Avi/ujkelet.live
A háború 194. napja: Ajelet Bojum Be’eri kibuc lakosa elvesztette férjét, Gilt (55) és legidősebb fiát, Inbart (22) az október 7-i mészárlásban. Kedden a Kan közrádiónak adott interjújában megosztotta: „Őszintén szólva még mindig nem emésztettem meg. Nézem a képeiket, és olyan elevennek tűnnek. Érzem, hogy a következő pillanatban itt teremnek és megölelnek. Minden reggel arra a rémálomra ébredek, hogy már nincsenek. Azt mondják, hogy az idő gyógyít, de én tényleg nem ezt érzem – a hiányuk annyira jelen van.”
Ajelet felidézte a Fekete Szombat reggelét: „A lövöldözésre ébredtünk, és bementünk a védett szobába. Gilt riasztotta a Reagáló Egység, kértük, hogy maradjon otthon, de azt mondta, hogy komoly incidens zajlik, és muszáj mennie. Még csak el se búcsúztunk. Inbar a barátnőjénél volt egy éjszakai műszak után, mint biztonsági őr Asdodban. Amikor nem válaszolt, felhívtam a barátnőjét, aki elmesélte, hogy Inbar azt mondta neki, hogy kizárt, hogy ott üljön, és úgy döntött, hogy fogja a fegyverét és hazamegy. Inbar olyan volt, mint az apja, mindig ők ketten voltak az elsők, akik minden helyzetben segítettek.”
„A 16 éves Adi velem volt a védett szobábában, és egész nap fogta a kilincset. Két másik gyerek, Omer és Anog a kibuc ifjúsági szobájában volt” – mondta Ajelet. „Reggel tízkor terroristák törtek be az otthonunkba. A WhatsApp-on mindenkitől, akitől csak lehetett, még a Facebookon is, segítséget kértem, hogy mentsenek meg minket. Megpróbáltam felhívni Gilt és Inbart, de nem vették fel. Azt hittem, Gil tud valamit Inbarról, hogy megsérült, de nem akarja elmondani, amíg haza nem ér.”
A terroristák órákig tartózkodtak a család otthonában, és megpróbálták kinyitni a széfet, ahol Gil fegyvere volt. „Fél órán keresztül kalapáccsal ütötték a széfet, majd hoztak egy fűrészt – mindezt a védett szobábából hallottuk. Megszerezték a fegyvert és Allah Akbar skandálása közben rálőttek a védett szobára. Csodával határos módon nem találták el a kilincset. Aztán leültek enni, és Adi gitárján játszottak.”
Csak négy nap múlva tudta meg a család, hogy Gilt és Inbart meggyilkolták. ,,Nagy káosz volt, és amíg nincs biztos azonosítás, addig nem mondják el a családoknak. Csak miután könyörögtem, hogy mondják el, mi történik, a kibucban közölték velem, hogy Gilt és Inbart meggyilkolták. Csak egy héttel később kaptunk hivatalos értesítést.”
Ajelet szerint Gilt harc közben gyilkolták meg a fogászati klinika közelében, a kibucban. Pontosan abban az időben gyilkolták meg Inbart a Sá’ár HaNegev kereszteződésben. ,,Nagyon komoly számú terrorista és lőszer volt ott” – mondta. ,,Nem sok esélye volt azoknak, akik elhaladtak az úton.”
Ajelet Gilről és Inbarról mesélve: „Gil volt a legjobb ember, akit ismertem. A tettek embere és mindezt szerényen és csendben. Csodálatos apa és férj volt, olyan, akit mindekinek kívánok. Gil igaz barátom volt, amellett, hogy a férjem és a gyerekeim apja volt. Inbar volt a legidősebb fiunk, egy varázslatos gyermek, jó testvér és lenyűgöző diák. A hadseregben Golani felderítő volt, és amikor hazajött, nagyon ügyelt arra, hogy együtt legyen a testvéreivel”.
The post ,,A terroristák a házamban rálőttek a védett szoba ajtajára, aztán ettek és gitároztak” first appeared on Új Kelet online.