahunak nincs kormánya.
A Yediot Ahronot a hónap elején arról számolt be, hogy a vezérkar kijelentette, hogy a hadseregnek sürgősen legalább 7000 katonára van szüksége, amelynek körülbelül felét harci szerepkörbe szánnak.
The post Harcok, találkozó és politika a besorozás ügyében is first appeared on Új Kelet online.