Avi/ujkelet.live
A háború 285. napja: A tegnap esti kormányülésen szó esett a túszok szabadulását lehetővé tévő megállapodásról, amikor is a Ynet hírportál szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette: ,,Nem kell stresszelnünk. A Hamász az, akinek stresszelnie kell, a túszok szenvednek, de nem halnak meg.”
Kijelentése ellenére a találkozón jelenlévő források szerint Netanjahu a kabinetben hangsúlyozta, hogy ,,mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az összes túsz a lehető leghamarabb hazajöjjön”.
- Az ülés során a tárgyalócsoport a kabinet tagjai előtt átvette a megállapodást akadályozó fő pontokat: A hadsereg Philadelphi-folyosóról való kivonulása és a lakosok Gázai övezet északi részébe való visszatérésének kérdése.
- A szakmai tisztviselők szerint ,,jó esély” van a megegyezésre, mivel a Hamasz ,,nehéz helyen van”.
- A források szerint azért fontos a tárgyalások megkezdése, mert attól kezdve, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a részletekről, ,,ez eltart néhány hétig”. Szerintük fontos kihasználni a kínálkozó lehetőséget.
A riportra reagálva a Túszok Családjainak Fóruma közölte: ,,Azonnali pontosítást követelünk a miniszterelnöktől. A miniszterelnök kijelentései nemcsak mélyen megbántják a túszok családjait, hanem tényszerűen pontatlanok és veszélyesen felelőtlenek is. A komor valóság tagadhatatlan: gyilkoltak már meg túszokat a fogságban. Ebben a pillanatban több túsz veszítheti el az életét. A túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások az utolsó egyeztetés alatt állnak, és kritikus ponthoz értek. Elengedhetetlen, hogy az egész izraeli kormány a miniszterelnök vezetésével minden tőle telhetőt megtegyen a megállapodás aláírásának felgyorsítása érdekében, ne pedig akadályokat állítson elé”.
- A Wall Street Journal múlt hónapban arról számolt be, hogy a tárgyalásokon részt vevő közvetítők és egy amerikai tisztviselő, aki ismeri a legfrissebb amerikai hírszerzési információkat, úgy vélik, a Gázában fogságban lévők közül körülbelül 50 lehet életben.
- Hivatalosan 120 túsz maradt Gázában, 43-ról megállapították, hogy már nem él. November végén 105 civilt szabadult a Hamász fogságából az egyhetes fegyverszünet során. Négy túszt ezt megelőzően szabadon engedtek, hetet pedig a csapatok mentettek ki. 19 túsz holttestét találták meg a csapatok Gázában, három túszt tévedésből a katonaság megölt.
- Egy személyt október 7-e óta eltűntként tartanak nyilván, sorsa még mindig ismeretlen, bár a családja úgy véli, hogy megölték.
- A szám magába foglalja a 2014-es erős szikla hadművelet során elesett két izraeli katona, Hadar Goldin főhadnagy és Oron Saul törzsőrmester maradványait valamint a 2014-ben önszántából a Gázai övezetbe belépő Avera Mengisztut és a 2015-ben a Gázai övezetbe önszántából belépő Hisam al-Szajedet.
MEGÁLLAPODÁS NÉLKÜL 2 HÉTEN BELÜL MEGPECSÉTELŐDIK A SORSUK
A Ynet továbbán arról számolt be kedden, hogy Joáv Gallant védelmi miniszter zárt beszélgetéseken azt állította, hogy ,,ha a következő két hétben nem jön létre megállapodás, a túszok sorsa megpecsételődik”. Szerinte a Hamásszal való megegyezés feltételei megérettek, de Netanjahu miniszterelnök akadályokat állít, hogy ne veszítse el a koalíció szélsőjobboldali tagjait, Itamar Ben-Gvirt és Becalel Szmotrichot.
A Moszad kémszolgálat, a Sabak belbiztonsági szolgálat és az izraeli hadsereg vezetői azt állították, hogy Izraelnek nehéz lesz megállapodásra jutni Netanjahu új feltételeiről.
