Avi/ujkelet.live
A háború 263. napja: A Legfelsőbb Bíróság kedden több civil szervezet petíciójának nyomán egyhangúlag úgy döntött, hogy jelenleg nincs olyan jogi keret, amely lehetővé tenné a jesivában tanulók és a katonai szolgálatra szántak megkülönböztetését.
- A korábbi besorozási törvény elévülésének fényében, civil petíciók azt követelték, hogy a jesivában tanulókat kötelezzék katonai szolgálatra, és tagadják meg a költségvetést az olyan intézményektől, amelyeknek diákjai nem jelentkeznek szolgálatra.
- Az ügyet június 2-án kilenc tagú kibővített bírói testülettel tárgyalták és élőben közvetítették.
Ennek megfelelően az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje besorozás alóli általános felmentésüket, és a hatályos biztonsági szolgálati törvény előírásai szerint kell eljárnia.
Megállapítást nyert továbbá, hogy a sorkatonai szolgálat alóli felmentés jogi keretének hiányában nem lehet továbbra is állami támogatást folyósítani a jesivák részére azon hallgatók számára, akik nem kaptak felmentést, vagy akiknek katonai szolgálatát nem halasztották el.
A bíróság határozata valószínűleg jelentős hatással lesz Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánykoalíciójára.
A döntés előtt az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora képviselője, Mose Gafni kijelentette: ,,A Legfelsőbb Bíróság soha nem hozott ítéletet a jesiva tanulók javára és az ultraortodox közvélemény érdekében. Egyetlen bíró sincs ott, aki megértené a Tóra tanulmányozásának értékét és [jesiva-tanulók] Izrael népéhez való hozzájárulását minden generációban.”
A HELYZET
A közölt adatok szerint évente körülbelül 700 ultraortodoxot soroznak be. Jelenleg 67000 besorozási korban lévő ultraortodox férfi van Izraelben. Mivel a felmentésüket biztosító törvény elévült, és a kormány nem alkotott újat, így be kell sorozni őket. A kincstár adatai szerint, ha az összes ultraortodoxot besoroznák, a tartalékos szolgálat napjainak száma 86%-kal csökkenne.
A hadsereg kezdetnek 3000-et akar besorozni idén. A kormány próbálja húzni az időt, mivel a koalíció ultraortodox tagjai kilépéssel fenyegetnek, ha közösségük tagjainak felmentését nem oldják meg.
- A 12-es csatorna tegnap esti riportja szerint csendes tárgyalások zajlanak a koalícióban az ultraortodoxokkal, hogy meggyőzzék őket arról, hogy nyeljék le a 3000 ultraortodox besorozását arra az esetre, ha a Legfelsőbb Bíróság elrendeli a besorozás megkezdését.
- Ugyanezek a pártok próbálják meggyőzni az ultraortodoxokat arról, hogy minden forgatókönyv szerint legalább ennyi ultraortodoxot be fognak sorozni, ezért nem érdemes a kormányt feloszlatni emiatt. Később megtalálják a módját, hogy megoldják velük az ügyet.
A 12-es csatorna két hete arról számolt be, hogy Herci Halevi vezérkari főnök hangsúlyozta a politikai körnek, hogy az Izraeli Védelmi Erők híján van 15 zászlóaljnak a küldetései ellátásához. Ez egy hadosztálynyit jelent, több mint 4500 katonát. A hiány nem csak a háború következménye, kapcsolódik ahhoz is, hogy növelni kell a hadsereg további feladataihoz szükséges haderőt.
Mindeközben a kneszet tegnap első olvasatban elfogadta a felmentési kort betöltött aktív tartalékosok tartalékos szolgálatának három hónappal való kiterjesztésére vonatkozó indítványt. Ez átmeneti megoldásként szolgál annak megakadályozására, hogy a Gázában zajló harci műveletek közepette tömegesen elengedjék a mentességi kort elérő tartalékosokat.
A MEGHALLGATÁS
A kormány magán képviselője, Doron Taubman ügyvéd június 2-án a bírák előtt azzal érvelt, hogy a besorozás kérdését nem lehet kényszerrel megoldani, szerinte a háború ellenére sem kell megindítani a jesiva tanulók besorozását és nem szabad elvágni a jesivák finanszírozását. Bár a mentesítő törvény lejárt, valójában a jesiva tanulókat még nem hívták be, így nem sértettek parancsot. A kormány így folytathatja a finanszírozásukat. Szerinte a háború történelmi pillanat elé állítja a kormányt, mely két hónapon belül új hadkötelezettségi törvényt kíván alkotni. „Ez egy olyan vita, amely évek óta szétszakítja az izraeli társadalmat. A körülmények megegyezést és együttműködést igényelnek.” Taubman szerint a Védelmi Minisztériumnak megvan az előjoga eldönteni, mikor és hogyan sorozza be az ultraortodoxokat, és hogy a bíróságnak nem szabad beavatkoznia.
