Avi/ujkelet.live
A háború 240. napja: A Legfelsőbb Bíróság vasárnap zárta le több civil szervezet kérelmének tárgyalását, amelyek arra irányultak, hogy a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodoxokat sorkatonai szolgálatra kötelezzék, a korábbi besorozási törvény elévülését követően.
- A petíciók azt követelik, hogy a jesivában tanulókat kötelezzék katonai szolgálatra, és tagadják meg a költségvetést az olyan intézményektől, amelyeknek diákjai nem jelentkeznek szolgálatra.
- A kilenc tagú kibővített bírói testülettel zajló tárgyalást élőben közvetítették.
- Döntés várhatóan ma nem születik az ügyben.
A hadikabinet minisztere, Beni Gantz közleményt adott ki, kritizálva a kormányt, amiért folyamatosan elmulasztotta az ultraortodoxok besorozási keretének megalkotását, mely a mai bírósági meghallgatásig vezetett.
- „A kormánynak egy évvel ezelőtt, jóval a háború kitörése előtt készítenie kellett volna egy besorozási keretet, de a rendszer megdöntésével volt elfoglalva” – mondta, utalva a vitatott igazságszolgáltatási reformra, aminek előmozdítását a háború kezdetén nagyrészt leállították.
- Gantz, egykori védelmi miniszter és a hadsereg volt vezérkari főnöke azt mondta, a kormány legutóbbi javaslata nem fog azokhoz a besorozási számokhoz vezetni, melyekre a hadseregnek szüksége van.
- A Hamász október 7-i támadása „újra bebizonyította, hogy a nép hadserege egzisztenciális szükséglet”, és hogy az ultraortodoxokat, az arabokat és a társadalom minden rétegét magában foglaló nemzeti rendszer „az út a biztonságunk biztosításához… Még nem késő észhez térni és előrelépni”.
Négy személyt tartóztattak le ultraortodox szélsőségesek besorozás elleni demonstrációján, mely során elzárták a 4-es főutat, a Coca Cola kereszteződés közelében, Bnei Brakban.
Ultraortodoxok tüntettek a Cinema City kereszteződésnél Jeruzsálemben, a Legfelsőbb Bíróság közelében.
A Legfelsőbb Bíróságon tartott meghallgatáson a biztonsági őrök kivezettek egy ultraortodox férfit, aki azt kiabálta: ,,Meghalunk és nem vonulunk be.”
Jelenleg 63000 besorozási korban lévő ultraortodox férfi van Izraelben. Mivel a felmentésüket biztosító törvény elévült, és a kormány nem alkotott újat, így be kell sorozni őket. A kincstár adatai szerint, ha az összes ultraortodoxot besoroznák, a tartalékos szolgálat napjainak száma 86%-kal csökkenne. A hadsereg kezdetnek 3000-et akar besorozni idén. A kormány próbálja húzni az időt, mivel a koalíció ultraortodox tagjai kilépéssel fenyegetnek, ha közösségük tagjainak felmentését nem oldják meg.
A katonai rádió által vasárnap közzétett közvélemény-kutatás szerint az ultraortodoxok 81%-a támogatja azt a nézetet, hogy egyáltalán nem szabad besorozni őket, a körülményektől függetlenül, és mintegy 65%-uk azt mondta, hogy az ultraortodox pártoknak ki kell lépniük a kormánykoalícióból, ha az állam elkezdi az ultraortodox férfiak besorozásàt.
A kormány magán képviselője, Doron Taubman ügyvéd a bírák előtt azzal érvelt, hogy a besorozás kérdését nem lehet kényszerrel megoldani, szerinte a háború ellenére sem kell megindítani a jesiva tanulók besorozását és nem szabad elvágni a jesivák finanszírozását. Bár a mentesítő törvény lejárt, valójában a jesiva tanulókat még nem hívták be, így nem sértettek parancsot. A kormány így folytathatja a finanszírozásukat. Szerinte a háború történelmi pillanat elé állítja a kormányt, mely két hónapon belül új hadkötelezettségi törvényt kíván alkotni. „Ez egy olyan vita, amely évek óta szétszakítja az izraeli társadalmat. A körülmények megegyezést és együttműködést igényelnek.” Taubman szerint a Védelmi Minisztériumnak megvan az előjoga eldönteni, mikor és hogyan sorozza be az ultraortodoxokat, és hogy a bíróságnak nem szabad beavatkoznia.
