ujkeletlive
A harcos és az életmentő filozófiája
Két nappal ezelőtt az Izraeli Védelmi Erők ejtőernyős dandár 202. zászlóaljának öt katonája egy baráti-tűz incidens során életét vesztette az észak-gázai Dzsabalijában.
Egyikőjük, a 20 éves Daniel Chemu őrmester a harctéren kívül is életet mentett, amikor csontvelőt adományozott egy 60-as éveiben járó beteg nő számára.
Nem sokkal azt követően, hogy egyezést találtak, az éppen katonai szolgálatot teljesítő fiatal donort pontosan október 7-én szerelték volna le az átültetés megkezdése érdekében, ami a Hamász Szimchát Tóra-i támadása miatt végül elmaradt.
A beteg állapota azonban tovább romlott, ezért az intézet megkeresésére Daniel parancsnoka hozzájárult a szolgálat alóli ideiglenes felmentéséhez, így a csontvelő transzplantáció október végén sikeresen megtörtént, és a donor visszatérhetett a gázai harcokhoz.
Daniel, aki hadseregbe való bevonulása során kérte felvételét az Ezer Mizion szervezet csontvelő regiszterébe, a transzplantáció után azt nyilatkozta – „katonaként megtiszteltetés számomra, hogy életeket menthetek. Arra a kérdésre, hogy mennyire menthetek életeket egyénileg, itt van a harcos és az életmentés kombinációja, ami igazán kézzelfogható.”
Gázában fogvatartott túszok – nemzetközi összefogás és Ensz
A Szimchát Tóra-i mészárlások és azt követően zajló háború óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa először ült össze kizárólag a Hamász által fogva tartott túszok ügyében. A kezdeményező Egyesült Államok célja, hogy a Tanács „elítélje az október 7-én történt túszejtést, mint a terrorizmus pszichológiai eszközét.”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddig három határozatban szólított fel a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, azonban „a Hamász és más terrorcsoportok mégsem engedtek. Ezért ma ismét követeljük, hogy a Hamász engedje szabadon az összes megmaradt túszt. Egyszerűen fogalmazva: ez minden oldalon életeket mentene,” – közölte Linda Thomas-Greenfield az ENSZ amerikai nagykövete.
Az ülésen felszólaló Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete, bírálta a szervezetet, amiért az nem ítélte el a Hamászt az Izrael elleni október 7-i támadásért, illetve az izraeliek elhurcolása és fogvatartása miatt, hangsúlyozva – „túszainkat 223 napja tartják fogva Gázában, és ez az első olyan ülés, amelyet az ENSZ bármely szerve tart, hogy szenvedéseikre és szabadon bocsátásuk módjára összpontosítson.”
Továbbá ismertette, hogy a terroristák támadása és brutális mészárlása óta eltelt 32 hétben a Biztonsági Tanács és az ENSZ gyakorlatilag semmit sem tett a túszok szabadon bocsátása érdekében, miközben a fogvatartottak verést, kínzást és nemi erőszakot szenvednek el. Bár elismerte a túszok elengedésére vonatkozó felhívások fontosságát, Erdan arra is rámutatott, hogy az ilyen felhívásoknak valójában nincs hatása a Hamászra.
„A túszok jelentik a legsürgetőbb és legkritikusabb humanitárius kérdést, amelyre a Tanácsnak összpontosítania kell. A háború kitörésének oka nem a gázai humanitárius helyzet volt. Október 6-án tűzszünet volt. A háború azért kezdődött, mert a Hamász túszul ejtette szeretteinket, és nem volt hajlandó elengedni őket! A túszok elrablása miatt kezdődött ez a háború, és a túszok miatt folytatódik!” – hangsúlyozta, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az ártatlanok túszul ejtése, és nyomában a szervezet tétlensége „katasztrofális precedenshez vezethet, arra ösztönzve majd a gazembereket, hogy civileket raboljanak el.”
„A civilek túszul ejtését most izraelieken tesztelik, de hamarosan ez lesz a terroristák munkamódszere mindenhol,” – figyelmeztetett Erdan majd felszólította a szervezetet, hogy tegyen lépéseket a Hamász terrorszervezetként való megjelölése, a túszok szabadon bocsátásának biztosítására összpontosító hivatalos heti ülések megtartása, valamint a Hamászt elítélő határozatok elfogadása, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt fogságban lévők meglátogatásának követelése révén.
