ujkeletlive
Az utolsó pillanatban: az állam fél nap haladékot kér, a főügyész kijelentette, hogy nincs mentesség áprilistól
Néhány perccel a tegnap éjféli határidő lejárta előtt a kormány fél nap haladékot kért a Legfelsőbb Bíróságtól a háredi toborzás ügyében benyújtott petíciók megválaszolására. A kérés azt követően történt, hogy a médiában kiszivárgott Gali Baharav-Miara főügyész előzetes ajánlás-tervezete, miszerint április elsejétől (jövő hét hétfő) az államnak haladéktalanul el kell kezdenie az ultraortodox jesiva diákok besorozását, és mivel a kormány nem állt elő semmilyen kézzelfogható jogszabály tervezettel, egy rövid alkalmazkodási időszak után a támogatási források sem járnak a toborzásnak ellenálló jesiváknak.
„Figyelembe véve az ügyek érzékenységét és azt, hogy sok tisztviselőnek, köztük a legmagasabb rangú tisztviselőknek is hozzá kell járulnia a tervezethez, a válasz benyújtásához rövid, egynapos hosszabbításra van szükség,” – közölte az állam a bírósággal nem sokkal éjfél előtt, csütörtök délután két órát jelölve meg a kért utolsó válaszadási időpontnak.
A Legfelső Bírósághoz benyújtott beadványokra várható álláspontjának tervezetét a főügyészi hivatal tegnap este terjesztette a kormányhivatalok elé, amelyben kijelenti, hogy az ultraortodoxok számára biztosított mentesség érvényességét meghosszabbító kormányhatározat hiányában, április elsejétől a toborzó hatóságoknak el kell kezdeniük azon jesiva diákok és a háredi oktatási intézmények diplomásainak sorozását, akiknek a szolgálat elhalasztását engedélyezték a korábbi törvény égisze alatt. Emellett, olyan normatív keret hiányában, amely lehetővé tenné szolgáltatásuk általános elutasítását, vagy a jesiva tanulók felvételének mellőzését, a kormánynak nem lesz felhatalmazása arra, hogy továbbra is támogatási forrásokat utaljon át azon jesivák hallgatói számára, kiknek sorozása a törvény értelmében kötelező lesz.
A főügyészi hivatala javaslatát nem sokkal azt követően tették közzé, hogy Baharav-Miara határozottan elutasította Joszi Fuchs kabinettitkár által megfogalmazott vádakat, miszerint a főügyészt és a védelmi minisztert okolta amiért végül a kabinet nem tudta megszavazni a kvázi további mentességet biztosító törvénytervezetet.
„A kormány javaslata nem a minimális szakmai infrastruktúrán alapul. Nem kaptunk olyan véleményt, dokumentumot, amely bemutatná, hogy a kormány miként kíván olyan konstrukciót kialakítani, amely a szolgáltatási tehermegosztás nagyobb egyenlőségéhez vezet. A professzionális infrastruktúra igénye különösen jelentős ott, ahol a kormány a szolgálatot teljesítő létszám – menetrend szerinti és tartalékos – tehermegosztásának növelésén fáradozik, egyúttal a jesiva tanulók szolgálatba helyezés elhalasztásának meghosszabbítását kéri,” – jegyezi meg válaszában a főügyész helyettese, Gil Limon.
A közlemény szerint, az ügyészség továbbá hozzáteszi – „ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy a kormány döntése tartalmazza a jogalkotás lényegét és szakmai infrastruktúráját, legalábbis olyan célokat, amelyek képesek megfelelni az egyenlőségi kötelezettségnek és a hadsereg igényeinek.”
Fuchs a kabinet minisztereihez korábban intézett levelében azt állította, hogy Baharav-Miara és Joáv Gallant védelmi miniszter hiúsította meg a törvénytervezet előrehaladását.
„Lehetetlen volt szakmai állásfoglalást kapni a védelmi minisztériumtól,” – fogalmazott, miközben tájékoztatta a minisztereket, hogy miért nem lesz kabinetülés a törvénnyel kapcsolatban.
Gallant hivatala, a miniszter korábban leszögezett álláspontjával összehangban azonban közölte, hogy a kabinetfőnök minisztereknek írt levelében részletezett „vádak elfogultak és hamisak. A védelmi minisztérium szakmai ranglétrájának együttműködésével vagy a törvénytervezettel kapcsolatos bármilyen információval kapcsolatban kapott megkeresésre igennel válaszoltak, és a jövőben is igennel fognak válaszolni. A védelmi miniszter utasításának megfelelően – a védelmi minisztérium személyi állománya együttműködik, és minden olyan intézkedést megtesz, amely szükséges ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, amellyel a sürgősségi kormány minden tagja egyetért, és amely megfelel a biztonsági igényeknek.”