- A gondot okozó fő követelmény a Gázai övezet északi részébe visszatérő gázaiak ellenőrzése, melynek célja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a civilek között nem rejtőzködnek terroristák. Azt azonban tudni kell, hogy a Gázai övezet északi része sok fegyvert rejt, főként az alagutakban, így az ellenőrzésnek nincs valódi értelme.
- A ragaszkodás a Philadelphi-folyosón maradáshoz szintén ronthatja a tárgyalásokat. Az izraeli hadsereg szerint a csempészet nagy részét földalatti alagutakban végzik, amelyek Khan Juneszből indulnak és egészen Egyiptom területéig nyúlnak.
- Lényeg a lényeg, a vezérkari főnök és a védelmi miniszter egyértelművé tette a miniszterelnöknek: nincs biztonsági akadály, amely megakadályozná a megállapodás megkötését.
- A tárgyalócsoport még azt is hozzátette, hogy ha nem szűnik meg az északra hazatérő lakosok ellenőrzésének feltétele, akkor a megállopodásból nem lesz semmi.
Részükről már egy hete aláírás született volna, hiszen a színfalak mögött Muhammad al-Thani katari miniszterelnök közvetítésével áttörést értek el, majd megérkezett az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása is.
Akkor mégis mi akadályozta meg az aláírást? Ben-Gvir megértette, hogy a történet előrehalad, és tájékoztatta Netanjahut: ha megállapodás születik, ők kilépnek. Szmotrich sietett csatlakozni, Netanjahu pedig attól tart, hogy elveszíti kormányát. Ráadásul a feltételezések szerint Netanjahunak nem érdeke, hogy aláírt megállapodással utazzon az Egyesült Államokba, ahová egy hét múlva látogat.
A TALÁLKOZÓ
Netanjahu miniszterelnök kedden találkozott az október 7-én Nahal Oz bázison elesett őrszemként szolgáló katonanők családjaival. A három órán át tartó feszült és fájdalmas találkozón elárulták, mi nyomja a szívüket – és nem spóroltak a kemény kritikákkal sem. A találkozó felvételét eljuttatták a 12-es csatornához.
A miniszterelnök „jó reggelt” kívánt a résztvevőknek, mire az egyik megölt katona rokona válaszul: „Ez nem egy jó reggel számunkra”.
,,Egy családból vagyunk” – mondta erre Netanjahu, mire a családtag közölte: ,,Kár, hogy nem érződik”.
A találkozó egy másik résztvevője: „[A lányom] épp csak befejezte a munkahelyi kiképzést. Épp az azt megelőző héten kezdte őrszem munkáját. Hazajött, és azt mondta nekünk: ‘Anya… invázió lesz”.
A miniszterelnök megdöbbentnek tűnt a leleplezésektől – annak ellenére, hogy a mészárlás óta eltelt hónapokban többször is megjelentek hasonló riportok a héber médiában –, és megkérdezte: „Mikor mondta ezt neked?”
„Akkor mondta, amikor ott dolgozott, sőt még párszor elmondta” – válaszolta a rokon.
A találkozó egy másik résztvevője azt mondta a miniszterelnöknek: „Egy hónapon át minden nap azt mondták nekünk: ‘Káosz van… gyakorlatoznak [Gázában].’”
Netanjahu, aki igyekszik elhárítani a felelősséget az október 7-i támadásért, meghallgatta a családtagok történeteit, és válaszait a mészárláshoz vezető katonai kudarcokra összpontosította.
„Minden információ – amit most hallok, megdöbbentő számomra. Nem tudtam, hogy ezt mondták nektek… Ennek az információnak el kellett jutnia valahova… ez nem történt meg. Ez azt jelenti, a hírszerszerzés…”, mire a jelenlévők egymás szavába vágva félbeszakították. ,,Figyeljetek, hallottalak titeket, figyeljetek rám” – mondta a miniszterelnök.
Netanjahu továbbá azt mondta, hogy egészen keddig fogalma sem volt arról, hogy a gázai határon lévő bázison a női őrszemeknek nincs fegyverük – leszámítva az őrszolgálatot – holott erről is széles körben beszámoltak október 7 után.
„Épp most kérdeztem meg Romantól (Gofman, a katonai titkára): ‘Voltak fegyverek? Nem volt fegyverük?’ Épp most. Másfél órája… Azt mondta: ‘Nem.’ Mire én: ‘Az meg hogy lehet?’”
