ujkeletlive

Politika és háború

A régi sorozási törvény újraindítása népszerűtlen, emellett kevés az esélye, hogy sikerrel átmegy a szavazáson

Binjámin Netanjahu tervei szerint a háredi sorozási törvénytervezetet két héten belül annak ellenére szavazásra a Kneszet elé terjesztik, hogy a hadikabinet rajta kívüli tagjai ellenzik azt.

A Legfelsőbb Bíróság által kitűzött határidő közeledtével és kormányán belüli konszenzus hiányában a miniszterelnök megpróbálta felmelegíteni a Beni Gantz által 2022-ben javasolt tervezetet. Az előző kormányban védelmi miniszterként szolgáló Gantz akkori változata a háredi hadkötelezettségre vonatkozóan ugyan első olvasatban két évvel ezelőtt átment a Kneszet szavazáson, és már akkor is kizárólag átmeneti lépésnek szánták, az október hetedikén megváltozott biztonsági helyzetre való tekintettel mára mindenképpen elvesztette szavatosságát. Másrészről, az érintett ultraortodox frakciók sem fogadnák el az ominózus javaslat szerinti ultraortodox jesiva tanulók kötelező katonai szolgálat alóli felmentésének korhatárának a jelenlegi 26-ról 21-re való csökkentését.

A kormány 2023. júniusi határozata, amely arra utasítja a hadsereget, hogy a toborzást szabályozó törvény lejárta ellenére ideiglenesen ne hívja be a háredi bóchereket, március 31-én éjfélkor szintén lejárt. Évekig tartó időhúzás, és azt követően, hogy a kormány napokig késleltette az ultraortodoxok katonai sorozására irányuló törvénytervezet benyújtását, a Legfelsőbb Bíróság ideiglenes végzést adott ki, miszerint április 1-jétől leállítja az állami kifizetéseket azon jesivák részére, ahol nem tesznek eleget a diákok katonai toborzását illetően. Az ideiglenes végzés véglegesítése júniusban következik, amennyiben a kormány nem áll elő egy konszenzusos javaslattal.

Háború, Kneszet és kabinet

A kabinet hétfőn elutasította Chili Trooper miniszter (Nemzeti Egység) fellebbezését az előző Kneszetben első olvasatban elfogadott hadkötelezettségi törvénnyel kapcsolatban, ezzel zöld utat biztosítva a jogszabály felmelegítésére, és a plénumon belül 14 napon belül szavaznak arról, az előző törvényhozási ülésszakból átvett javaslat ismételt hasznosítását illetően, áll a Miniszterelnöki Hivatal közleményében.

A törvényjavaslat két évvel ezelőtti népszerűsítése során Gantz ragaszkodott ahhoz, hogy a törvényjavaslatot olyan erőfeszítésekkel kell kiegészíteni, amelyek a nemzeti szolgálati kötelezettséget a haredi és az arab izraeliekre is kiterjesztik, a jelenlegi fokozott háborús helyzetre való tekintettel azonban elutasította a miniszterelnök terveit.

A hétfői kabinet szavazáson az érintett háredi miniszterek nem vettek, Gallant pedig ellenezte a fellebbezést, és a törvényjavaslat jelenlegi állapotának előterjesztését is.

„Nem kívánok részt venni ebben a politikai cirkuszban – a politikai felhívást nem lehet elfogadni, ahogyan a politikai kontinuitás törvényének alkalmazását sem. Ahelyett, hogy a kormány órákat áldozna arra, hogy megállapodásra jusson a katonákért, mi órákig itt ülünk és vitatkozunk a választók mellett,” – közölte Gallant a megbeszélésről kiszivárogtatott hírek szerint, hangsúlyozva – „úgy tűnik, elfelejtettétek, hogy miért alakult az egységkormány, ezért hadd emlékeztesselek: a háború, és miatt.”

Gantz felháborodását fejezte ki a törvénytervezet jelenlegi formájában történő támogatásáról szóló döntés miatt, mondván, – „a mai vita fájdalmasan bizonyította, hogy a kormány miniszterei között a politika előbbre való, mint Izrael biztonsága.”

„Ahelyett, hogy szolgálatra toboroznának, időt próbálnak nyerni. Ahelyett, hogy csatlakoznának a háborús erőfeszítésekhez – koalíciós megfontolások miatt jönnek össze. Ez a törvény nem fog átmenni a Kneszet szavazáson, a Legfelsőbb Bíróságon, és ami a legfontosabb – a nyilvánosság előtt sem, és a miniszterelnök felelős a biztonság megsértéséért,” – tette hozzá Gantz.

