A váratlan felfedezés akár arra késztetheti a tudományt, hogy újragondolja a földi élet létrejöttét – állítják a most megjelent tanulmány szerzői.
Évmilliókkal korábban keletkezhetett a földi élet
Az első földi kőzetek alapján a bolygó keletkezése után nem sokkal elkezdődhetett az élet.
Egy korábbi kutatás nem tartja kizártnak, hogy az általunk ismert élet Ausztráliában kezdődött. Egy másik tanulmány – az első földi kőzetek alapján – azt valószínűsíti, hogy a Föld keletkezése után nem sokkal elkezdődhetett az élet, évmilliókkal korábban, mint ahogy azt előzőleg feltételezték.
Mindenesetre az eddigi ismeretek szerint kizárólag az élőlények – például a növények és algák – voltak képesek fotoszintézis útján oxigént termelni, de ehhez napfényre van szükségük – emlékeztetett az AFP összeállítása.
Most azonban – négyezer méterrel a Csendes-óceán felszíne alatt, az úgynevezett Clarion-Clipperton zónában, a CCZ-ben, egy Hawaii és Mexikó között elterülő mélytengeri síkságon – olyan ásványi lerakódásokat, polifémes göröngyöket találtak, amelyek „sötét oxigént” termelnek. A sötét ebben az esetben arra utal, hogy ilyen mélységekig napfény már nem jut el.
A bányavállalatok az ásvány kitermelését tervezik.
Kőben található akkumulátorok – így is nevezik a többi között a kobaltban, nikkelben, rézben és mangánban gazdag göröngyöket. A bennük azonosított fémeket az okostelefonok, a szélturbinák és a napelemek gyártásában hasznosítják.
Oxigéntermelő áramforrás – kőben
A kutatók első lépésben, a kitermelés megkezdése előtt, megkísérelték felmérni az oxigénfogyasztás mértékét, hogy kiderítsék: mennyire befolyásolja a bányászat a környezetet.
Egy, a tengerfenék elemzésére szolgáló bentikus kamrával üledéket gyűjtöttek a mélyben.
Normális körülmények között a kamrában rekedt oxigén mennyisége csökken, miután az élőlények légzésük során felhasználják.
Ennek azonban épp az ellenkezőjét tapasztalták: az oxigénszint a teljes sötétségben is nőtt, holott ilyen körülmények között nem jöhet létre fotoszintézis.
Annyira megdöbbentő volt, hogy a kutatók kezdetben arra gyanakodtak: elromlottak műszereik. Néhány polifémes göröngyöt a mélyből a felszínre hoztak, hogy megismételjék a vizsgálatot.
Az oxigénszint azonban ekkor is nőtt.
Ezek után fedezték fel, hogy göröngyök felületén csaknem ugyanolyan magas a feszültség, mint egy ceruzaelemben – magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Andrew Sweetman, a Skót Tengertudományi Szövetség, a SAMS munkatársa.
Nem biztos, hogy az élet a szárazföldön alakult ki
A kutatók szerint ez a töltés elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bonthatja a tengervizet. A kémiai reakciót az ásvány mindössze nagyjából másfél voltos feszültsége válthatja ki.
Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb felfedezése az óceántudományban
– így méltatta a kutatás eredményét a SAMS igazgatója.
A fotoszintézis mellett más módon termelt oxigén azonosítása arra kötelez bennünket, hogy „újragondoljuk, mi bolygónk bonyolult evolúciós életének eredete” – tudatta közleményében Nicholas Owens.
Magyarázatul hozzáfűzte, hogy a hagyományos nézet szerint az oxigént először durván hárommilliárd éve a cianobaktérium nevű mikrobák termelték, majd az éltető oxigén jóvoltából alakult ki az általunk ismert szövevényes élet.
Az élet azonban máshol is kezdődhetett, nemcsak a szárazföldön, legalábbis erre utal a tengerfenéken végzett kutatás.
„Ha ez a folyamat a bolygónkon bekövetkezett, akkor vajon segíthet az oxigénnel dúsított élőhelyek létrehozásában az Enceladuson és az Europán?” – tette fel a kérdést Sweetman a Szaturnusz és a Jupiter holdjaira utalva.
Tanulmánya a Nature Geoscience folyóiratban jelent meg, a kutatást pedig részben egy kanadai bányavállalat finanszírozta, amely jövőre már a göröngyök kitermelését tervezi.