Mozgó zsinagógaként működő felmatricázott kisteherautó jelenik majd meg egyetemeknél és iskoláknál, hogy a vallástól eltávolodott zsidókat megszólítsák.
Micva Mobil néven egy tarka, telematricázott kisteherautót helyezett üzembe a Köves Slomó vezette EMIH. Az általuk mozgó zsinagógának is nevezett furgon hátsórészében a hét minden napján – szombatot leszámítva – rabbikkal beszélgethetnek majd az érdeklődők. Az EMIH azt reméli, ennek segítségével visszaterelhetik közösségükbe a vallástól eltávolodott zsidókat. Főleg egyetemekhez és iskolákhoz látogatnak el, de a Duna-parti Cipők holokauszt-emlékműnél is rendszeresen felbukkannak majd. Mint a hétfői bemutatón elhangzott, úgy gondolják, a gyűlölet ellen a leghatásosabb ellenszer a zsidóság megismertetése.
A jármű felavatása egyben a magyarországi holokauszt 80. évfordulójáról szóló megemlékezés is volt, amelyen Köves Slomó rabbi, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője és Rák Olivér a Cteen zsidó ifjúsági szervezet vezetője mondott beszédet. Az eseményen megemlékeztek az Izrael elleni terrortámadás lassan egy éves évfordulójáról is.
Köves Slomó rabbi felhívta a figyelmet arra a minden évben elvégzett antiszemitizmus-kutatásra, mely szerint Magyarországon a szélsőséges eszméket vallók hatvankilenc százaléka négy kérdésből háromra nem tud válaszolni a zsidósággal kapcsolatban és nyolcvan százalékuk egyetlen egy zsidót sem ismer személyesen. Ezért is szeretnék a zsidóságot megismertetni az emberekkel, mert úgy gondolják, az antiszemitizmus és a gyűlölet ellen ez lehet az egyik legfontosabb ellenszer, szeretnék elvinni a fényt minél több helyre.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár viszont az emlékezés fontossága mellett a kormány narratívájával összhangban a háborús pszichózist is belekeverte a beszédébe, az a mondata, hogy „nyolcvan évvel ezelőtt egész Európa háborús pszichózisban tombolt” szinte szóról szóra megegyezik napjaink kormánypropaganda üzenetével. Aztán az antiszemitizmus nyugat-európai terjedéséről beszélve azt mondta, Magyarország a béke szigete és “azért, hogy ez így is maradhasson, ellent kell állnunk a nyugati követeléseknek, melyek lényege, hogy adjuk fel azt a normalitást, etikát és társadalomképet, ami a békére épül”. „Ma, amikor az abnormalitás kontinens-szerte büszkeség felvonulásokat tart, valójában a zsidóknak és nekünk, keresztényeknek kellene büszkén és együtt felvonulnunk” – tette hozzá.
A zsidókat érő atrocitásokra Köves Slomó is kitért, azt állítva, hogy Európa nagyvárosaiban a közösségük tagjai nem mernek kipában, vagy látható zsidó öltözetben mászkálni, mert az utcákon ismét sötétség uralkodik, hálásak, hogy ez Budapesten nincs így.
A beszédek alatt egyébként több arra haladó autó dudálni kezdett, hogy mit akartak üzenni vele, az nem világos, viszont egy teherkocsiból valaki azt kiabálta: “Free Palesztina”.
A mozgó zsinagóga nagyszerű példa arra, hogy Isten ott van, ahová beengedik – ezt már Oberlander Baruch rabbi mondta, egyetértve Kövessel abban, hogy a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság.
Az első mozgó zsinagóga 1974-ben indult, New Yorkban, idézte fel Rák Olivér fiatal aktivista, mint mondta, az első furgon célja az volt, hogy a történelem során a vallástól eltávolodott zsidók is esélyt kaphassanak saját örökségük, őseik hagyományainak megismerésére, zsidó identitásuk megalapozására és lehetőséget arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki az örökkévalóval.
A megnyitó után az érdeklődők beszállhattak a Micva Mobilba, többen gyertyákat és az egy éve elrabolt izraeli túszok képeit helyezték a cipőkhöz.
Az európai antiszemitizmus témájában éppen hétvégén közöltünk interjút Katharina von Schnurbeinnel, az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni koordinátorával. Azt elmondta, hogy az Európai Unió alapítása óta nem jegyeztek fel ennyi antiszemita incidenst a tagállamokban, mint most. Bizonyos városokban a közösség tagjai valóban nem merik nyilvánosan megélni zsidó identitásukat. Ugyanakkor hozzátette, a muszlim-elleneség is egyre többször megmutatkozik. Katharina von Schnurbein felhívta a figyelmet, bár a magyarországi zsidók biztonságban élnek, fontos, az empátiára nevelés, hiszen a történelmi tények önmagukban nem vezetnek az antiszemitizmus megelőzéséhez, sőt fokozhatják is azt, ha a diákok kontextus nélkül tanulnak a megkülönböztetésről.