ujkeletlive

Diplomácia – ENSZ BT

Algéria gyors szavazást remél az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott javaslatával kapcsolatban, amely a gázai övezetben tűzszünetre, a Hamász által fogva tartott összes túsz szabadon bocsátására szólít fel, és lényegében arra utasítja Izraelt, hogy „azonnal állítsa le a rafahi katonai offenzívát,” jelentette az Associated Press.

A határozattervezet azt is követeli, hogy a tűzszünetet mindegyik fél tartsa tiszteletben.

Amar Bendjama, Algéria ENSZ-nagykövete tegnap előterjesztett javaslatával kapcsolatban, újságíróknak kijelentette – „ez egy rövid, határozott szöveg, hogy véget vessenek a rafahi gyilkosságoknak.” A beadványra reagálva Fu Cong kínai nagykövet reményét fejezte ki, hogy még ezen a héten megszavazzák, „mert életek forognak kockán.”

A vázlatot állítólag ismerő Reuters hírügynökség állítja, hogy az algériai szövegtervezet a Biztonsági Tanács legerősebb megfogalmazását használja, miszerint – „…úgy határoz, hogy Izrael, a megszálló hatalom haladéktalanul állítsa le katonai offenzíváját és minden más akcióját Rafahban.” A szöveg, továbbá idézi a Nemzetközi Bíróság múlt heti döntését is, amely a Dél-Afrika által népirtással vádolt Izrael ügyében hozott sürgősségi ítéletében korlátozó döntést hozott Izrael rafahi katonai hadműveletével kapcsolatban.

A BT. elé terjesztett vázlatot egy vasárnapi rafahi izraeli csapást követően kezdeményezték, amely során két magas rangú Hamász-terroristát likvidáltak, miközben egy közelben lévő sátotáborban tűz ütött ki több tucat gázai civil halálát okozva. Az eset után, Izrael közölte a Biden-kormányzattal, hogy precíziós lőszert használt a rafahi célpont ellen, de a robbanásból származó repeszek feltehetően meggyújtották a tüzet okozó közeli üzemanyagtartályt.

A tanács határozatának elfogadásához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, amennyiben az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország vagy Kína nem él vétó jogával. Az Egyesült Államok eddig általában megvédte szövetségesét, az új algériai határozattervezetről Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet azt mondta, hogy előbb tanulmányozzák a vázlatot, aztán reagálnak rá.

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője az újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a Biden-kormányzat nem változtat Izrael támogatásán az említett rafahi incidens után.

„Nincs olyan politikai változás, amelyről beszélhetnék. Meglátjuk, mit talál az izraeli vizsgálat,” – közölte, amikor arról kérdezték, hogy az incidens átlépi-e Biden sokat emlegetett „vörös vonalát.”

Emellett, Kirby elmondása szerint a Biden-kormányzat továbbra is ellenzi a széles körű hadműveletet a dél-gázai határváros ellen, hozzátéve Washingtonnak eddig nincs tudomása ilyen mértékű offenzívát illetően.

„Ha ez bekövetkezne, az elnöknek döntést kell hoznia a támogatásról,” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Biden-kormányzat aggódik azon „mód miatt, ahogyan Izrael a műveletet végzi, és még inkább elszigeteli magát a világban.”

ICC kémtörténtenek

A The Guardian tegnap közölt riportjában Izrael közel egy évtizede tartó háborújáról számolt be a Nemzetközi Büntetőbíróság [ICC] azon szándékát illetően, hogy elfogatóparancsot adjon ki vezetői ellen. Az oknyomozó cikk az izraeli kormány azon hatalmas hírszerzési és diplomáciai erőfeszítéseire fókuszál, melyeknek célja a bíróság terveinek kiderítése, miközben több csatornán és taktikai módszerrel, többek között kémkedéssel és fenyegetéssel próbálta meghiúsítani azokat.

