ujkeletlive

Diplomácia – túszalku

Ellentmondásos billegő politikai kampány

Ellentmondásos hírek érkeznek az iránt, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök végül engedélyezte-e az izraeli tárgyalók kairói utazását, és miközben a miniszterelnök másodszor is leállította a sokat ígért és halasztott rafahi offenzívát, ugyanakkor radikális koalíciós partnerei a kormány feloszlatásával fenyegetőznek, amennyiben Izrael elfogadja a túszalku tárgyalások keretében felvázolt, utolsónak nevezett saját ajánlatát, beleértve az ideiglenes tűzszünetet, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, a háború kitörése óta immár hetedik alkalommal, tegnap sürgős látogatásra érkezett Izraelbe. 

Biden elnök legfőbb diplomája várhatóan a miniszterelnökkel és más tisztségviselőkkel fog tárgyalni, azt követően, hogy megérkezése előtt megbeszéléseket folytatott Jordániában és Szaúd-Arábiában.

A hivatalos menetrend szerint, Blinken először Jichák Herzog elnökkel Tel-Avivban, majd Netanjahuval  Jeruzsálemben fog megbeszéléseket folytatni, ezt követően Joáv Gallant védelmi miniszterrel és Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadóval találkozik, délután pedig a gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek koordinációjával kapcsolatban ellátogat a Kerem Salom átkelőhöz, illetve az asdódi kikötőbe.

Az amerikai külügyminiszter az Izrael által újra megnyitott Erez átkelőn keresztül a gázai övezetbe tartó jordániai segélykonvojt kísérve érkezett Izraelbe, miközben a humanitárius erőfeszítések megduplázását sürgette. Miközben, az Egyesült Államok által a gázai partoknál épített úszó kikötő várhatóan még ezen a héten elkészül. A tervezett tengeri folyosó Blinken szerint „jelentősen megnöveli a segítségnyújtást”, de nem helyettesíti a nagyobb szárazföldi hozzáférést.”

Emellett, az amerikai külügyminiszter látogatásának fő oka a jelenleg tárgyalás alatt álló túszalku, melyhez kapcsolódóan Tel-Avivban találkozni fog az amerikai túszok családjaival.

Blinken legutóbbi Közel-keleti körútja összhangban van azzal, miszerint a túszalku tárgyalásokat illetően Washington fokozta a nyomást mindkét félre az egyezségrejutás érdekében.

„Most a Hámászon van a sor. Nincs több késedelem, nincs több kifogás. Azt akarjuk, hogy az elkövetkező napokban ez a megállapodás létrejöjjön,” – közölte Blinken újságíróknak Jordániában, mielőtt Izraelbe érkezett.

Túszok családjainak tiltakozásai pro és kontra

A hajnali órákban a túszalkut ellenzi kis csoport az izraeli-jordániai határon lévő Allenby átkelőnél jelent meg, azzal a céllal, hogy blokkolják a gázai övezetbe induló segélyszállítmányokat.

Miközben a háborúban szeretteiket elvesztett hozzátartozók egy csoportját tömörítő szervezet éhségsztrájkkal fenyegetőzött, mindaddig amíg a hadsereg nem indítja el a rafáhi hadműveletet, mondván a harcokat addig kell folytatni, míg a miniszterelnök által megígért abszolút győzelmet el fogják érni, és csak azt követően lehetséges a túszok kiszabadítása, a másik oldalt képviselő Túszok és eltűnt családok fóruma a tárgyalások tovább folytatását követeli a javasolt megállapodás érdekében, amely várhatóan „biztosítja az összes túsz hazatérését – az élőkét a rehabilitáció, az elhunytakét pedig a temetés érdekében.”

Tegnap este túszok családjai és támogatóik a tel-avivi Kirja katonai parancsnokság előtt, és Jeruzsálem központjában gyűltek össze, követelve a kormánytól, hogy egyezzen bele a megállapodásba.

Közvélemény

A 12-es csatorna tegnap este közzétett felmérése szerint az izraeli lakosság több mint fele 58% – úgy véli, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek azonnal le kellene mondania, beleértve a miniszterelnököt támogató tömbre szavazók 28%-át.

Emellett az izraeliek 48%-a szerint Joáv Gallant védelmi miniszternek, 50% szerint Herci Halevi, a hadsereg vezérkari főnökének, és 56% szerint Ronen Bar, a Sábák vezetőjének is azonnal le kellene mondania.

A választások időpontját illetően a megkérdezettek 54%-a szerint előre kellene hozni a választásokat, emellett 37% szerint Beni Gantz és Gadi Eizenkot minisztereknek távozniuk kellene a hadikabinetből.

A 12-es csatorna felmérése szerint, ha ma tartanák a választásokat, Gantz Nemzeti Egység Pártja 31 mandátumot szerezne, míg a Likud 18, a Jes Atid 15, a Sász, a Jiszráél Bejtenu és az Ocma Jehudit egyenként 10, a Jahadut HaTora UTJ nyolc, a Hadash-Ta’al és a Ra’am egyenként öt, a Merec és a Vallásos Cionizmus pedig négy mandátumot szerezne.

Összességében: a jelenleg Netanjahut támogató blokk 50 mandátummal, a Gantz köré tömörülő blokk pedig 65 mandátummal rendelkezne – a Hadash-Ta’al arab frakció nélkül.