A háredi nők és a férfi jesiva-hallgatók általában mentesülnek a katonai szolgálat alól a régóta fennálló ellentmondásos megállapodások miatt. 2017-ben a Legfelsőbb Bíróság diszkriminatívnak minősítette a törvény által biztosított mentességet, és arra kötelezte a kormányt, hogy fogadjon el új sorkötelezettségi törvényt, ami azóta sem történt meg.

Kneszet – kikényszerített meghallgatás

Azt követően, hogy az ellenzéki törvényhozók 40 aláírást összegyűjtöttek, Binjámin Netanjahu miniszterelnök arra kényszerült, hogy megjelenjen a plénum előtti szimbolikus meghallgatáson teljesítményét illetően.

A miniszterelnök elutasítva a vádakat, kijelentette, hogy a rafahi offenzíva növekvő nemzetközi elítélése ellenére folytatja a gázai harcokat, hasonlóképpen a túszok szabadon engedésével kapcsolatban, ragaszkodott ahhoz, miszerint kormánya jóhiszeműen tárgyal  az övezetben fogvatartottak hazahozataláról.

„Azok, akik azt mondják, hogy nem állnak készen arra, hogy ellenálljanak a nyomásnak, a vereség zászlaját tűzik ki, én nem fogok ilyen zászlót kitűzni, addig fogok harcolni, amíg a győzelem zászlaját ki nem tűzik. Nem áll szándékomban befejezni a háborút, mielőtt minden célt elértünk volna. Ha engedünk, a mészárlás visszatér. Ha megadjuk magunkat, hatalmas győzelmet aratunk a terrorral, Iránnal szemben,” – ígérte a miniszterelnök.

A néhány órával korábbi incidensre kitérve, amikor a Hamász két vezető parancsnoka elleni izraeli csapás következtében tűz ütött ki egy sátortáborban, több tucat civil halálát okozva, Netanjahu a terroristákat vádolva a civilek haláláért, azt mondta, hogy tragikus baleset történt, ami bekövetkezett, annak ellenére, hogy a hadsereg mindent megtett a hasonló esetek elkerülése végett.

A nyilvánosság előtt zajló meghallgatáson, a galérián helyet foglaló, szeretteik képét magasban tartó túszok családjai követeléseire válaszul, Netanjahu cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint koalíciós szövetségeseivel együtt szándékosan kerüli a megállapodást, amely hazahozná a foglyokat.

„Teljes mértékben elutasítom azt az elképzelést, hogy nem adom meg a tárgyalócsoportnak a kért mandátumot,” – állította, hangsúlyozva, hogy december vége óta ötször hagyta jóvá a nagyobb rugalmasságra vonatkozó kéréseket, mondván – „minden javaslatot jóváhagytam, minden kérést megválaszoltam.”

„Ezek a hazug kiszivárogtatások, amelyek azt az állítást ismétlik, hogy mi vagyunk az akadálya a megegyezésnek, – hazugságok, amelyek nemcsak a túszok családjainak ártanak, hanem ami sokkal rosszabb, még távolabbra tolják kiszabadításukat, és ártanak a tárgyalásoknak,” – közölte a miniszterelnök.

Netanjahu és kormánya radikális tagjai elutasítva a kormányra nehezülő nyomást, úgy vélik a Hamász vezetőit kell kényszeríteni, többek között a rafahi szárazföldi hadművelet elsöprő erejével.

Az egyébként a miniszterelnök által kinevezett Nitzan Alon nyugalmazott őrnagy, mint a túszalku tárgyalások érintett biztosa a 12-es csatorna riportja szerint a hétvégén ismét terítékre kerülő tárgyalások újrafelvételével kapcsolatban, a tárgyalók részéről kétségbeesésüknek adott hangot, miközben egy magánbeszélgetésen azt mondta – „ennek a kormánynak az összetételével nem lesz alku.”

Gadi Eizenkot miniszter (Nemzeti Egység), a hadikabinet tagja, tegnap tájékoztatást adott a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottság tagjainak egy zártkörű ülésén a háborúról: ,,A Hamász megújítja erőit. A vele folyó harcok még hosszú évekig folytatódnak, ezért nem helyes a túszok szabadon bocsátásáról és a háború befejezéséről beszélni. Ami helyes Gázára vonatkozóan, hogy a végére érjünk a harcoknak Rafahban, és ezzel egyidejűleg tovább kell lépni a fogolycserével egy 42 napos vagy annál hosszabb tűzszünet keretében.”

„Nemcsak katonákat, hanem civileket is cserben hagytak és Izraelnek kötelessége hazahozni őket.”

Eizenkot azt is elmondta, hogy ,,konszenzus van a hadikabinetben a túszok szabadon bocsátásának sürgősségéről”, és kifejtette: ,,Ahogyan a legutóbb fegyverszünetnél leálltunk, megállíthatjuk a háborút és visszatérhetünk – ameddig a háború céljainak elérése ezt szükségessé teszi.”

