ujkeletlive
A megtévesztés stratégiája
A héber médiában tegnap jelentek meg azon feltételezések, miszerint Izrael vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Hamász vezetője Jahíje Szinwár esetleg megsérült, vagy életét vesztette egy izraeli támadás során. A hírszerzés és a hadsereg által meg nem erősített hipotézis egyetlen kiindulópontja, hogy a Hamász-vezér állítólag ismét elérhetetlen, a hadsereg azonban az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, az viszont biztos, hogy Izrael semmilyen konkrét merényletet nem kezdeményezett Szinwár kiiktatása végett.
A megszellőztetett információ mindössze arra vonatkozik, hogy a katonai hírszerzés vizsgálja a lehetőséget, a Sábák belbiztonsági szolgálat viszont úgy véli, hogy Szinwár életben van, azzal támasztva alá a kijelentést, hogy számos korábbi hasonló eset során, amikor halottnak tekintették, végül kiderült, hogy életben van.
Az Axios hírportál riportere, Barak Ravidnak nyilatkozó két, közvetlen ismeretettel rendelkező izraeli tisztviselő szerint, nincs olyan pozitív hírszerzési információ, amely arra utalna, hogy a Hamász vezetője halott – „ez mind remény és találgatás, ami azon alapul, hogy Szinwár az elmúlt hetekben kommunikációs csatornán kívül tartózkodott.”
Legutóbb, decemberben az a hír terjedt el hogy Szinwár már nem él, illetve megsebesült, a Sínai-félszigetre menekült, vagy más módon elszakadt szervezetétől, melynek már nem parancsnoka. Végül kiderült, hogy a Hamász-vezér nagyon is életben van, de pszichológiai nyomatékként halálhírének terjesztéséhez Khan Junesz teljes elfoglalásához akkoriban közeledő hadsereg is nagyban részese volt.
A háttérben Izrael természetesen hatalmas erőforrásokat fektet be amerikai támogatással kiegészítve, annak érdekében, hogy az október hetedikei mészárlások mögött álló Hamász-vezér tartózkodási helyét felfedje, majd likvidálja. A feladat azonban korántsem egyszerű, és nem csak azért, mert Szinwár jól ismerve a saját maga által teremtett földalatti alagútrendszer minden rejtekhelyét, és ilymódon egy lépéssel izraeli üldözői előtt jár, hanem azért is, mivel személyes védelmét valószínűleg a fogvatartott túszok egy részével biztosítja.
Korábbi riportok szerint a háború elején használt elektronikus kommunikációs eszközöket, és bár az izraeli hírszerzés néhány nappal korábban Libanonban bevetésre kerülő bravúros csipogó-műveletének híre eljuthatott hozzá, a Hamász és a túszalku közvetítői szerint Szinwár már jó ideje kerüli az ilymódon történő információcserét.
A múlt héten a Wall Street Journal terjedelmes cikket közölt a Hamász-vezér még izraeli börtönévei során kifejlesztett titkos kommunikációs módszereiről, olyan titkosított üzenetek összetett hálózatára támaszkodva, melyeket közvetítők sorozata továbbít.
A WSJ forrásai szerint a „tipikus„ üzenetet írásban továbbítják, amelyet először egy olyan Hamász-aktivista visz, akiben Szinvár megbízik. Ezután az információ több szűrőn keresztül halad, melyek egy része akár civilek csoportja is lehet. Az üzenetek gyakran kódoltak, a titkosítás változhat attól függően, hogy ki kapja, milyen körülmények között küldik, és mikor. Végül írásban érkezhet meg az övezetbe belépő arab közvetítőkhöz, vagy egy másik Hamász-aktivistához, aki telefonon vagy más módszerrel továbbítja azt a külföldön tartózkodó terrorszervezet tagjai részére.
A háború kitörése, majd a Hamász és a Hezbollah vezetőinek likvidálását követően Szinwár további finomításokat vezetett be, de a fordulópont állítólag a Hamász egyik felsővezetője, Száleh al-Arúri év eleji Bejrútban történt likvidálása jelentette, miután Szinvár szinte teljes mértékben áttért az írásos vagy szóbeli üzenetekre, és csak ritkán küldött szűkkörű bizalmasain keresztül hangüzeneteket.
Az október hetedikén elhurcolt, és még mindig fogvatartott túszok kiszabadítására irányuló tárgyalások akadozása nagyrészt Szinwár késleltetett válaszaitól függ, ezért a legutóbbi megszakadt kommunikáció miatt is került szóba esetleges halála.
Mindezen körülményektől függetlenül, és a tárgyalások többszöri kudarca után Joe Biden elnök újabb alternatív tervet kezdeményezett, mondván a korábbi szakaszokra bontott megállapodás rendszere nem működik, ezért a megállapodás egyes részeinek egyesítését javasolja, kihagyva a nehezen kezelhető fázisokat.
Az alternatív terv egy átfogó megállapodást javasol egyetlen szakaszban, melynek keretében az összes túsz – élők és holtak egyaránt, egyszerre térnek haza, a terroristákat pedig kiengedik az izraeli börtönökből. A közvetítők vállalják a Gázai övezet lefegyverzését és a Hamász vezetőinek harmadik országba történő elszállítását. A terv értelmében, és a fent említett feltételek mellett cserében Izrael vállalja, hogy kivonul a gázai övezetből – amennyiben a közvetítők egy nemzetközi erő révén felügyelik a megállapodás végrehajtását, különös tekintettel az övezet teljes mértékben történő demilitarizálására.