A jelentésben szereplő állítások mögött több mint két tucat, az ügyet ismerő jelenlegi és volt izraeli hírszerző tiszt, kormánytisztviselő, az ICC vezetői, diplomaták illetve jogászok nyilatkozatai állnak, megjegyezve, hogy a hírszerzési erőfeszítésekben a Moszad kémügynökség mellett, mind a Sábák biztonsági szolgálat, valamint az Izraeli Védelmi Erők Katonai Hírszerzési Igazgatósága, és annak 8200-as egységének hírszerzési részlege is részt vett.

Lényegét tekintve, a riport arról számol be, miszerint Izrael azontúl, hogy megtiltotta az ICC munkatársai beutazását a területekre [Júdea és Szamária] és a gázai övezetbe, rendszeresen követte hívásaikat, illetve a palesztinokkal folytatott beszélgetéseiket, bár elvileg közvetlenül soha nem hallgatták le a bíróság tisztviselőinek telefonjait.

A Guardian egy külön cikket szentelt az egyik kevésbé sikeres akció-sorozatról, történetesen a Moszad akkori vezetője, Joszi Cohen állítólagos „fenyegető és megfélemlítő” kampányát illetően, azzal a céllal, hogy lebeszélje Fatou Bensouda akkori ICC főügyészt arról, hogy vizsgálatot indítson Izrael ellen palesztin területeken elkövetett háborús bűnökrw hivatkozva.

A Guardian meg nem nevezett izraeli és ICC-tisztviselők egész sorára hivatkozva azt állítja, hogy a 2016-2021 között a Moszad élén álló Cohen gyakori és egyre fenyegetőbb, zaklatásnak minősülő megkeresései során arról próbálta meggyőzni Bensoudát, hogy ne foglalkozzon az izraeli vizsgálattal.

A jelentés szerint a volt kémfőnök 2017-ben, egy müncheni biztonsági konferencián találkozott először az ICC akkori vezetőjével – Bensoudával, majd 2018-ban, amikor Cohen a Kongói Demokratikus Köztársaság akkori elnökével, Joseph Kabila segítségével csapdába akarta csalni Bensoudát egy New York-i hotelszobában. Az eredetileg
Kabilával szervezett találkozó helyett, a bíróság főügyésze váratlanul az izraeli kémfőnökkel találta szembe magát a hotelszobában. A riadalmat keltő  találkozó után Cohen többször is felhívta Bensoudát, és arra kérdésre, hogy honnan szerezte meg telefonszámát, – „elfelejtetted, hogy mivel foglalkozom?” – volt Cohen válasza.

A Guardiannak nyilatkozó források szerint Cohen kezdetben játszotta a „jó zsarut„, és megpróbált kapcsolatot építeni Bensoudával, amikor ez nem működött, végül „fenyegetésekhez és manipulációhoz” folyamodott.

„Azáltal, hogy a Moszad vezetőjét választották a miniszterelnök nem hivatalos hírvivőjének szerepére, eleve a megfélemlítés volt a céljuk, de ez nem sikerült,” – közölte az egyik nyilatkozó forrás

A kémfőnök hivatali idejének végéig [2021] és azt követően, hogy Bensouda 2019-ben bejelentette az Izrael elleni vizsgálatot, összesen háromszor találkoztak. Mindhárom esetben Cohen volt a kezdeményező, Bensouda férjéről szóló fotókkal kényszerítve ki a találkozót, arra figyelmeztetett – „segítened kellene nekünk, és hagynod kellene, hogy mi gondoskodjunk rólad. Nem akarsz olyan dolgokba keveredni, amelyek veszélyeztethetik a biztonságodat vagy a családodét.”

A folytatásban Izrael rágalomhadjáratot indított Bensouda ellen, amelyet állítólag Donald Trump volt amerikai elnökkel koordináltak, és aki vízumkorlátozásokat és szankciókat vezetett be ellene, amelyeket végül Joe Biden elnök 2021-es hivatalba lépésekor törölt.

A Guardian megkeresésére válaszolva a Miniszterelnöki Hivatal tagadta az állításokat, míg Cohen és Bensouda nem kívánt nyilatkozni.

