ujkeletlive

Gazdaság

A jövő évi költségvetési többletforrások átcsoportosítása

A Mose Gafni vezette [Jahadut HaTora] Kneszet pénzügyi bizottság a 2023-as költségvetésből 10,1 milliárd sékel többletforrást csoportosított át a 2024-es költségvetés számára, többek között  százmilliókat a koalíciós pártok részére különböző politikai alkuk részeként megígért diszkrecionális tételek  finanszírozásra.

Az átcsoportosított diszkrecionális juttatások legfőbb kedvezményezettjei 

• az Orit Sztruck vezette Nemzeti Missziók és Települések Minisztériuma 302 millió sékel, ami mintegy megduplázza a hivatal költségvetését,
• 280 millió sékel a Miniszterelnöki Hivatalnak védelmi és biztonsági kiadásokra,
• 23 millió sékel a Jahadut HaTora által fenntartott Jeruzsálemi Ügyek Minisztériuma részre,
• illetve 95 millió sékel különböző ultraortodox – államilag nem elismert oktatási keretek számára

Az átcsoportosítás megszavazását a sietősen összehívott bizottságon belüli heves ellenzéki viták előzték meg tekintettel a folyamatban lévő háború és a bonyolult gazdasági helyzet közepette, miközben a Pénzügyminisztérium a tervezettnél jóval magasabb költségvetési hiány mérséklése érdekében a tárcák költségvetésének 5%-os általános csökkentését tervezi.

Az ellenzék azt állítja, hogy a költségvetési többletforrásokat a háború és a következményeivel küzdő polgárok szükségleteinek kielégítésére kellene fordítani, ahelyett, hogy ágazati – politikai érdekeltségű projektekre csoportosítanák át.

A felszólaló bizottsági tagok rendre ellenezték a pénzeszközök részletezés nélküli továbbforgatását ahelyett, hogy azokat a fennálló háborús kiadásokra fordítanák, mondván, hogy az aktuális túlburjánzó terhek mellett az ország gazdaságilag nincs felkészülve az északi háborúra, miközben a pénzeszközök tovább csoportosítása nem kapcsolódó minisztériumok számára, értelmetlen. 

Mellőzve az északi háborús helyzet és a kiugróan magas költségvetési deficit kezelésére irányuló kéréseket, a pénzügyi bizottság elnöke, Gafni nem kívánt további vitát nyitni az átutalásokról, mondván személy szerint azt a gyakorlatot vezette be, hogy ne kelljen a költségvetési többleteket a pénzügyi bizottságnak átutalni, ezért megvitatásuk sem szükséges.

Július 1-jétől emelkednek a tömegközlekedési díjak

Júliustól emelkednek a tömegközlekedés díjai, a havi bérlet ára 5%-kal drágább lesz, míg a fél sékelre kerekített egyszeri buszjegyek ára 5,5 helyett 6, a kisvasút ára pedig 8 sékelre emelkedik.

A tömegközlekedési viteldíjakat évente egyszer, júliusban a Pénzügyminisztérium és a Közlekedési Minisztérium képviselőiből álló bizottság vizsgálja felül. Egy tavalyi döntés szerint júliusig ideiglenesen felfüggesztették a díjak emelkedését, de egyúttal törölték az előző kormány által bevezetett „Egyenlő út”  kezdeményezést, amely lenyelte a tömegközlekedés díjaira vonatkozó emeléseket, míg a mostani Regev-reform olyan mértékben osztja el az utazásra fordítható kormányzati támogatásokat, hogy nem akadályozza meg a viteldíjak emelkedését

Politika 

Kneszet – tartalékos szolgálat meghosszabbítása

A Kneszet plénuma hétfőn 51-47 arányban elfogadta annak a törvényjavaslatnak az első olvasatát, amely a hadsereg tartalékosainak szolgálatát tolja ki egy tavaly életbe lépett ideiglenes intézkedés meghosszabbítása révén, tekintettel a gázai övezetben zajló háború szükségleteire.

Az ellenzék törvényhozói a javaslat ellen szavaztak, mondván miközben a kormány a tartalékos szolgálatot akarja meghosszabbítani egy másik törvény elfogadásán dolgozik, amely továbbra is átfogó mentességet biztosítana az ultraortodox közösség számára a kötelező katonai szolgálat alól, megakadályozva ezáltal több tízezer potenciális katona sorozását.

A tegnapi javaslat előzetes elfogadását követően a Kneszet házbizottságához kerül, amely eldönti, hogy mely testület készíti elő további véglegesítő olvasatokra, – közölte a parlament szóvivői irodája.

A tartalékos szolgálat meghosszabbítása a védelmi minisztérium által támogatott „biztonsági szolgálati törvénytervezet,” amely arra szólít fel, hogy a tartalékos katonai szolgálatra való felmentési korhatárt a katonák esetében 40-ről 41 évre, a tisztek esetében pedig 45-ről 46 évre emeljék, tekintettel a gázai övezetben zajló háborús munkaerőhiányra. Emellett, az orvosok és a légi személyzet tagjainak, 49 helyett 50 éves korukig kell szolgálatot teljesíteniük.

Az eredetileg ideiglenes intézkedésként a plénum által tavaly év végén elfogadott felmentési korhatár jelenleg érvényes emelése, a hónap végén jár le. A hétfőn elfogadott törvényjavaslat következő két plenáris olvasaton történő megszavazása szeptemberig kitolná az intézkedést.

