Tóth Viktor alezredes bemásolta a régi lemezt – nyomoztak, nyom nélkül – itt a tizedik elutasító határozat

Itt van egy izgalmas,  friss levél:

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG
VIZSGÁLATI OSZTÁLY
Tárgy: határozat
Hiv.szám:
Üi: Tóth Viktor r. alezredes
Tel.: +36 46 514500 BM:31 2270
HATÁROZAT
eljárás megszüntetéséről
Büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt Szántó
István miskolci lakos feljelentése alapján folytatott eljárást

„Tisztelt címzettek,

ezúton közlöm, hogy Önök semmilyen eljárást nem folytattak le. Még arra sem méltattak, hogy személyesen meghallgassanak vagy megtörténjen a szembesítés. Egyszerűen kivárták a válaszadásra szánt határidőt majd minden valós, tényleges nyomozati cselekmény nélkül a bűnpártolás gyanújával lezárták, elutasították a vizsgálatot.Mindannyian tudják, hogy a kettes számú tanú, aki állítólag kést látott megvillanni a kezemben a törvényszéki tárgyaláson felsült, kizárták az ügyből. Tehát bizonyítást nyert, hogy minden szava hazugság, a rendészet vezetőjének megbízásából bujtották fel. Két helyszíni bizonyítási kísérlet alkalmával megbukott majd azzal védekezett, időmúlás okán zavarodott. Miközben a szembesítésből készült felvétel az események után készültek, s ebből is a miskolci kapitányságon 38 perces részt elsikkasztottak.

Az egyes számú hamisan tanuskodó Soltész Edina miskolci lakos maga vallotta be a bíróságon, nem látott semmit, őt a rendészet vezetője kérte fel vallomástételre.  S miközben mindenki látta a rabosított barna rövíd dzsekis fotómat képes volt engem hosszú világos klasszikus Colombo ballonban viziónálni. Teljesen ellentétes állításokat tett mint a rám támadó két rendész. Majd a törvényszéki ítélet után az élettársa kacagva mondta, mire odaértek a posta elé már a földön feküdtem és a hátamon térdelt a két rendész, akkor zsebeltek ki.  Hozzá tette, ezt a meccset játsszam le a párjával. Ezek a tisztelt rendőrség őszinte becsületes tanúi, akik félelmükben vagy szégyenükben a nevüket sem merték adni a hazugságukhoz: Soltész Edina és Petróci Attila.”

– mivel a cselekmény nem bűncselekmény –
megszüntetem.

„Tisztelt címzettek,

Tóth Viktor alezredes úr szerint a hamis tanúzás nem bűncselekmény.

Tóth Viktor alezredes úr szerint a vallomástétel törvényes kötelezettség.

Tóth Viktor úr szerint a rendőrségnek nincsen joga egy jogerős bírósági ítéletben elhangzott vallomást felülbírálni.

Tóth Viktor szerint bár sérült az igazságszolgáltatás rendje – s a bűncselekmény közvádas – de nem vagyok sértettje, tehát én, csak én nem tehetek feljelentést.

Tóth úr még ennél is tovább ment – hangfelvétel – rám piritott, hogy a fél világot feljelentettem és mentálisan beteg vagyok. Valójában leplezni sem képes az ellenszenvét. Vajon ezek után nincs más rendőr a vármegyén,  aki részrehajlás nélkül, pártatlanul képes lenne egy szembesítéssel kombinált vizsgálatot lefolytatni?”

A határozatot kézbesíteni kell:
1.) Szántó István – feljelentőnek
2.) dr. Hanvay Csaba – jogi képviselő

„Tisztelt Címzettek,

a feljelentést az ügyvéd úrral a városi kapitányságon tettük meg ott, ahol eredetileg a bűncselekményt vizsgálták. Az első meghallgatáskor a rendőrnő most kellő empátiával kezdte volna a nyomozást. Miért nem hagyták neki, hogy lefolytassa. Mitől tartanak? Megesik ugyanis, hogy a rendőrség akarata ellenére is kiderül az igazság. Lásd a csendi gyilkosságot, ahol egy fiatalember 2 évig ült ártatlanul.”

2.) Miskolci Járási Ügyészség
Az egyéb érdekelt a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen – ha e törvény kivételt nem tesz –
a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet
elő.

” Megteszem világgá kürtölöm a panaszomat, sértő, méltánytalan diszkriminatív igazságtalan eljárás amit idáig az ügyemben műveltek.”
A feljelentő kizárólag a feljelentés elutasítása miatt terjeszthet elő panaszt.

