Avi/ujkelet.live
A háború 160. napja: Az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak belbiztonsági szolgálat tegnap este közölte, hogy légicsapással likvidálták a Hamász terrorszervezet egyik parancsnokát a dél-gázai Rafahban.
Muhammad Abu Haszna részt vett ,,a Hamász különböző egységeinek kiterjedt tevékenységének integrálásában, kapcsolatban állt a Hamász terep ügynökeivel, és irányította őket” – áll a közös nyilatkozatban.
A közlemény szerint Hasznát a Hamász egy hírszerzési főhadiszállás irányításával is megbízta, amely információkat gyűjtött az izraeli hadsereg csapatmozgásairól az övezetben.
A hadsereg és a Sabak azzal vádolták továbbá Hasznát, hogy részt vett a Gázai övezetbe érkező humanitárius segélyek lefoglalásában és a Hamász terroristáinak való szétosztásában.
Haszna megölése „jelentősen károsítja a Hamász különböző egységeinek működését Rafahban” – tette hozzá a közlemény.
igenis meg nem is: Magas rangú amerikai tisztviselők azt mondták izraeli kollégáiknak, hogy a Biden-kormány támogatni fogja őket magas rangú Hamász-célpontok felkutatásában Rafahban és külvárosában, mindaddig, amíg Izrael elkerüli a város nagyszabású invázióját, jelentette a Politico. Ugyanezek a források azt is közölték, hogy az amerikai kormány magas rangú tisztviselői jelezték Izraelnek, hogy több támogatást kaphat egy terrorelhárító terv, mint egy teljeskörű háború.
- Izraeli tisztviselők szerint a hadsereg még mindig dolgozik azon a terven, amely a palesztinok biztonságát biztosítja Rafahban és környékén, egy másik forrás pedig azt mondta, hogy nem kétséges, hogy Izrael katonai műveletet fog végrehajtani Rafahban.
- A jelentés szerint az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője azt mondta, hogy úgy tűnik, hogy a rafahi katonai akció nincs küszöbön, tekintettel az erők áthelyezésének kudarcára, és az intézkedés hiánya annak a jele, hogy Izrael megfogadja az amerikai figyelmeztetéseket.
Az Izrael és az Egyesült Államok közötti tárgyalások részleteivel tisztában lévő források a héten azt mondták, hogy Netanjahu miniszterelnök ,,semmilyen szakaszban” sem próbálta csillapítani az amerikaiak aggodalmát egy rafahi izraeli hadművelettel kapcsolatban, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Az aggodalom középpontjában több mint egymillió palesztin jelenléte áll a déli városban.
Segélyek: Az amerikai kormány egyik tisztviselője a Kan-nak nyilatkozott a segélyek Gázai övezetbe való belépésével kapcsolatos amerikai követelésekről.
- Napi 300 teherautó lépjen be a Gázai övezet déli és középső részén, és érje el úti célját. Ez a minimum, ami szükséges a lakosság folyamatos és normális táplálásához. Egy amerikai forrás szerint ma kevesebb, mint 200 teherautó lép be erre a területre.
- A Gázai övezet északi részén napi 150-100 kamionnak kell bemennie hosszú ideig, hogy ,,elárasszák élelmiszerrel a területet”.
A forrás szerint körülbelül két hét óta először van némi javulás a helyzetben, a légi humanitárius segélyek miatt. Másrészt a forrás hozzátette: ,,Továbbra is humanitárius válság van, és elég sokat kell tenni.”
Fosztogatás: Izrael kedden a háború kezdete óta először hat humanitárius segélyszállító teherautót engedett be közvetlenül a területéről a Gázai övezet északi részébe – a politikai kör útmutatása alapján végrehajtott kísérleti program keretében. A Kan szerint azonban nem sokkal azután, hogy beléptek az övezetbe – a helyiek kifosztották őket.
Izraelben folytatni kívánják a humanitárius segélyek szállítását a Gázai övezet északi részére, és úgy becsülik, hogy a következő alkalommal is kifosztják a teherautókat. Ez addig tart, amíg Izrael nem talál kormányzó alternatívát a Hamászra az övezeten belüli helyi tisztviselők formájában, akik a segélyek szétosztásáért lesznek felelősek a gázai lakosok számára.
Amiről nem szeretnek beszélni: A 12-es csatorna esti riportja szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant védelmi miniszter egy zárt ajtós megbeszélésen a hét elején vitába keveredett a gázai segélyek ügyében.
Ron Dermer stratégiaügyi miniszter felvetette a problémát, amely szerinte „manapság kritikus”.
,,Nekem mondod?” vágott vissza Gallant a médiának kiszivárogtatott információk szerint. „Csak most kezdtek beszélni a [humanitárius segítségnyújtásról]. A probléma nem az ellátmány bejuttatásával van, hanem azzal, hogy ki osztja ki. Valakinek át kell vennie az irányítást, és ez nem Svédország lesz. Ennek a Palesztin Hatóságnak kell lennie.”