Emellett, Izrael azzal az ajánlattal állt elő, hogy Szinwár, és a terrorszervezet főbb aktivistái lehetőséget kapnak az övezet elhagyására egy harmadik országba. Ezenkívül a megállapodás keretében a szabadon bocsátott súlyos terroristák nagy részét harmadik országokba szállítják, és nem térhetnek vissza sem Gázába, sem a Palesztin Hatóság területeire.
A 12-es csatorna tegnap esti jelentése egy izraeli és egy amerikai forrásra hivatkozva, előre jelzi Izrael fenntartásait többek között az egyiptomi határ mentén húzódó Philadelphi-folyosót, illetve az övezet északi és déli része között húzódó Netzarim-folyosót illető záradékokkal kapcsolatban.
Eközben, a csatorna úgy tudja, hogy a Hamász határozottan elutasította a szövegtervezetet, és közölte, hogy nem fogad el semmilyen más megállapodást, amely eltér a Joe Biden amerikai elnök által május végén előterjesztett javaslattól.
Az említett Biden-javaslat tulajdonképpen azon az izraeli tervezeten alapult, amelyet Binjámin Netanjahu miniszterelnök jegyzett, de végül visszakozott és azt állította, hogy valójában a Hamász eszközölte az izraeli fél részéről elfogadhatatlan változtatásokat. A csatorna emellett hozzátette, hogy a hirtelen jött Hamász elutasításnak köze lehet John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője részéről korábban a nap folyamán tett megjegyzéseihez, miszerint a terrorszervezetet hibáztatta a megállapodásról szóló tárgyalások megakasztása miatt.
Politika – Levin a Legfelsőbb Bírósági összes bíráját jelöli elnöknek
Járiv Levin igazságügyi miniszter [Likud] vasárnap esti bejelentése válasz a Legfelsőbb Bíróság szeptember 8-i döntésére, miszerint 14 napon belül kötelezik a testület nevének közzétételére.
Az igazságügyi miniszter, mint a bírókat kiválasztó bizottság elnöke ahelyett, hogy bejelentette volna a két induló jelöltet – a rangidős Jichák Amit illetve Joszef Elron bírókat, a Legfelsőbb Bíróság mind a 12 bíráját potenciális jelöltként nevezte meg, kivéve az októberben nyugdíjba vonuló Uzi Vogelman bírót.
Emellett, Levin arra kérte a nyilvánosságot, hogy minden egyes jelöltet illetően nevezze meg fenntartásait, ilymódon a végtelenségig nyújtva az új elnök kinevezésének folyamatát. Ugyanis ezt követően, a kiválasztásra jogosult bizottság az igazságügyi miniszter által jelölt mind a 12 hivatalban lévő bíró alkalmasságát és a beérkező ellenérveket köteles egyenként megvitatni, mielőtt szavazást tartanának a kinevezésről.
Levin igazságügyi miniszterként a bizottság elnöke, tagjai pedig a Legfelsőbb Bíróság bíráin kívül a kabinet, a kneszet és az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselőiből áll.
- A kilenc tag: két képviselő (koalíciós és ellenzéki), két miniszter, az Izraeli Ügyvédi Kamara két képviselője és három legfelsőbb bírósági bíró, köztük a bíróság elnöke.
- A bírók többségének kinevezéséhez öt szavazatos egyszerű többségre van szükség, míg a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásához hét szavazat szükséges.
Levin csattanós válasza azt követően történt, hogy a Legfelsőbb Bíróság két hete elrendelte, hogy hívja össze az illetékes bizottságot annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Bíróság állandó elnökét és két további bírót kinevezzenek Eszter Hajut és Anat Baron helyére, akik 2023 októberében nyugdíjba vonultak. A posztra pályázók közzétételének határideje tegnap járt le, de a szavazás előtti 45 napos értékelési időszak alatt úgy tűnik, hogy Levin mindent megtesz az időhúzás érdekében.
Az igazságügyi miniszter korábbi válaszában azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete „nem hasonlítható a nyugati demokráciához”, és kijelenti, hogy „kifejezetten törvényt” sért, illetve „a bírókat kiválasztó bizottság ellenséges átvétele és a miniszter jogkörének törvénysértő átvétele.”
Továbbá, megjegyezte, hogy a jogrendszerben „illegitim kinevezések” miatt kezdett tavaly az igazságügyi reformba, ami nagyobb ellenőrzést biztosított volna a kormánynak az igazságszolgáltatás felett, és azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszaélt azzal, hogy ő leállította az október 7-i mészárlások miatt a reformot.
A jelölteket bejelentő tegnapi levelében pedig elítélte a bíróság szerinte „kényszerítő” döntéseit, amelyek szerinte ellentétesek a háború alatti „egység és felelősség” szükségességével.
Karine Elharrar a bizottság ellenzéki képviselője, illetve az Izraeli Ügyvédi Kamara azonban „szégyenletesnek” nevezte Levin döntését, ugyanakkor kijelentették, hogy a miniszter taktikája végül nem fogja megakadályozni az új elnök kinevezését.
A bíróság két héttel ezelőtti felszólítására reagálva, a Likud képviselői közül többen arra bátorították Levint, hogy ne engedelmeskedjen a rendeletnek, az Otzma Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter pedig a reform újraindítására szólított. A likudos Ariel Kallner követelte, hogy bocsássák szavazásra második és harmadik olvasatban a törvényjavaslatot, mely Levin javára módosítja a bizottság összetételét.
The post A megtévesztés stratégiája – hipotézis vagy pszichológiai nyomás Szinwár halálának felvetése first appeared on Új Kelet Live.