Ben-gbir ismét a törvény felett

Itamar Ben-gvir nemzetbiztonsági miniszter [Otzma Jehudit] meghallgatásra idézte be Kobi Sábtáj rendőrfőnököt, amely révén kirúgását fogja javasolni, mandátumának lejárta hetekkel előtt.

Ben-gvir szerint a meghallgatásra a következő szerdán kerül sor, mielőtt ajánlást tenne a kormánynak a rendőrfőkapitány hivatali idejének korábbi befejezéséről, amelynek – kevesebb mint két hónap múlva, hivatalosan július 17-én kellene véget érnie. A miniszter haragja azt követően csapott le, hogy Sábtáj közvetlenül az államügyészhez fordult, és tájékoztatta, miszerint Ben-gvir közvetlenül a határőrség parancsnokát utasította a meroni rendőri erőszak ügyében, ellentétben a Legfelsőbb Bíróság döntéseivel.

A nemzetbiztonsági miniszter közleményében azt állította, hogy az ajánlásra a rendőrfőnök a Hamász október 7-i mészárlása során tanúsított teljesítménye miatt került sor. A nyilatkozatban idézett, Sábtájnak címzett levél hangsúlyozta az általános működési zavarokra rámutató sokasodó azon vádakat, amelyek „általában véve negatív hatással vannak az izraeli rendőrségre, különösen ebben a háborús időszakban.”

A rendőrfőnökkel szembeni panaszai között szerepel például az, hogy nem vett részt a Lag B’Omer idején a Meron-hegy lezárására vonatkozó tervekkel kapcsolatos értékelésen, hozzátéve „magas rangú rendőrtisztek szerint Ön teljesen el volt távolodva,” hozzáfűzve azt is, hogy Sábtáj csak a hozzá közel álló tiszteket lépteti elő.

Továbbá, Ben-gvir azt is a rendőrfőnök számlájára írta, hogy elmulasztott „mélyreható megbeszéléseket tartani, és helyzetjelentéseket” közölni az arab közösségen belüli bűnözéssel kapcsolatban, annak ellenére, hogy erre utasították, miközben panaszkodott a „járműlopásokkal, közlekedési balesetekkel, toborzással, a költségvetés végrehajtásával, a beszerzésekkel, és a rendőrség általános irányításával kapcsolatos utasítások végrehajtásának elmulasztása miatt.”

A miniszter megjegyezte, hogy egy állami vizsgálóbizottság márciusban Sábtájt [és a miniszterelnököt] a 2021-es meroni katasztrófáért személyesen felelős tisztviselők egyikeként nevezte meg, és azt állította, hogy ha nem lett volna folyamatban a gázai háború, akkor a bizottság a felmentését javasolta volna, ehelyett a bizottság azt javasolta, hogy a kormány jelöljön ki megfelelő időpontot menesztésére. Megjegyzendő, hogy a nemzetbiztonsági miniszter már kiválasztotta Sábtáj utódjának Avsalom Peled rendőrfőkapitány-helyettest.

A közelálló forrásokat idézve a héber médiában több csatornán is megjelent, hogy a Sábtájnak címzett levelet a miniszter rendhagyó módon kézbesítette, ami „a törvényt el nem fogadó miniszter illetlen és gengszter-viselkedéséről” tanúskodik, emellett azt is hangsúlyozzák, hogy Ben-gvir „erőszakosan megpróbálta átvenni a rendőrség irányítását, és magán milíciává alakítani azt.”

Az általában a törvénynek betartására és a politika kizárásra törekvő Sábtáj, és ellentéte Ben-gvir közötti viszony többnyire hullámzó volt, miközben a rendőrfőnök annak köszönheti hivatali idejének a szokásosnál ugyan jóval rövidebb idejű meghosszabbítását, hogy az október hetedikei mészárlások után a válság kabinetbe belépő Beni Gantz feltétele az volt, hogy a biztonsági rendszer vezetőinek leváltását illetve új tisztviselők kinevezését a háború utáni időszakra halasszák.

A rendőrfőnök menesztése nem tartozik a nemzetbiztonsági miniszter jogkörébe, hanem a kormány hivatott dönteni ez ügyben. A bejelentést követően jogi szakértők úgy vélik, hogy Gali Baharav-Miara főügyész meg fogja akadályozni Ben-Gvir elbocsátási szándékát, hivatkozva a döntés politikai indítására.

The post Háború, Kneszet és politika – sorozás, elutasítás, és a rendőrfőnök menesztése first appeared on Új Kelet online.