Az ICC szóvivője viszont elmondta, hogy folyamatosan végrehajtják a kémkedések elleni intézkedéseket, majd utalva az izraeli kampányra hozzátette, hogy a legfontosabb bizonyítékaik biztonságban maradtak, ami magában foglalja „az ügyészi irodák rendszeres átvizsgálását, az eszközök biztonsági ellenőrzését, telefonmentes területek létrehozását, heti fenyegetésértékeléseket és speciális felszerelések bevezetését.”

Az ügy hátterében Bensouda 2019-es bejelentése áll, miszerint vizsgálatot indít  a területeken, a gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben végrehajtott izraeli intézkedésekkel kapcsolatban, amennyiben bebizonyosodik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága. Bejelentésekor Bensoudát Izraellel szembeni elfogultsággal vádolták. A széleskörű ellenkampány ennek ellenére 2021 februárjában az előzetes tárgyaló kamara úgy döntött, hogy mivel a  Palesztin Hatóság az ICC joghatósága alá tartozik, a vizsgálat elindítható. Bensouda megkezdte ugyan a folyamatot, majd még ugyanabban a hónapban lemondott, és helyét a jelenlegi főügyész, Karim Khan vette át, aki ugyan nem zárta le a vizsgálatot, de az ügy nagyrészt elvesztette jelentőségét az október hetedikei Hamász mészárlások miatt.

A háború több mint hét hónapja alatt Khan, mind a Hamász támadás közbeni, mind pedig a gázai övezetben végrehajtott izraeli szárazföldi invázió során végrehajtott akciókat vizsgálta. A múlt héten váratlanul bejelentette, hogy nyomozását követően letartóztatási parancsot kér három Hamász-vezető, valamint Binjámin Netanjahu és Joáv Gallant védelmi miniszter ellen. Az izraeliek ellen éheztetés, mint hadviselési módszer, nagy mértékű szenvedés vagy kegyetlen bánásmód szándékos okozása, szándékos gyilkosság, a civilek elleni szándékos támadás, kiirtás, és az üldözés vádjával kért elfogatóparancsot.

Khan soha nem kommentálta közvetlenül Cohen állítólagos viselkedését Bensoudával szemben, de nemrég azt mondta, hogy „nem habozna büntetőeljárást indítani az ICC tisztviselőinek akadályozására, megfélemlítésére vagy helytelen befolyásolására irányuló kísérletek ellen.”

A Guardian riportja szerint Netanjahu állítólag „megszállottja” az ICC-ügyről szóló információknak, amelyeket a hírszerző szervek elküldtek nemzetbiztonsági tanácsadóinak, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak, a Külügyminisztériumnak és a Stratégiai Ügyek Minisztériumának.

Khan hivatalba lépése után Izrael állítólag optimizmusának adott hangot, mivel az előző vizsgálat lekerült napirendről, helyette a Hamász brutális támadása került a nemzetközi közvélemény középpontjába, de ahogy teltek a háború hónapjai, Khan egyre inkább hajlott az izraeli állítólagos bűnök meghallgatására és kivizsgálására.

Az izraeli hírszerző ügynökségek állítólag ekkor megújították erőfeszítéseiket az ICC vizsgálatával kapcsolatos anyagok elfogására, többek között a múlt hónapban lehallgattak egy beszélgetést két palesztin politikus között, arra utalva, hogy Khan jelezte miszerint a letartóztatási parancsok kiadásának kérése hamarosan esedékes lehet, bár az Egyesült Államok ellenkező irányú nyomást gyakorolt és ezügyben. A jelentés szerint Izrael elfogott e-mailek, csatolmányok és üzenetek révén szerzett tudomást arról is, hogy Khan állítólag Egyiptomon keresztüli belépését fontolgatta Gázába, Izrael beleegyezése nélkül. A miniszterelnök számára ekkor vált világossá, hogy Khan az izraeli vezetők ellen akár elfogatóparancsot is foganatosíthat, és még nagyobb figyelemre szólított fel.

The post Újabb ENSZ BT javaslat, és izraeli kémtörténtenek first appeared on Új Kelet online.