” Mi más ellen tehetnék?  Ahogyan érzékelem Tóth úr aki az ügyem eltussolására szakosodott. Tehát,  ha van más rendőr mindjárt nagyobb bizalommal lennék, mint egy olyan ember iránt aki az ellenszenvét még leplezni sem képes.”
A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével
kapcsolatban terjeszthet elő panaszt.
A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el nem bírálták. A
visszavont panaszt újból előterjeszteni nem lehet.
INDOKOLÁS
Hamis tanúzás bűntett gyanúja miatt a Miskolci Rendőrkapitányságon 2024.02.07-én feljelentést
tett Szántó István (1949.12.03. ), mivel 2017. november 06. napján hivatalos személy elleni erőszak
miatt indult büntetőeljárásban Petróczi Attila (az ügyben 2. számú tanú) és Soltész Edina (az
ügyben 1. számú tanú) szándékosan valótlan tényt -miszerint látták a feljelentő által elkövetett
bűncselekményt- állítottak tanúként tett vallomásuk alkalmával.
2
RZSNEO_3.90.200.295 (05000-7736.5249-buhame-135065234-001999E67BC8-7741.5168)
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a feljelentő az alapügynek tekinthető 05010/5435/2017.
bü. sz. ügyben történt vádemelési javaslatot követően, a Miskolci Járásbíróság
18.B.1.135/2020/30/I ítéletét, valamint a Törvényszék 8.Bf.8/2021/33. számú jogerős ítéletében
foglaltakat vitatja feljelentésében, valamint a feljelentést követően benyújtott beadványaiban.
Az iratokban szereplő valamennyi állítás, a feljelentő által már korábban benyújtott hasonló tárgyú
és tartalmú beadványok alapján elrendelt és jogerős határozatokkal lezárt nyomozások során
többszörösen ellenőrzésre kerültek.

” Tessék mondani, hat év elteltével mi mást mondhatnék.Esetleg megismétlem, hogy máig sem hallgatták ki a tanúimat, akik elmondták, a történtek idején ki volt az aki a miskolci kapitányság vezetőjét többek előtt személyem besározására utasította. Ki volt az aki eldöntötte, hogy a rám támadó rendészeket be kell védeni minden áron.  Annyira, hogy Tőzsér Ildikó bírónő azzal mentegette a támadóimat, a rendésznek is lehet rossz napja. Ilyenkor aztán akár a megyei főügyész helyettest is nyugodtan inzultálhatja.”

A Be. 456. § (1) bekezdése szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire
kötelező döntést tartalmaz, a vádról, illetve a büntetőjogi felelősségről, a büntetőjogi
következményekről, vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedést követően
kizárólag rendkívüli jogorvoslattal, vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg.
Figyelemmel a fent hivatkozott jogszabályhelyre, a nyomozás nem irányulhat a végleges ügydöntő
határozatot hozó bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelő és értékelő tevékenységének a támadására,
amennyiben olyan új tény, körülmény nem merül fel, amelyet korábban nem vizsgáltak, s amely
alkalmas a vitatott tanúvallomások hitelességének cáfolatára, valamint egyéb bűncselekmény
megállapítására.
A feljelentő által korábban több alkalommal benyújtott feljelentéseiben és beadványaiban új
bizonyítékként értékel tények és adatok az eljáró hatóságok előtt már ismertek voltak az érdemi
döntés meghozatalakor, továbbá azoknak a bizonyítékok láncolatából kiragadó, szubjektív
értelmezése nem lehet alapja egy jogerős bírósági döntés felülbírálatának.
A hallomásból származó információk, önmagukban nem zárják ki a bizonyításban való
felhasználásukat, azonban a feljelentő által közöltek irrelevánsak a fenti ügy szempontjából.
A feljelentő által a feljelentéseiben szereplő további személyek ellen különböző bűnügyek
tekintetében tett bejelentései, már korábban megküldésre kerültek a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező szervek részére is.

” Valóban csak Önök minden esetben elutasították a meghallgatást, a nyomozást és a szembesítéseket. Valamint az általam megjelölt tanúkat direkt módon nem rendelték be. Csúsztattak, mellé beszéltek és már a bűnpártolás gyanúját is súrolva vették védelmükbe az engem zsaroló Kovács László Csabát. Önök máig sem szembesítettek a két rendésszel, köztük Szabó Krisztiánnal aki elektronikus levélben megírta a leleplező levelét.  Miszerint elmondja, csak hárman tudjuk mi történt a posta előtt, a tanúkat nem ő bujtotta fel – megnevezi ki volt – s hozzá teszi az összes nekem tulajdonított otrombaságot nem ők mondották a sajtónak, nekik megtiltották a nyilatkozatot. S itt van még Kovács úr levele is,  amely tényleges magyarázattal szolgál miért is erőszakoskodtak velem a posta előtt. Nem hiszem, hogy ezt is tudnák.”
Tekintettel arra, hogy a korábban lefolytatott, valamint a jelen ügyben rendelkezésre álló adatokból
megállapítható, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény, a rendelkező
részben foglaltak szerint az eljárás megszüntetése felől határoztam.

” Sajnálom, rosszul tették. Ezek szerint a vármegyei főkapitány úr ígérete, miszerint ha van ügy, ha felhatalmazásuk lesz a vizsgálatra akkor készek normális módon elfogulatlanul nyomozni. És majd az sem számít, hogy kik állnak az ügy hátterében, s Önöknél nem előny, nem hátrány ,  ha egy volt kollégával szembe kell intézkedni, mert első az igazság, a becsület.”

Alkalmazott jogszabályok:
– bűncselekmény minősítése: a Btk. 2012. évi C. törvény 272. § (4) bek. I. ford;
– eljárás megszüntetése: a Be. 398. § (1) bekezdés a) pontja;
– bűnügyi költség: Be. 402. § (1) bekezdése;
– jogorvoslat: a Be. 369. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések vonatkoznak.
Miskolc, időbélyegző szerint
dr. Korpás Lajos c. r. alezredes
osztályvezető