„Beszélhettek a Palesztin Hatóság hírszerzési főnökéről, Madzsed Faradzsról vagy [Mohammad] Dahlanről [volt palesztin biztonsági főnök, száműzetésben él az Emírségekben], nem számít” – mondta a védelmi miniszter, utalva a Palesztin Palesztin kormányának megreformálására tett erőfeszítésekre annak érdekében, hogy végül visszavegye az irányítást Gáza felett.
„Politikai megfontolásokat tesztek” – vádolt a védelmi miniszter, mire Netanjahu állítólag így válaszol: „Nem vagyok hajlandó a Palesztin Hatóságról hallani”. Mire Gallant: „Nem számít, minek nevezzük, ezek olyan emberek, akik a Fatahhoz tartoznak.”
Északi front: Izraeli vadászgépek tegnap este célba vették a Hezbollah terrorszervezet épületeit a dél-libanoni Majsz al-Dzsabalban és Ajta as-Sabban.
A tüzérség pedig Hamul környékét támadta.
Fenyegetés: Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter megígérte, hogy az Izraeli Védelmi Erőkben harcoló állampolgárokat letartóztatják, miután visszatérnek az országba.
„Már kiadtam egy közleményt, amelyben figyelmeztetem azokat, akik dél-afrikaiak, és akik az Izraeli Védelmi Erőkben vagy mellett harcolnak. Készen állunk. Ha hazajöttök, le fogunk tartóztatni titeket” – mondta Pandor a palesztinok melletti szolidaritásként tartott konferencián Pretoriában.
A minisztérium szerint a dél-afrikaiaknak előzetes kormányzati jóváhagyásra van szükségük ahhoz, hogy legálisan harcoljanak Izraelben. A honosított állampolgárokat tovább fenyegeti annak a veszélye, hogy megfosztják őket dél-afrikai állampolgárságuktól, mert olyan háborúban vettek részt, amelyet az ország „nem támogat, és nem ért vele egyet” – tette hozzá a külügyminisztérium.
Hazai front: Netanjahu miniszterelnök figyelmeztette Gallant védelmi minisztert, hogy ,,ha nincs döntés a kormányhatározatról vasárnap, azzal veszélyezteted a kormány stabilitását”, jelentette a Kan közrádió reggel az ultraortodoxok besorozásával kapcsolatban. Gallant a maga részéről azt válaszolta Netanjahunak, hogy ,,előre figyelmeztettem, kérjetek még néhány napot, hogy megpróbáljunk megegyezni Gantzcal.” Várhatóan ma kerül sor a miniszterelnök, Beni Gantz miniszter és az ultraortodoxok találkozójára is.
- A likudos Gallant védelmi miniszter február 28-án tett ultimátuma szerint csak abban az esetben támogatja a sorkatonai törvényt, ha azt a hadikabinet valamennyi tagja megszavazza, valójában Beni Gantz és Gadi Eizenkot [két volt vezérkari főnök] kezébe összpontosítva a hatalmat, ilymódon csapdát állítva az ultraortodox frakcióknak, akik eleve kijelentették, hogy felmentés nélkül Netanjahunak nincs kormánya.
- A Yediot Ahronot a hónap elején arról számolt be, hogy a vezérkar kijelentette, hogy a hadseregnek sürgősen legalább 7000 katonára van szüksége, amelynek körülbelül felét harci szerepkörbe szánnak.
- Az államnak március 24-ig kell választ adnia a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy miért ne semmisítse meg a 2023 júniusában elfogadott kormányhatározatot, amely arra utasította a hadsereget, hogy kilenc hónapig ne sorozza be a jesiva tanulókat, és tágabb értelemben, miért ne kezdődhetne meg a besorozásuk.
- Az államnak március 31-ig kell választ adnia, hogy magyarázza meg, miért nem szabad leállítani az ösztöndíjak állami finanszírozását „azoknak a jesiva-hallgatóknak, akiket a katonai szolgálat alól nem törvényesen mentettek fel”.
A héten Jichák Joszef szefárd főrabbi felzúdulást keltett, amikor azt mondta a heti Tóra óráján: ,,Minden szekulárisnak, akik nem értik, meg kell érteniük, hogy kollelek és jesivák nélkül a hadsereg nem lett volna sikeres. A katonák csak a Tórának köszönhetően lettek sikeresek… A Lévi törzs mentesült a katonai szolgálat alól, semmilyen körülmények között nem mentek. Ha arra kényszerítenek, hogy bevonuljunk a hadseregbe, mindannyian külföldre utazunk! Megvesszük a jegyet.”
Utána többek között a Vallásügyi Minisztérium főigazgatója, Jehuda Avidan is reagált: ,,Ha kiadják nekem az utasítást, elhagyom az országot… Évente hányan nem vonulnak be a világiak közül? Tízezrek. Nem tudom, hányan nem tanulnak Tórát a szolgálatot kikerülők közül, én nem vagyok gyámja azoknak, akik tanulnak.”
A hadsereg szerint jelenleg 66 000 besorozható ultraortodox van Izraelben.
The post Likvidálás Rafahban, támogatás, fosztogatás és Netanjahu figyelmeztetése first appeared on Új Kelet online.