ujkeletlive
Az Egyesült Államok, Franciaország és kulcsfontosságú szövetségesei szerdán közös nyilatkozatban szólították fel Izraelt és a libanoni Hezbollah terrorszervezetet egy 21 napos tűzszünet beleegyezésébe, melynek során tárgyalásokat lehetne folytatni az izraeli-libanoni határon kialakult válság diplomáciai megoldásáról. A nyilatkozat az északi front elmúlt napokban történt eszkalációja, illetve az izraeli hadsereg meglebegtetett szárazföldi inváziója hátterében történt, ami nyilvánvalóan az egész régiót magával rántó totális háborúhoz vezetne.
A közös nyilatkozathoz csatlakozott az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Németország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar kormánya. A libanoni tűzszüneti remények háttérben, egy magas rangú amerikai tisztviselő újságíróknak elmondta, hogy a nyilatkozatot aláíró országok azt remélik, hogy a libanoni tűzszünet 21 napja alatt újraindulnak a tárgyalások Izrael és a Hamász között a túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló megállapodásról egyaránt.
A tűzszünetre való megegyezést sürgető nyilatkozat széleskörű nemzetközi támogatása Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia elnök személyes erőfeszítései révén sikerült néhány órán belül elérni, mely szerint
- A Libanon és Izrael között 2023. október 8. óta fennálló helyzet tűrhetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent egy szélesebb körű regionális eszkalációra. Ez senkinek sem érdeke, sem Izrael népének, sem Libanon népének.”
- „Itt az ideje, hogy olyan diplomáciai rendezést kössünk, amely lehetővé teszi, hogy a határ mindkét oldalán élő civilek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba.„
- A diplomácia azonban nem lehet sikeres a konfliktus eszkalálódása közepette. Ezért azonnali 21 napos tűzszünetre szólítunk fel a libanoni-izraeli határon, hogy teret biztosítsunk a diplomáciának az 1701-es ENSZ BT-határozattal összhangban lévő diplomáciai rendezés megkötésére, valamint az ENSZ BT 2735-ös határozatának végrehajtására a gázai tűzszünet tekintetében.”
- „Felszólítunk minden felet – beleértve Izrael és Libanon kormányát is, az 1701-es ENSZ BT-határozattal összhangban lévő ideiglenes tűzszünet ezen időszakban történő azonnali támogatására, és adjanak valós esélyt a diplomáciai rendezésnek.”
- „Ezt követően készek vagyunk teljes mértékben támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely arra irányul, hogy Libanon és Izrael között az elmúlt hónapok erőfeszítéseire építve még ebben az időszakban olyan megállapodást kössenek, amely végleg lezárja ezt a válságot.”
Biden és Macron szerdán az ENSZ Közgyűlés keretében találkozott, hogy „megvitassák az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünet biztosítására és egy szélesebb körű háború megelőzésére irányuló erőfeszítéseket,” – közölte a Fehér Ház.
A Közgyűlésen mindkét vezető felszólalt és az egész régióra kiterjedő teljes körű háborút megelőző tűzszünetre szólították fel a feleket.
Macron beszédében Jeruzsálemet önmérsékletre sürgette, míg mindazokat akik (a Hezbollahnak) eszközöket biztosítanak az Izrael elleni rakétázásra, ezen irányú tevékenységeik felhagyására szólított fel.
„Izrael nem terjesztheti ki következmények nélkül csak úgy Libanonra a műveleteit,” – folytatta Macron, hangsúlyozva – „nem lehet háború Libanonban.”
Biden az ENSZ Közgyűlésben kedden elmondott beszédében azt nyilatkozta, hogy egy teljes körű háború Libanonban senkinek sem áll érdekében, hozzátéve, miszerint a diplomáciai megoldás még mindig lehetséges.
