SzántóGráf

Rakétázás, sérülés, felszólítások, kontextus és besorozási törvény

Avi/ujkelet.live

A háború 219. napja: Két rakétát lőttek ki kora délután a dél-gázai Rafahból Kerem Salom területére, melyeket elfogott a Vaskupola rakétavédelmi rendszer. Sérülésről vagy kárról nem érkezett jelentés.

Délutan 2 óra körül, 12 órán belül másodszor, aktiválódtak a szirénák Askelonban.

Sérülés: A védelmi szervezet helyettes számvevője, Jogev Bar Seset dandártábornok közepesen súlyosan megsebesült, amikor pénteken Gázavárosban egy tűzharc során repesz találta el, közölte az Izraeli Védelmi Erők vasárnap.

Bar Seset a Nahal Gyalogdandár csapatával volt a Zeitun negyedben.

Ő a legmagasabb rangú tiszt, aki megsebesült a háború közepette a Gázai övezetben vívott harcok során.

A Nahal öt harcosa elesett pénteken a Hamász elleni harcokban Zeitunban.

Felhívások: António Guterres ENSZ-főtitkár a gázai Izrael-Hamász háború azonnali leállítására, a túszok elengedésére és az övezet humanitárius segélyekkel való „elárasztására” sürgetett.

„Megismétlem a felhívásomat, a világ felhívását az azonnali humanitárius tűzszünetre, az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és a humanitárius segélyekkel való azonnali elárasztásra” – mondta Guterres egy kuvaiti nemzetközi adományozói konferencián elhangzott videóbeszédében.

„De a tűzszünet csak a kezdet lesz. Hosszú lesz a visszaút a háború pusztításaitól és traumáitól”.

David Cameron brit külügyminiszter szerint a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátását biztosító megállapodás a „helyes válasz” az Izrael és a Hamász közötti háború befejezésére.

„De a probléma az, hogy ez a Hamászhoz vezet vissza” – mondta Cameron a Sky Newsnak. „A Hamásznak olyan alkut ajánlottak, amely több száz fogoly izraeli börtönökből való szabadulását teszi lehetővé, ami szünetelteti a harcokat… és ők nem fogadják el ezt az alkut.”

„Az igazi nyomást a Hamászra kell gyakorolni, hogy belemenjen a fogolycserébe. A harcok holnap véget érhetnek” – mondta.

Cameron szerint Izrael nem indíthat széles körű offenzívát a dél-gázai Rafah városában az ottani polgári lakosság védelmét biztosító tervek nélkül.

Kontextus: „Izraelnek joga van megvédeni magát. Ők voltak azok, akiket brutálisan megtámadtak október 7-én. 1200 embert mészároltak le – nemcsak a háború következtében ölték meg, hanem lemészárolták, lefejezték, megerőszakolták őket a férjük előtt,” – mondta kedden Mark Milley egy geopolitikai beszélgetésen Washingtonban. Milley szeptemberben fejezte be négyéves megbízatását a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetői posztján.

„És ez egy hajszálnyira sem volt távol attól, amit a nácik tettek” – folytatta. „És ha 1200-zal számolunk, és alkalmazzuk az Egyesült Államokra, akkor ez 50-100 ezer ember halála egy reggelen. El tudjátok képzelni, mi mit csinálnánk?”

Északi front: Délelőtt egy drónbeszivárgásra figyelmeztető riasztás után robbanás történt Izrael északi partvidékén, Ros Hanikra közösség közelében.

Sérülésről nem érkezett jelentés. A feltehetően egy Libanonból indított robbanódrón csapódott be a parton.

A hadsereg megkísérelte elfogni a drónt, úgy tűnik, sikertelenül.

Politika: A Nemzeti Egység vezetője, Beni Gantz miniszter szombaton felszólította Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy ne terjessze szerdán a kormány jóváhagyására az ultraortodoxok kötelező katonai szolgálat alóli felmentését szolgáló törvényt. Bár Gantz szerint Netanjahu erre készül, Joszi Fuchsz kabinettitkár válaszul bírálta a minisztert, és azt állította, a napirendet még nem határozták meg.

„Miniszterelnök úr, miközben az Izraeli Védelmi Erők katonái és parancsnokaik harcolnak és szenvednek, egy emléknap előestéjén, mely az államalapítás óta a legnehezebb, Ön egy olyan törvény előterjesztése érdekében lép fel, amely nem támogat fair szolgálatot az országban, [és ez] sérti a hadsereg toborzását, a biztonságot és az izraeli ellenálló képességet” – mondta Gantz szombat esti videóüzenetében.

,,Arra kérem, hogy álljon meg és térjen észhez. Egy ilyen törvény előterjesztése bármilyen időszakban nagy hiba, [de] az ön terve szerint, 48 órával azután, hogy megemlékezünk elesettjeink hősiességére, súlyosan árt az izraeli társadalomnak és annak ellenálló képességének” – folytatta. „Miniszterelnök úr – politikai okokból ne bontsa szét az izraeli társadalmat háború alatt”.

Mindeközben Joáv Galant védelmi miniszter környezete ragaszkodik az általa bemutatott eredeti állásponthoz: a hadkötelezettségről szóló törvényt csak abban az esetben támogatják, ha azt teljes egyetértéssel fogadják el, beleértve Gantzét is, tekintettel az objektív igényekre és a több katona szükségességére. A Ynet hírportál szerint az elmúlt hetekben voltak a koalícióban, akik úgy vélték, Gallant puhítani fog álláspontján, és elengedi komplex követelését.

Az állam a múlt héten, a témában várhatóan sorra kerülő vitára készülve, a biztonsági szervezetek nevében kiegészítő válaszlevelet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a besorozási törvény elleni beadványokkal kapcsolatban, amelyben azt állította, hogy megkezdte ,,akciótervek kidolgozását az ultraortodoxok besorozásának azonnali végrehajtására”.

Gantz kijelentése három nappal azután hangzott el, hogy Meir Porus, az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora judaizmusért felelős minisztere egy interjúban kijelentette: ,,Nem látom annak lehetőségét, hogy olyan hadkötelezettségi törvényt alkotunk, amely megfelel számunkra. Nem fogunk tudni törvényes helyzetet elérni, mellyel a bíróság és mi is egyetértünk.”

Tavaly lejárt az a törvény, amely lehetővé teszi a fiatal ultraortodox férfiak számára, hogy a vallási tanulmányaik érdekében folyamatosan halasszák a katonai szolgálatukat, amíg el nem érik a felmentési kort. A Legfelsőbb Bíróság márciusi ítélete szerint a jelenlegi rendszer diszkriminatív, ezért új törvényre van szükség, amit június 30-ig el kell fogadnia a Kneszetnek.

The post Rakétázás, sérülés, felszólítások, kontextus és besorozási törvény first appeared on Új Kelet online.

Exit mobile version