Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére 1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A dátum az Országos Rákbizottság megalakítójának, dr. Dollinger Gyulának születésnapja előtt tiszteleg. Ő volt az, aki már mintegy másfél évszázaddal ezelőtt – a rákbetegségek rádiumos kezelése mellett – kiemelte a korai műtéti beavatkozás jelentőségét, a műtéti technikákat maga is fejlesztette, majd tanította. Nevéhez fűződik az első rákstatisztika, illetve a rákregiszter kialakítása is.
Az idei Nemzeti Rákellenes Napra a Magyar Rákellenes Liga számos érdekes és hasznos előadással készült április 10-én. A rendezvényen a leggyakoribb daganatos betegségekkel kapcsolatban mutattak be egy-egy újdonságot a szakma vezető szakembereinek előadásaival.
Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója előadásában elmondta, hogy a tüdődaganatok évente 10 ezer megbetegedést, és 8 ezer ember halálát okozzák. A tüdőrákok harmadát hagyományos ernyőképszűréssel, mellkasröntgennel mutatják ki, a a többi betegséget alacsony dózisú CT-vel (LDCT). Mivel ez az egyik leggyakoribb daganatos betegség, így 2019 óta, Hunchest néven állami
szűrőprogram is létezik, amivel elsősorban az 50-70 éves dohányosokat célozzák meg. A dohányzás áll a tüdőrákos esetek mintegy 80 százaléka mögött.
Prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa az emlőrák brachiterápiás sugárkezelését mutatta be. A brachiterápia egy dagnatközeli terápia: nem sugárágyú, hanem a sugárzó izotóp bevezetése egy vékony műanyag katéteren át a kritikus
helyre. Az előadó bemutatta az Európai Brachiterápiás Társaság 5 éves, spanyol-magyar együttműködésben megvalósult kutatását: az eredmények alapján a résztvevők 96 százalékánál 5 év után sem újult ki a betegség.
A robotsebészet hazai eredményeit mutatta be prof. dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Urológiai Osztályának vezető főorvosa. Kifejtette: helyesen „robotasszisztált sebészet”-nek kell nevezni az eljárást és rámutatott, hogy olyan beavatkozásoknál használható, ahol eddig nyitott vagy laparoszkópos sebészet történt. Az eszközök mobilisabbak, kisebb a beteg és az egészségügyi személyzet terhelése is (pl. az orvos és a személyzet is ül, nem kifordított helyzetben operál hosszú órákon keresztül), és segítségével olyan műtéti területek is elérhetők,
amelyek eddig nem. Jellemző felhasználási területek között mindenekelőtt az urológiát, a prosztatadaganatok operálását nevezte, emellett hasi, nőgyógyászati és mellkassebészeti beavatkozások is történnek, illetve hamarosan fej-nyaki műtéteket is végeznek majd robotasszisztált módszerrel. Az orvos 10-14-szeres nagyításban látja a műtéti területet, a rendszer még az apró kézremegést is kiszűri. A precizitás révén kevesebb műtéti fájdalommal, rövidebb lábadozási idővel tudják biztatni a betegeket. A robotasszisztált műtétek két éve kezdődtek az Országos Onkológiai Intézetben, mára meghaladta az ezret az elvégzett beavatkozások száma. Az országos intézetben két robotműtő is van, ugyanakkor a hazai orvosi egyetemeken is használnak már robotot, továbbá Budapesten a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban is megtalálható egy. Elhangzott: a robotsebészet gyorsabban tanulható mint a hagyományos sebészet. Egy tanulmány szerint a feltárásos műtéteknél 1500 után mondható egy sebészről, hogy tapasztalt, a robotasszisztált műtéteknél már 200 műtét után. A korábbi laparoszkópos tapasztalattal rendelkező fiatalok már 20-25 robotműtét után gyakorlottnak tekinthetők, míg ugyanez feltárásos műtéteknél 150-200 műtét után jön csak el. Ráadásul a tanulást is hatékonyan segíti e módszer: mindenki látja a műtétet, nemcsak a sebész, így „élőben” tanulható az anatómia.