A Kneszet közleménye megjegyezte, hogy a törvényjavaslat értelmében azok a tartalékosok, akik tavaly év vége előtt érték el a nyugdíjkorhatárt, csak 2024 decemberében lesznek jogosultak a leszerelésre.

Washingtoni hivatalos látogatáson tartózkodó Joáv Gallant védelmi miniszter nevében Slomo Karhi, a Likud kommunikációs minisztere nyújtotta be a törvényjavaslatot, melyhez fűzött indoklás szerint – „az ideiglenes parancs meghosszabbítása az azonnali szükségletből, a feladatok terjedelméből és abból fakad, hogy nincs lehetőség más eszközökkel kielégíteni ezen műveleti igényt, mivel ezeknek a tartalékosoknak a harcok során történő eltávolítása az egységek kompetenciájának és működésük folyamatosságának károsodását eredményezheti, különösen a harcoló egységek tekintetében.”

Korábban a nap folyamán a Kneszet képviselőházi bizottsága jóváhagyta a törvényjavaslat gyorsított ütemezését, lehetővé téve, hogy a héten a plenáris ülésen szavazhassanak mindhárom olvasatról.

Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadója bírálta a kormányt, amiért az utolsó pillanatban kérte a gyorsított eljárásra vonatkozó indítványt. Emellett, a legutóbb javasolt hat hónapos hosszabbítást három hónapra csökkentették, miután Gali Baharav-Miara főügyész kijelentette, hogy a törvényjavaslat jogilag elfogadhatatlan, hacsak nem tesznek azonnali erőfeszítéseket „a teljes lakosságból” történő extra katonai erők bevonására, utalva ezzel arra a több tízezer ultraortodox jesiva diákra, akik általános mentességet kapnak a katonai szolgálat alól.

12-es csatorna – közvéleménykutatás

A 12-es csatorna legfrissebb mandátumfelmérése szerint, amennyiben ma tartanák a választásokat, a Beni Gantz vezette Nemzeti Egység – 23, Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormányzó Likud pártja – 20, az ellenzék vezetője Jáir  Lapid vezette Jes Atid – 15 mandátumot szerezne.

Továbbá, a Jiszráel Beitenu [Avigdor Lieberman] – 14, a Jáir Golan vezette egyesített baloldal [Munkapárt-Meretz] – 11, a szefárd Sász – 10, az Otzma Jehudit – 9, a Jahadut HaTora – 8, az iszlamista Raám, és a Hadash-Ta’al arab frakciók mindegyike 5 mandátumot szerezne.

A Nemzeti Jobboldal Gideon Száár vezetésével, illetve Betzalel Szmotrich Vallásos Cionizmus pártja, és az arab a Balad nem jutna be a Kneszetbe.

Összességében: Netanjahu koalíciója 47, az ellenzék 63 mandátumra lenne jogosult az arab frakciók nélkül.

A legutóbb felkapott képzeletbeli új jobboldali blokk – Liberman, Naftali Bennett volt miniszterelnök, Gideon Sza’ar és Joszi Cohen volt kémfőnök közös listája esetén – 25 mandátumra lenne jogosult, míg a Likud – 18, Gantz frakciója – 17, a Jes Atid – 13 mandátumot szerezne.

A Munkapárt-Meretz – 11, a Sász – 10, a Jahadut HaTora és az Otzma Jehudit egyaránt – 8, a Hadas-Taal és a Raám mindegyike – 5 mandátumra lenne jogosult.

A Vallásos Cionizmus és a Balad kiszorulna a Kneszetből.

Összességében: Netanjahu koalíciója 44, az ellenzék 66 mandátumra lenne jogosult az arab frakciók nélkül..

A miniszterelnöki alkalmasság kérdésében, Binjamin Netanjahu és Jáir Lapid között 33-29%, a miniszterelnök javára, Netanjahu és Beni Gantz között 31-34% Gantz javára, míg Netanjahu és Naftali Bennett között 27-39% Bennett javára szavaztak a megkérdezettek.

A libanoni helyzetet illetően a válaszadók 43%-a úgy gondolja, hogy a válságot katonai hadjárattal kell megoldani, 42% szerint diplomáciai úton megállapodással, és 15% válaszolta azt, hogy „nem tudom.”

A felmérés során megkérdezettek 70%-a támogatja a zsidó vallási iskolák többségének katonai szolgálatra való behívását, míg 17%-a ellenzi. Ezenkívül a katonai szolgálatra vonatkozó vallási kivételeket illetően, a megkérdezettek 45%-a úgy gondolja, hogy mindenkinek kötelezővé kell tenni a katonai szolgálatot, míg 41% szerint fel kell menteni a vallási tanulmányokat folytató jesiva bóchereket, és csak azokat kell behívni, akik nem tanulnak.

Az előrehozott választások kérdésére a megkérdezettek 41%-a úgy véli, hogy a 2024-es októberi időpont megfelelő lenne,  30% szerint a háború vége után kellene választásokat kiírni, míg 24% szerint egyáltalán nem kellene előrehozott választásokat tartani.

The post Gazdaság, politika – költségvetési átcsoportosítások, tartalékos szolgálat meghosszabbítása first appeared on Új Kelet Live.