A találkozó egyik résztvevője kifakadt: „Azt akarod nekem mondani, hogy nem tudtad, hogy nincs fegyverük?”
A találkozó során a gyászoló családtagok egy állami vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazták a Hamász által vezetett október 7-i támadás és az azt övező izraeli kudarcok kivizsgálására.
Az egyik résztvevő így nyilatkozott: „Az életünk fenekestül felfordult. Az egyetlen dolog, amit kérünk, hogy először is derüljön ki az igazság. Azt akarom, hogy legyen egy állami vizsgálóbizottság – mindannyian akarjuk.”
A megbeszélés egy másik résztvevője azt kérte Netanjahutól, hogy ígérje meg, hogy hamarosan, „nem 20 év múlva” indítanak vizsgálatot.
A miniszterelnök többszöri állításával kapcsolatban, miszerint a kormány bűnösségét megállapító vizsgálat nem mehet végbe, amíg a gázai háború zajlik, egy gyászoló édesanya kijelentette: „Ez nem fogja megzavarni a háborút. Likudnyikok vagyunk, akik rád szavaztunk – két bibista [Netanyahu támogató] ül veled szemben.”
Netanjahu nem kötelezte el magát egy állami bizottság – a legnagyobb hatáskörrel rendelkező nyomozó testület – létrehozásával kapcsolatban, jelezve, hogy más formátumok megfelelőbbek lehetnek.
Egy másik résztvevő erre visszhangozva az elmúlt hónapok kormányellenes tüntetésein skandált jelszavakat: „Te vagy a vezető, te vagy a felelős. Te vagy a hadsereg parancsnoka! Te parancsolsz a védelmi miniszternek, a felelősség rajtad áll. Vállald a felelősséget.”
A miniszterelnök ismét ragaszkodott hozzá: „Ebben az időben, azt mondom nektek, minden vizsgálatot meg kell csinálnunk, meg minden egyebet, de most belemenni ebbe , hogy minden tiszt ügyvédet kapjon? Egy egzisztenciális háborúban vagyunk” – mondta.
Az egyik rokon emlékeztetett, hogy az őrszem katonák azt mondták, 28 nap börtönbüntetésre ítélhetik őket, „ha tévedésből egy pillanatra leveszik a szemüket a képernyőkről”.
„Mi a büntetés a félrenézésért, amikor az 1400 meggyilkolt áldozatot eredményez, és a legdrágábbat számunkra?” – tette hozzá a résztvevő. „Tudni akarom, milyen büntetést kapnak, mert ha a testvérem félrenézne, börtönbe kerülne. Mi a büntetés azok számára, akik oly sok éven át félrenéztek?”
A megbeszélés résztvevői azt nehezményezték, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta őket, senki sem kereste meg őket, érdeklődött felőlük, erről is széles körben beszámolt a média a háború alatt.
A miniszterelnök ismét tudatlanságra hivatkozott: „Szeretnék bocsánatot kérni, mert nem tudtam, hogy nem látogattak meg titket… Nem tudom, miért. Ezt is ellenőrizni fogjuk. Akkor megyek, ha van valaki, akit személyesen ismerek. Sajnálom, hogy nem tudtam elmenni, mindannyiótokhoz elmennék.”
Az egyik résztvevő visszavágott: „Noa Argamanit ismered, igaz? A lányok közül, akiket itt ismersz, őt elmentél meglátogatni, igaz?”
Netanjahut kritizálták amiatt, hogy meglátogatta a terroristák fogságából júniusban kimentett négy túszt – köztük Argamanit, miközben a múltban nem tett hasonló látogatásokat a fogságban megölt túszok vagy az október 7-én megöltekek családjainál.
A találkozó során Netanjahu azt is elmondta a résztvevőknek, hogy a Hamász invázió csak egy része annak a többfrontos szárazföldi inváziós iráni tervnek, amelynek célja Izrael teljes elpusztítása.
„A terv nem Izrael eltörlése, mint idea – [hanem] Izrael Állam elpusztítása, Izrael Állam leigázása.”
The post Netanjahu a kabinetben: ,,A túszok szenvednek, de nem halnak meg” first appeared on Új Kelet Live.