Uzi Vogelman bíró kitartott amellett, hogy figyelembe kell venni a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, köztük egy 2017-es ítéletet is, amely megállapította, hogy a tömeges katonai szolgálat alóli mentesség jogellenes és diszkriminatív.
Noam Solberg bíró eltöprengett: ,,Miért nem soroznak be 3000 ultraortodoxot, amikor lehetséges?”
Jichák Amit bíró a kormány képviselőjének szavába vágva: ,,Az egész tézis játék a szavakkal, hogy megkerülje a Rubinstein-szabályt, amely szerint általános mentességnek kell szerepelnie a törvényben.” Taubman ügyvéd azt mondta, hogy ,,a kormány nem szól bele”, hogyan végzi a besorozást a Védelmi Minisztérium és az Izraeli Védelmi Erők.
Solberg bíró ezen a ponton azt mondta: ,,Csalódott voltam, amikor megtudtam a 3000-es számot. Az egész elmúlt évtizedben, még a hadsereg állásfoglalásában is, ez a szám 20 000 volt. A 3000 még ma is kevés a toborzáshoz, ez kiábrándító.”
A kormány képviselője után az ügyészség képviselője azzal érvelt, hogy ,,a törvénnyel és a joggyakorlattal ellentétes az a kísérlet, hogy a lényeges mérlegelési jogkört a parancsnokra ruházzák”. Szerinte „azt mondani, hogy ezt a döntést tiszteknek kell meghozniuk, még csak nem is állja meg a helyét. A hadsereg a politikai kör döntései szerint cselekszik és tényleges befolyásának van kitéve. Egészségtelen helyzet egy demokratikus országban, ha egy tiszt dönti el, mi a toborzási politika.”
Solberg bíró megjegyezte, hogy ,,itt és most van egy egzisztenciális szükséglet, amely több, mint az egyenlőség elve”.
A Jesivák Uniója Izrael földjén ügyvédje, Smuel Horowitz azt mondta a bíróknak, hogy a vallásszabadsághoz való joguk megsértését jelentené, ha a hadsereget arra utasítanák, hogy az akaratuk ellenére sorozzanak be ultraortodoxokat, mivel rabbijaik úgy döntöttek, hogy nem szabad bevonulniuk.
„A bíróság azt mondaná azoknak az embereknek, hogy ‘ne hallgassanak a rabbijukra’” – érvelt Horowitz.
„Nem, a bíróság azt mondaná, hogy ‘tartsd be a törvényt’ – vágott vissza Jáel Wilner bíró.
Ofer Grosskopf bíró: ,,Ha egy rabbi azt mondja, hogy nem kell adót fizetned, akkor a vallásszabadság alapján mentesítenünk kell az embereket a fizetés alól?”
Daphne Barak Erez bíró tovább ment, mondván, hogy Horowitz érvelése azt jelentené, hogy minden rabbi minden döntését a vallásszabadság védi.
Horowitz azzal is érvelt, hogy az ultraortodoxok besorozása rendkívül érzékeny társadalmi kérdését nem szabad a Legfelsőbb Bíróság határozatával megoldani, csak azért, mert a a felmentésüket biztosító törvény lejárt.
Más vitás kérdésekre is rámutatott, amelyekkel a bíróság szembesült, mint például az államnak nem sikerült kiürítenie az illegális palesztin beduin Khan al-Ahmart Júdea és Szamáriában, ahol a bíróság nagyfokú rugalmasságot biztosított az államnak.
„Nem nyugodt vizeken, hanem hadiállapotban vagyunk, és ezt meg kell oldanunk” – mondta Sohlberg bíró, aki a meghallgatás során többször is rámutatott, hogy az izraeli hadseregnek sürgősen növelnie kell állományát, mivel többfrontos háborúval szembesül.
The post Dráma a Legfelsőbb Bíróságon: A jesiva tanulók jelenleg nem mentesülnek a besorozás alól first appeared on Új Kelet Live.