Binjámin Netanjahu miniszterelnök próbálkozásai ellenére, a koalíciónak végül nem sikerült konszenzusra jutnia egy valamilyen elfogadható jogszabály-tervezet elfogadását illetően, mivel a háredi pártok hevesen ellenezték a sorkatonai kvóták – bármilyen nevesített formájának a tervezett törvénybe való beépítését.
Tovább tetézve a feszültséget, Mose Cedaka, a Porat Joszef Jesiva rabbija a szefárd ultraortodox Sász képviselőiből álló heti meghallgatáson kijelentette, azokat az ultraortodoxokat sem szabad katonai szolgálatra behívni, akik nem tanulnak egész nap Tórát.
„Nem szabad, I-ten ments, hogy a hadseregbe vigyék őket, mert ők is imádkoznak és ők is tanulnak. Azon a helyen, ha bemennek a hadseregbe, sok olyan megpróbáltatás vár rájuk, amit nem fognak tudni kiállni,” – tette hozzá a prominens rabbi, hangsúlyozva a katonák, a sebesültek, és védelme a jesiva tanulókon múlik.
Visszatérve, az utolsó erőfeszítések reményében az állam által kért néhány órás haladékra, a héber médiában megjelent riportok szerint a kormány a Legfelsőbb Törvényhozásnak a törvénytervezetre adott válaszában azt fogja állítani, hogy ugyan megpróbáltak megegyezni a törvényről, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül azt fogják kérni, hogy a döntés során a bíróság a jesivák költségvetését ne zárja el azonnali hatállyal. A kormány ez ügyben azzal érvelne, hogy a pénzeszközök azonnali megvonása aránytalan lenne, miközben a jesivák kizárólag ezekre a költségvetésekre támaszkodnak.
A közel fél éve húzódó, többfrontos háború árnyékban, az Izraeli Védelmi Erők képviselője múlt hónapban közzétett beszámolójában tájékoztatta a Kneszet felügyelő bizottságát, miszerint 66 000 ultraortodox a 18-26 éves korosztályban teljes idős jesiva tanulóként van regisztálva, avagy fel van mentve a szolgálat alól, ami rekordnak számít. Október 7. óta mintegy 540 ultraortodox jelentkezett kötelező katonai szolgálatra.
Diplomácia
Ben – Gvir újabb beszólása további feszültséget okozott a Fehér Házba, de a republikánusok körében sem aratott osztatlan sikert
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője „sértőnek” nevezte Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter azon állítását, miszerint Joe Biden elnök Jahíje Szinwárt részesíti előnyben Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben.
„Nem tudok ennél sértőbbet vagy helytelenebbet elképzelni,” – közölte Kirby a 12-es csatorna riporterének, Jonit Levinek nyilatkozva.
„Az elnök október 7-e óta egyértelműen, amikor Szinwár úr – örülök, hogy név szerint beszélünk róla – úgy döntött, hogy megsérti az október 6-án érvényben lévő tűzszünetet, és lemészárol 1200 izraelit.”
„Attól a pillanattól kezdve Biden elnök úr teljes mértékben támogatja az izraeli népet, és az izraeli állam jogát és felelősségét, hogy megvédje magát és polgárait minden további támadástól. A Hamász világossá tette, hogy semmit sem szeretne jobban, mint újabb mészárlást elkövetni, hasonlót mint október 7-én, és ezért továbbra is támogatjuk Izraelt önvédelmi igényeikre vonatkozóan,” – közölte az elnök szóvivője.
Ben-Gvir a New York Timesban megjelent keddi állításai szerint „jelenleg Biden inkább Rashida Tlaib és Szinwár vonalát részesíti előnyben Binjámin Netanjahu és Ben-Gvir vonalával szemben,” majd hozzátette „azt vártam volna, hogy az Egyesült Államok elnöke ne az ő vonalukat, hanem a miénket válassza.” Ben-Gvir szerint Biden „óriási hibát követett el,” amikor megpróbált nyomást gyakorolni Izraelre, emellett azt is kifogásolta, hogy az elnök folyamatosan korlátozásokkal próbálta Izraelt sújtani, és szerinte a terroristák jogairól beszél.
Netanjahu koalíciója kulcs miniszterének nyilatkozatát republikánus körökben sem díjazták. Lindsey Graham szenátor hangsúlyozta – „Biden jó ember. Ez a kijelentés sértő. És még ha vannak nézeteltérések is, ezek olyan dolgok, amelyeket egyetlen elnökről sem szabad elmondani.„
The post Toborzási törvény – az állam néhány órás haladékot kért a bíróságtól, a főügyész már döntött first appeared on Új Kelet online.