Eközben Najib Mikati libanoni miniszterelnök a Biztonsági Tanácshoz fordult diplomáciai segítségért, mondván – „Izrael terrort és félelmet terjeszt a libanoni állampolgárok között a világ előtt, amely csak figyel. Libanon ma az elektronikus kiberagresszió áldozata, amely szárazföldi agresszióvá válhat, és totális háborúvá eszkalálódhat. Példátlan eszkalációnak vagyunk tanúi az új elektronikus eszközök miatt, amelyek károsítják a lakosokat. Nyomást kell gyakorolnunk Izraelre, és tűzszünetet kell elérnünk minden fronton. A gázai helyzet hatással van a libanoni és az egész közel-keleti helyzetre, és a megoldás elérésének elmulasztása tovább bonyolítja a helyzetet. Az erőszak újabb eszkalációhoz fog vezetni, amely egyik oldalt sem szolgálja. Azonnal cselekednünk kell, nem veszíthetünk el még egy generációt a háború miatt.”
Szintén az ENSZ BT ülésén Abbász Araghchi iráni külügyminiszter Izraelt hibáztatta a kialakult helyzet miatt – „a régió helyzete nagyon ingatag, és ha nem ellenőrzik, elkerülhetetlen lesz a katasztrofális kimenetel. Az apartheid rezsim indokolatlan háborút indított Libanon ellen, és ártatlan embereknek árt. Ez egy kiszámított taktika Izrael részéről, hogy megijesszen egy egész lakosságot, és kiűzze őket az országukból. Izrael nem tiszteli a békét és az emberi jogokat, és célja, hogy a régiót totális háborúba rántsa. A Közel-Kelet egy szélesebb körű konfliktus szélén áll a régió országai elleni izraeli támadások miatt, és most jobban, mint a ezelőtt a múltban, Izrael fenyegetést jelent a békére és a stabilitásra.”
A kabinet késő éjszakába nyúló háborús megbeszélései után Binjámin Netanjahu miniszterelnök az Egyesült Államokba utazott, ahol beszédet mond az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban. Felszállás előtt nem válaszolt az újságírók kérdéseire. A miniszterelnök várhatóan péntek délelőtt fog felszólalni az ENSZ Közgyűlésén, mely során várhatóan Izrael azon jogát fogja hangsúlyozni, hogy megvédje magát a gázai Hamász illetve az iráni támogatottságú terrorcsoportok támadásaitól.
Eközben, amerikai csapatokat vezényeltek Ciprusra, az Izrael és a Hezbollah közötti eszkaláció és a közel-keleti harcok terjedésétől való félelem árnyékában, – jelentette a CNN forrásokra hivatkozva, akik szerint a Pentagon több tucat katonát telepített az országba, hogy felkészüljön a különböző forgatókönyvekre, beleértve az amerikai állampolgárok evakuálásának lehetőségét Libanonból, amennyiben totális háború törne ki Izrael és a Hezbollah között.
Korábban a Pentagon szóvivője, Patrick Ryder „rendkívüli óvatosságból” jelentette be a katonák telepítését, de nem volt hajlandó meghatározni a csapatok hatókörét vagy pontosan hová küldték őket. Az élesedő helyzet hátterében Nagy-Britannia bejelentette, hogy további 700 katonát küld Ciprusra, hogy felkészüljön állampolgárainak Libanonból történő evakuálására.
Összességében, Netanjahu akik általában mindig nyilatkozik külföldi útját megelőzően mielőtt felszáll a gépre, jelenlegi hallgatása a kabinet éjszakai megbeszélését követően és a diplomáciai megoldást sürgető nemzetközi nyomás háttérben arra utal, hogy Izrael valószínűleg nem fog beleegyezni a harcok szüneteltetésébe, amennyiben elkezdődnének a tűzszüneti tárgyalások.
The post Biden és Macron azonnali 21 napos tűzszünetre szólít fel, Netanjahu útban New Yorkba nem nyilatkozott first appeared on Új Kelet Live.