ujkeletlive
Gáza – túszalku – diplomácia
Az Al-Akhbar libanoni hírügynökség által bemutatott legújabb fogolycserével egybekötött izraeli tűzszüneti javaslatot illetően a Hamász terrorszervezet, azaz kvázi vezetője Jahíje Szinwár még nem adott választ. A várakozás idejében ellentmondásos hírek jelentek meg mind az izraeli, mind a nemzetközi arab médiában, miközben a térségben korábban Szaúd Arábiába és Jordániába látogató Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megérkezett Izraelbe.
A három szakaszból álló megállapodás tervezetére vonatkozóan – amely állítólag magában foglalja az összes túsz szabadon bocsátását és ,,a tartós nyugalom helyreállítását” a Gázai övezetben, a Hamász forrásai az Asharq szaúdi lapnak kedden azt nyilatkozták, – „ezúttal más a légkör, és a körülmények az alkuval kapcsolatban.”
Ehhez képest, a terrorszervezet vezető tisztviselője, Oszama Hamdan a Hezbollah által támogatott libanoni székhelyű Al-Manar csatornának szerdán hangsúlyozta, hogy „ha az ellenség agresszív szárazföldi hadműveletet indít Rafahban – a tárgyalások le fognak állni, mert az ellenállás nem tárgyal tűz alatt.”
Hamdan, emellett utalva a gázai harcokra kijelentette, miszerint a terrorszervezet „az ellenállási képességei még mindig magasak, miközben a cionista elitbrigádok összeomlottak [szerk: köszönik jól vannak] a Gázai övezetben,” – hozzátéve a Hamász két vezetőjével, Muhammad Deif és Jahíje Szinwárral állandó a kapcsolat, illetve a terepen folyamatos szoros megfigyelés folyik. Továbbá, hangsúlyozta, „minden fegyveres katona Gáza földjén a palesztin nép ellensége, emellett az ellenállás meghiúsította a Gázai övezetben egy új politikai hatóság tervét,” a kínai közvetítést viszont Hamdan üdvözölte.
Az Izraelben tartózkodó Blinken az elmúlt napokban többször is kizárólag a Hamászt hibáztatta a túszalku tárgyalások húzásával, illetve esetleges elutasításával kapcsolatban.
Az asdódi kikötőben, Tzahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó kíséretében tegnap tett látogatása alkalmával Blinken újságíróknak újfent hangsúlyozta, hogy a terrorszervezeten múlik, hogy elfogadja a legutóbbi javaslatot.
„Izrael nagyon fontos kompromisszumokat tett az asztalon lévő javaslatban, demonstrálva ezzel a megállapodásra való törekvését, hajlandóságát. Most, ahogyan korábban is mondtuk, mindez a Hamászon múlik. A Hamásznak kell eldöntenie, hogy elfogadja-e ezt a megállapodást, és valóban előremozdítja-e azoknak az embereknek a helyzetét, akikről állítólag gondoskodik Gázában. Nincs idő a késlekedésre, nincs idő további alkudozásra. Az alku megköttetett, el kell fogadniuk,” – közölte Blinken.
A külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy a Binjamin Netanjahu miniszterelnökkel tegnap folytatott megbeszélése során „némi időt töltöttünk azzal is, hogy beszéljünk valamiről, ami Biden elnök számára az első naptól kezdve, október 7. óta, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus idején prioritás volt, – hogy megpróbáljuk biztosítani azok számára, akik kereszttűzbe kerültek, hogy megkapják a szükséges segítséget, a humanitárius segítséget, amelyre szükségük van,” – miközben Blinken méltatta azon izraeli erőfeszítéseket, melyek kapcsán az elmúlt hetekben a humanitárius segélyek övezetbe történő bejutása terén érdemi előrelépést érték el, hangsúlyozva, hogy az elért eredményeket továbbra is fenn kell tartani, illetve fel kell gyorsítani a szükségletek bejutását, és biztosítani kell, hogy az érintettek valóban meg is kapják azokat.
A miniszterelnök által többször is megígért rafahi hadművelettel kapcsolatban Blinken azt mondta, hogy jelenleg a tűzszünetre, és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodásra összpontosít, majd hozzátette: „Rafahhal kapcsolatban az álláspontunk világos. Nem változott, nem fog változni. Nem tudunk és nem is fogunk támogatni egy nagyobb katonai műveletet Rafahban egy olyan hatékony terv nélkül, amely biztosítja, hogy a civileknek nem esik bántódásuk. És nem, nem láttunk ilyen tervet. Ugyanakkor vannak más – és megítélésünk szerint jobb – módjai is a Hamász által jelentett valódi, folyamatos kihívás kezelésének, amelyek nem igényelnek nagyobb katonai műveletet Rafahban. Erről már beszéltünk az izraeliekkel, és folytatjuk ezeket a beszélgetéseket.”
Binjámin Netanjahu miniszterelnök eközben kijelentette, hogy alkuval, vagy anélkül is nagyszabású támadást fog elrendelni Rafahban.
„Nem fogok a nevében beszélni. Hagyom, hogy ő beszéljen a saját nevében. Csak annyit mondhatok, hogy ma többek között arról tárgyaltunk, hogy megszerezzük ezt a megállapodást, amely azonnali tűzszünetet és a túszok hazatérését foglalja magában, majd pedig azon dolgozunk, hogy erre építsünk. Erről beszéltünk ma. Szóval lássuk, hogy sikerül-e ezt véghezvinnünk,” – hárította Blinken az újságírói kérdést, mondván – „szerintem ezt az egész világ figyeli, és ha a Hamász valóban azt állítja, hogy törődik a palesztin néppel, és azt akarja, hogy szenvedéseik azonnal enyhüljenek, akkor elfogadja a megállapodást. Ha nem teszi, az szerintem újabb bizonyíték arra, hogy egy cseppet sem törődik saját népével.”
