Avi/ujkelet.live
A háború 194. napja, déli front: A légierő elit Saldag egységének katonája tegnap súlyosan megsérült a Hamász terrorszervezet ellen folytatott harcokban a Gázai övezet északi részén.
Likvidálás: Az izraeli hadsereg tegnap este közölte, hogy likvidálta a Hezbollah elit Radwan egységének egyik parancsnokát, csapást mérve autójára a dél-libanoni Kfar Duninban.
Muhammad Sasuri a Radwan nyugati körzetének rakétaegységét vezette, ő volt ,,a felelős volt számos rakéta [támadás] megtervezéséért és végrehajtásáért az izraeli hátország felé”, Dél-Libanon nyugati és középső területeiről.
Sasuri mellett a Hezbollah másik parancsnoka, Mahmúd Fadlallah is meghalt a csapásban, aki szintén a Hezbollah rakétaegységének tagja volt.
Vadászgépek ezt megelőzően célba vették a Hezbollah épületeit a dél-libanoni Ain Baal, Aalma As-Sab, Hanine és Jarun közösségekben, ahol a terroristái gyülekeztek.
Az izraeli hadsereg szerint kedden számos rakétát lőttek ki Libanonból Észak-Izraelre. Sérülés nem történt. A tüzérség válaszul az indító posztokat ágyúzta.
Reggel hét rakétát lőttek ki Libanonból Nyugat-Galileára, a lövedékek nyílt területen landoltak, sérülés nem történt.
Irán: Izraelben eldöntötték, hogyan reagálnak az iráni támadásra, jelentette tegnap este a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Izrael most arra vár, hogy ,,kihasználjon egy lehetőséget”.
A megállapodás az izraeli vezetés jelentős nézeteltérései közepette született a válasz időzítését és jellegét illetően. Egyes miniszterek azt követelték, hogy várják meg a megállapodást a nemzetközi koalíció kérdésében – Joáv Gallant védelmi miniszter, Beni Gantz miniszter és Herci Halevi vezérkari főnök a kamerák előtt is beszéltek erről – mások pedig úgy vélték, hogy azonnali reagálásra van szükség.
Ugyanakkor nemzetközi nyomás nehezedik Izraelre, hogy ne tegyen olyan jelentős eszkalációs lépéseket, amelyek miatt a térség egy nagy háborúvá fajulhat Izrael és Irán között.
Egy diplomáciai forrás a Kan-nak elmagyarázta, hogy Európa kész ,,messzire menni” az Irán elleni szankciókat illetően.
A katonai cenzúra a következőt engedélyezte a Kan-nak közzétételre:
- A kormány egyes miniszterei azt tanácsolták Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy a szombat és vasárnap között Izraelre kilőtt 350 drónra, robotrepülőre és ballisztikus rakétára válaszul támadjon meg érzékeny iráni létesítményeket, ezt azonban elvetették.
- Az izraeli vezetésben továbbra is folytatódnak a viták az időzítésről.
- A döntéshozók többsége úgy véli, hogy az intézkedést a lehető leghamarabb végre kell hajtani.
- Egy vezető kormánytisztviselő szerint napról napra csökken annak esélye, hogy a jelenleg konfigurált formájában jelentős megtorló csapásra kerüljön sor Iránban.
Status quo: A Nemzetbiztonsági Minisztérium éves munkatervébe egy precedensértékű és vitatott cél is bekerült – a Templom-hegyi status quo megváltoztatása, jelentette tegnap este a Kan.
A minisztérium másik szándéka, hogy a rendőrség technológiai eszközöket vessen be a hegyen, ami a múltban erős ellenállást váltott ki a Waqf és a jordánok részéről, sőt palesztinok erőszakos zavargásához is vezetett a rendőrség ellen.
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter álláspontja a Templom-hegy kapcsán évek óta ismert, de szokatlan módon – az ügy az általa vezetett minisztérium hivatalos céljává vált. A 2024-es munkatervben kitűzött célok között szerepel: „A Templom-hegyi irányítás megerősítése, alapvető jogok biztosítása, valamint a diszkrimináció és rasszizmus megelőzése a hegyen”, ami a zsidók diszkriminációját jelenti.
- A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne.
- Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.
- Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
- Az ultraortodox zsidók, köztük a főrabbinátus, úgy vélik, hogy a zsidóknak nem szabad felmenniük a Templom-hegyre, mert a hely szent, a mai zsidók pedig tisztátalanok.
A munkatervben meghatározott feladatok között szerepel a rendőrség technológiai válaszainak bővítése, alakulatainak megerősítése a Templom-hegyen.
2017-ben a fémdetektorok és rendőrségi biztonsági kamerák elhelyezése a hegyen heves ellenállásba ütközött, a palesztinok kövekkel és tárgyakkal dobálták meg a rendőröket. A jordánok erős ellenkezésüket fejezték ki annak idején, Jordánia magas rangú tisztviselői a Kan-nal folytatott beszélgetésük során azzal fenyegetőztek, hogy a kormány bármilyen kísérlete a Templom-hegyi status quo megváltoztatására minden bizonnyal tönkreteszi Jordánia és Izrael kapcsolatát, és lángra lobbanthatja az arab és muszlim utcákat.
The post Izrael döntött az iráni válaszról, Ben-Gvir megváltoztatná a status quo-t first appeared on Új Kelet online.