Abban az esetben amennyiben Naftali Bennet volt miniszterelnök, Joszi Cohen, a Moszad volt vezetője, és Gideon Sza’ar [Új Remény] együtt alapítanak új pártot, úgy 18 mandátumra lennének jogosultak, míg a Nemzeti Egység 22, a Likud 16, a Jes Atid 11, a Munkapárt pedig hat mandátumot szerezne feltételezve, hogy Jáir Golan veszi át a párt irányítását.

Eközben a KAN közszolgálati média szintén tegnap este közzétett felmérése szerint, ha ma tartanák a választásokat, a Nemzeti Egység 29, a Likud 21, a Jes Atid 15, a Jiszráél Bejtenu 11, a Sász 10, az Ocma Jehudit 9, a Jahadut HaTora 7, a Vallásos Cionizmus 5, a Hadash-Ta’al 5, a Merec és a Ra’am pedig 4 mandátumot szerezne.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint a Netanjahut jelenleg támogató blokk 52, a Gantz körüli blokk pedig 63 mandátumra lenne jogosult.

Trump: Netanjahut jogosan bírálták az október 7-i támadás miatt

Azt követően, hogy Amichai Sikli diaszpóraügyi miniszter [a Likud listán Netanjahu jóvoltából kapott mandátumot, de nem tag] néhány nappal ezelőtt Donald Trump volt amerikai elnök újraválasztásáért indított kampányt, a volt elnök megismételte Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szembeni korábbi véleményét, mondván, hogy az izraeli miniszterelnököt „jogosan bírálták az október 7-én történtek miatt.”

Egy tegnapi interjú kapcsán Trump közölte, miszerint az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadásnak „soha nem lett volna szabad megtörténnie,” miközben Netanjahut hibáztatta, amiért nem látta előre a várható eseményeket. Trump ezirányú véleménye köztudott volt, tegnap csak megerősítette, amit pár nappal az október hetedikei mészárlások után mondott, azzal vádolva Netanjahut, hogy  felkészületlen volt.

„A legkifinomultabb felszereléssel rendelkeznek. Mindenük megvolt, hogy ezt megakadályozzák. És sokan tudtak róla, tudod, több ezer és ezer ember tudott róla, de Izrael nem tudott róla, és szerintem őt [Netanjahu] nagyon erősen hibáztatják, hibáztatják ezért,” – közölte Trump a TIME magazinnak adott interjú során.

A volt elnök Netanjahut illető jelenlegi kritikus álláspontja nem újdonság, ami jelentős változás, ahhoz képest, hogy Trump első kormányzói ciklusa idején Netanjahu nagy barátjaként, és Izrael hűséges védelmezőjeként tüntette fel magát.

Korábban, a hónap elején Trump azt nyilatkozta, hogy Izrael „elveszti a PR-háborút” a gázai háború kezelését illetően, mert a közösségi médiában közzétett posztjai a számos gázai civil halálát eredményező pusztításról készült képeket reklámoznak. Ehhez kapcsolódóan a Time interjúban Trump elítélte az amerikai egyetemeken dúló erőszakos palesztinbarát tüntetéseket, és azt állította, hogy a 2017-es fehér nacionalista Charlottesville-ben zajló tüntetés „semmi” volt a folyamatban lévő egyetemi tiltakozásokhoz képest.

Emellett, az interjú során a volt elnök ismét felidézte Qassem Szoleimani iráni tábornok amerikai likvidálását [2020], ami eredetileg közös izraeli támadásnak kellett volna lennie, de Netanjahu az utolsó pillanatban visszalépett.

„Rossz tapasztalatom volt Bibivel. Ezt soha nem felejtettem el,” – zárta le Trump.

Gazdaság – újabb áremelkedések

A kormány által szabályozott árú 95-ös oktánszámú üzemanyag ára kedd éjfélkor literenként 0,18 agurottal 7,90 sékelre  emelkedik, – jelentette be az Energiaügyi és Infrastrukturális Minisztérium.

Az üzemanyag ára év eleje óta, folyamatosan ötödik egymást követő hónapban összességében közel egy sékellel emelkedett, megközelítve a 2022 júliusában az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett 8,08 sékeles kritikus értéket.

A világpiaci olajárak, és a sékel-dollár árfolyam ingadozása mellett az áremelkedés további oka volt Becalel Szmotrich pénzügyminiszter azon döntése, hogy a 2024. évi felülvizsgált állami költségvetés csökkentésének részeként visszaállítja az üzemanyagra kivetett jövedéki adó korábbi teljes szintjét, azaz az elődje Avigdor Lieberman által beállított, literenkénti 7 sékel alatti árat biztosító jövedékiadó-csökkentést.

A benzin mellett bejelentett újabb élelmiszer áremelések miatti kritikákra reagálva, Szmotrich azt nyilatkozta: „a média hamis kampányt folytat a jobboldali kormány ellen, és megpróbálja eltüntetni a munkánkat, de a nyilvánosság okosabb – több pénzt kap, és a benzinkútnál úgy érzi, hogy az ár annak ellenére, hogy emelkedett, mégsem  drágább.”

The post Trump: Netanjahut jogosan bírálták az október 7-i támadás miatt first appeared on Új Kelet online.