Uzi Vogelman bíró kitartott amellett, hogy figyelembe kell venni a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, köztük egy 2017-es ítéletet is, amely megállapította, hogy a tömeges katonai szolgálat alóli mentesség jogellenes és diszkriminatív.
Noam Solberg bíró eltöprengett: ,,Miért nem soroznak be 3000 ultraortodoxot, amikor lehetséges?”
Jichák Amit bíró a kormány képviselőjének szavába vágva: ,,Az egész tézis játék a szavakkal, hogy megkerülje a Rubinstein-szabályt, amely szerint általános mentességnek kell szerepelnie a törvényben.” Taubman ügyvéd azt mondta, hogy ,,a kormány nem szól bele”, hogyan végzi a besorozást a Védelmi Minisztérium és az Izraeli Védelmi Erők.
Solberg bíró ezen a ponton azt mondta: ,,Csalódott voltam, amikor megtudtam a 3000-es számot. Az egész elmúlt évtizedben, még a hadsereg állásfoglalásában is, ez a szám 20 000 volt. A 3000 még ma is kevés a toborzáshoz, ez kiábrándító.”
A kormány képviselője után az ügyészség képviselője azzal érvelt, hogy ,,a törvénnyel és a joggyakorlattal ellentétes az a kísérlet, hogy a lényeges mérlegelési jogkört a parancsnokra ruházzák”. Szerinte „azt mondani, hogy ezt a döntést tiszteknek kell meghozniuk, még csak nem is állja meg a helyét. A hadsereg a politikai kör döntései szerint cselekszik és tényleges befolyásának van kitéve. Egészségtelen helyzet egy demokratikus országban, ha egy tiszt dönti el, mi a toborzási politika.”
Solberg bíró megjegyezte, hogy ,,itt és most van egy egzisztenciális szükséglet, amely több, mint az egyenlőség elve”.
A Jesivák Uniója Izrael földjén ügyvédje, Smuel Horowitz azt mondta a bíróknak, hogy a vallásszabadsághoz való joguk megsértését jelentené, ha a hadsereget arra utasítanák, hogy az akaratuk ellenére sorozzanak be ultraortodoxokat, mivel rabbijaik úgy döntöttek, hogy nem szabad bevonulniuk.
„A bíróság azt mondaná azoknak az embereknek, hogy ‘ne hallgassanak a rabbijukra’” – érvelt Horowitz.
„Nem, a bíróság azt mondaná, hogy ”tartsd be a törvényt’ – vágott vissza Jáel Wilner bíró.
Ofer Grosskopf bíró: ,,Ha egy rabbi azt mondja, hogy nem kell adót fizetned, akkor a vallásszabadság alapján mentesítenünk kell az embereket a fizetés alól?”
Daphne Barak Erez bíró tovább ment, mondván, hogy Horowitz érvelése azt jelentené, hogy minden rabbi minden döntését a vallásszabadság védi.
Horowitz azzal is érvelt, hogy az ultraortodoxok besorozása rendkívül érzékeny társadalmi kérdését nem szabad a Legfelsőbb Bíróság határozatával megoldani, csak azért, mert a a felmentésüket biztosító törvény lejárt.
Más vitás kérdésekre is rámutatott, amelyekkel a bíróság szembesült, mint például az államnak nem sikerült kiürítenie az illegális palesztin beduin Khan al-Ahmart Júdea és Szamáriában, ahol a bíróság nagyfokú rugalmasságot biztosított az államnak.
„Nem nyugodt vizeken, hanem hadiállapotban vagyunk, és ezt meg kell oldanunk” – mondta Sohlberg bíró, aki a meghallgatás során többször is rámutatott, hogy az izraeli hadseregnek sürgősen növelnie kell állományát, mivel többfrontos háborúval szembesül.
The post Tüntetésekkel tarkítva tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság az ultraortodoxok sorkatonai szolgálatát first appeared on Új Kelet online.