Különleges ruhában a Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegén
A Hamász terroristái által október 7-én a Nova zenei fesztiválon elkövetett pusztító mészárlás egyik túlélője, Laura Blajman Kadar különleges sárga ruhában érkezett a Cannes-i filmfesztiválra. A Lisa Korn által tervezett kompozíción a Gázában fogva tartott túszok, köztük Jarden Bibasz, Liri Albag, és Blajman két közeli barátja – Elkana Bohbot és Elija Cohen képei, míg a ruhát átfogó fekete szalagon a „hozzátok haza őket” felirat látható. Az eseményt követően Blajman a közösségi médiában köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették részvételét a cannes-i filmfesztivál egyik bemutatóján.
A túszok szabadon engedése érdekében rendszeresen kampányoló Blajman elmondása szerint a fesztivál szervezői azt ugyan nem engedték, hogy a vörös szőnyegen végig sétáljon, mint a legtöbb érkező sztár és néhány vendég, azt viszont igen, hogy a sok hírességet látott lépcsőn keresztül belépjen a terembe, és ott fotózzák.
„Nem voltak negatív reakciók. Nagyon fontos volt számunkra, hogy képviseletünk legyen, hogy a foglyok szabadon bocsátását követeljük, különösen egy olyan évben, amikor az izraeli filmművészetnek sincs megfelelő képviselete a rendezvényen,” – nyilatkozta a Ynetnek, hozzátéve, sok támogatást és meleg fogadtatást kapott a jelenlévő vendégektől.
Blajman, a Furiosa: A Mad Max Saga film premierje után azt nyilatkozta, mintha újra átélte volna október 7-ét, mondván – „ezt a filmet nem szabad megnézni azok után a kemény élmények után, amin keresztülmentem. Vannak jelenetek, ahol embereket csonkítanak meg és rabolnak el motorkerékpárokon. Nagyon hasonló dolgokat éltünk át, mint ami a filmben történt. Nekem személy szerint nagyon nehéz volt.”
Gazdaság és háború
Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter tegnap este bejelentette, hogy Izrael felbontja a Törökországgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást, és 100 százalékos vámot vet ki az országból származó importra.
Szmotrich döntése válasz Recep Tayyip Erdogan elnök korábban meghirdetett bojkottjára, miszerint leállítja a kereskedelmi tevékenységet Izraellel.
„A Törökországra kivetett importvám megemelése megfelelő cionista válasz Erdogannak. Az Izraelbe irányuló import leállításának bejelentése a gazdasági bojkott deklarációját jelenti, és súlyosan megsérti a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, amelyek iránt Törökország elkötelezte magát. Amennyiben Erdogan hivatali idejének végén Törökország polgárai olyan vezetőt választanak, aki józan és nem Izrael-gyűlölő, akkor vissza lehet térni a Törökországgal kötött kereskedelmi megállapodáshoz,” – közölte a pénzügyminiszter, miközben benyújtotta tervét a kabinet jóváhagyására, amely tartalmazza az 1996-ban aláírt izraeli-török szabadkereskedelmi megállapodás eltörlését is.
A két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodást 2000-ben terjesztették ki valamennyi ipari termékre, illetve a Törökországból történő behozatalra vonatkozó vámokat és illetékeket is eltörölték. A megállapodást 2007-ig a tovább bővítették, mígnem kiterjedt a mezőgazdasági termékek jelentős részére, beleértve a tojást, friss növényeket, zöldségeket, szárított paradicsomot, kávésűrítményeket, különböző gyümölcsleveket, sört, dióféléket, valamint szárított fügét és sárgabarackot.
Szmotrich, emellett a gazdasági, a külügyi és a pénzügyminisztertől elvárja, hogy az izraeli import diverzifikálása érdekében alternatív importforrásokat bemutatva csökkentse a török gazdaságtól való függést. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a diverzifikáció a közeljövőben meglehet fennakadásokat okozhat, de hosszú távon csökkenteni fogja a költségeket, és segít enyhíteni a geopolitikai eseményekből adódó ellátási problémákat, emellett hozzájárul majd az izraeli ipar ellenálló képességének és versenyképességének javításához.
Az Izraeli Gyártók Szövetsége arra ösztönözné a cégeket, hogy Kínából, Kelet-Európából, Görögországból, Németországból, Ciprusról és Tajvanról származó alternatív importra törekedjenek.
The post Életmentő harcos, ENSZ BT a túszokért, és különleges sárga ruha a Cannes-i filmfesztiválon first appeared on Új Kelet online.