Blinken tegnap az asdódi kikötő mellett, korábban be nem jelentett látogatást tett a Nir Oz kibucban is, amelyet a Hamász október 7-i mészárlása során tönkretett, és amelynek mintegy 400 lakosából 38-at megöltek, 72-t pedig Gázába hurcoltak el.
Emellett a Kerem Salom átkelőnél is megjelent, amelyen keresztül az elmúlt hónapokban az övezetbe irányított humanitárius segélyek érkeztek, és üdvözölte az erezi átkelő szintén tegnap történt újranyitását. A hadsereg közölte, hogy szerdán mintegy 30, Jordániából élelmiszereket és orvosi ellátmányt szállító teherautó lépett be az övezetbe Erezen keresztül „gondos biztonsági ellenőrzést” követően.
Gazdaság – újabb áremelések
Alkuval vagy anélkül lesznek gazdasági következmények, nyilatkozta a Globes gazdasági hírportálnak három piaci elemző a tűzszünet illetve az eszkaláció következményeivel kapcsolatban.
Az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben folytatódó konfliktus, valamint az izraeli északi határon kialakult helyzet nyomán az izraeli gazdaság jelentős bizonytalansággal néz szembe, ami több mérőszámban is megnyilvánul. A gazdaság változásaira leggyorsabban reagáló barométer a sékel-dollár árfolyam. Annak ellenére, hogy a sékel az elmúlt napokban erősen felértékelődött a Hamásszal kötött megállapodásról szóló szóbeszédek kapcsán, a sékel-dollár árfolyam még mindig magas kockázati prémiumot jelent. A helyi valuta idén eddig 4%-ot gyengült a dollárral szemben, holott 2023 előtt a világ egyik legerősebb pénzneme volt, de tavaly, még a háború kitörése előtt leértékelődött a kormány igazságügyi átalakítási terve és az arra adott heves reakció következtében, – értenek egyet az elemzők.
„A túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás újra napirendre tűzné az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálását, miközben Blinken amerikai külügyminiszter a Közel-Keleten ingázik, ami Izrael kockázati prémiumának megfelelő csökkenéséhez és a sékel erősödéséhez vezetne,” – nyilatkozta Modi Safrir, a Hapoalim Bank vezető pénzügyi piaci elemzője.
A Mizrahi Tefahot Bank vezető stratégája, Joni Faning kifejtette, hogy a globális devizapiac áprilisban nagyon nagy nyomást fejtett ki, ami nem csak helyi jelenségnek számított – „valami olyasmi volt, ami az egész világ piacain tapasztalható volt. Láttuk az olajpiaci kockázati prémiumban is, és a dollár erősödésében a valutakosárral szemben a globális feszültségek miatt. Az Izrael és Irán közötti teljes konfliktustól való félelem nagyon nagy volt,” – tette hozzá, ugyanakkor véleménye szerint, ha Izrael és a Hamász között megállapodás születik, az a sékel jelentős erősödését fogja eredményezni, akár a 3,65 sékel/$ árfolyam is lehetséges, amennyiben létrejön a megállapodás.
Másfelől, a szakértők szerint, ha a túszszabadítási megállapodásról szóló tárgyalások meghiúsulnak, akkor a sékel ismét az eddig látott leértékelődési trendre térhet vissza, miközben a kockázati prémium emelkedni fog, emellett, az elmúlt hónapokban jelentős veszteségeket elkönyvelt izraeli tőzsde, alkuval vagy anélkül nehezen fog megnyugodni.
Eközben, a kormány újabb üzemanyag áremelést jelentett, ami év eleje óta, folyamatosan ötödik egymást követő hónapban összességében közel egy sékellel emelkedett, megközelítve a 2022 júliusában az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett 8,08 sékeles kritikus értéket.
Az áremelkedési hullámhoz csatlakozva a Tnuva tejipari óriás tegnap bejelentette, hogy a Függetlenség napja után átlagosan 10% -kal emeli a szabályozatlan tejtermékek, valamint a Sunfrost, a Tirat Cvi és a Mama Csirke márkák termékeit, miközben tegnap reggelre már megemelte a tejtermékek [4,48%] árát az árszabályozási rendelet alapján.
Ilymódon, a nem szabályozott tejtermékek átlagosan 3,5%-kal, a Sunfrost termékek 4,5%-kal, a tejcsemegék 4,2%-kal, a Mamma Csirke 9,8%-kal, és a Tirat Cvi termékei 9,6%-kal emelkednek.
A Tnuva azt követően jelentette be az árváltozásokat, hogy a rivális Tara is árat emelt, azzal indokolva a lépést, hogy már egy ideje, és főleg a háború kezdete óta elnyeli a nyersanyagok, és az előállítás egyéb költségeinek növekedését.
A Coca Cola izraeli cége a Central Bottling Company Israel szintén tegnap közölte, hogy felemeli a Tara tejtermékek, valamint a szénsavas italok, és az alkoholos termékek árát, azaz a nem árszabályozott tejtermékek árai május 19-én átlagosan 3,2%-kal emelkednek.
The post Reggeli hírek – Gáza, túszalku, és újabb áremelések first appeared on Új Kelet online.