SzántóGráf

A hullazsákból néztem, ahogy a hűtőház felé cipelnek: az embereknek tudniuk kell, milyen a túlvilág!

Megjártam a túlvilágot. Mindenkinek tudnia kell, milyen!


Az emberiséget azóta izgatja, hogy mi van a halál után, amióta megáldott minket az ég értelemmel. A bölcsesség szerelmeseinek egyik központi kérdésköre a halál: hogy mi értelme van az életnek a halál árnyékában, és hogy a lélek miképpen erősödik fel a halhatatlanságra. Talán már az őskorban is vitáztak erről eleink, de az ókorban mindenképpen! A legkiválóbb filozófusok mind a halálon túli élettel foglalkoztak: egyesek szerint lelkünk – testünkkel együtt – atomjaira hullik, míg mások szerint újjászületik, megint mások szerint pedig visszatér abba az ősi egységbe, abba a szent feloszthatatlanba, amelyet a világ vallásai már olyan sok néven neveztek. Egy amerikai testépítő nemrég meghalt és megjárta a túlvilágot, most azonban visszajött, hogy elmondja, mi van odaát. 

Egy nap mind koporsóba kerülünk 

Vincent Tolman egy amerikai testépítő, aki sok olyan szert szedett, amelytől könnyebben növekedtek az izmai. Egy idővel teljesen függővé vált, és állandóan teljesítménynövelőket szedett. Amikor pedig Amerikában bizonyos típusokat betiltottak, keletről kezdett rendelni szereket. Ez azonban végzetes döntés volt, szervezte ugyanis már nem bírta, majd leállt a szíve. Elmondta, hogy a halál olyan volt, mintha kívülről szemlélt volna egy filmet: látta, ahogy próbálnak küzdeni az életéért de elbuknak, látta, ahogy hullazsákba teszik és a hűtőház felé viszik. Mindent látott. Majd semmit sem.

Egyszeriben a túlvilágra került. Elmondta, hogy egy Drake nevű szellemvezető lépett mellé, aki vezetni kezdte a folyosón, az alagúton át. Telepatikusan elmagyarázta neki a világ működését. Ahogyan az alagútban haladt, minden lepörgött előtte. Lejátszotta valaki előtte valamennyi bűnét, majd valamennyi jó cselekedetét is. Rögtön érezte, hogy itt már senki nem szeretné megbüntetni. Senki nem fogja felelősségre vonni azért, amit idelent tett.

A földi élet valójában egy iskola, ahol tanulunk, felkészülünk valami sokkal jobbra. Odafent nem kerültem ítélőszék elé

– árulta el, majd hozzátette: meghalni a világ legjobb érzése volt.

Később azonban az anyukájára gondolt, és úgy döntött, inkább visszajön – írja a Mirror.

Exit mobile version