ujkeletlive
Diplomácia és találgatások, a válaszcsapás előtt
Irán a héten nagyszabású rakétatámadást indított Izrael ellen, melyre válaszul a jeruzsálemi vezetés az elkövetkező napokban jelentős megtorló csapásra készül. A gázai övezet után az északi frontra összpontosított harcok, a Hezbollah és Irán vezető tisztviselőinek likvidálása – különös tekintettel Hasszán Naszrallah kiiktatása, majd a napokban elkezdődött libanoni szárazföldi invázió révén, a hadsereg az iráni támogatottságú síita terrorszervezet felszámolását tűzte ki célul ezáltal biztosítva a közel egy éve otthonukat elhagyni kényszerülő több tízezer lakos biztonságos hazatérését.
Izrael várható iráni támadása akár az egész régióra kiterjedő totális háborút válthat ki. Eközben mind a héber, mind a nemzetközi médiában folynak a találgatások, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya pontosan milyen célpontokat érintő „jelentős megtorlás” mellett dönt, ami elvileg Iránon belüli olajtermelő létesítményeket és más stratégiai fontosságú – akár nukleáris intézményeket is jelenthetnek.
Tekintettel a helyzet súlyosságára, hátterében az izraeli miniszterelnök fenyegetése, miszerint „Irán fizetni fog” a zsidó állam elleni keddi rakétatámadásért, miközben a teheráni vezetés azt ígéri, hogy a megtorlás „hatalmas pusztítással” fog végződni, a szélesebb körű háborútól való félelem nemzetközi méreteket öltött.
Egy ilyen volumenű következményekkel járó akció a szövetségesek, és főleg az Egyesült Államok támogatását igényli. A médiában megjelent riportok szerint, bár Washingtonnal lázas tárgyalások folynak, Izraelben még mindig nem döntöttek a művelet pontos részleteiről.
A legfrissebb hírek szerint Joe Biden elnök arra a kérdésre, miszerint támogatná-e, hogy Izrael csapást mérjen Irán olajlétesítményeire, újságíróknak azt válaszolta, hogy „tárgyalunk róla” majd hozzátette: „ma [csütörtök] semmi sem fog történni.”
Az amerikai elnök szintén tegnap elhangzott rövid nyilatkozata szerint „nem hiszem, hogy totális háború lesz a Közel-Keleten. Szerintem el tudjuk kerülni. De még sok a tennivaló,” – tette hozzá arra utalva, hogy bár a tárgyalások tovább folynak eddig nem sikerült megállapodni a stratégiát illetően.
A jelek szerint Jeruzsálemben folytatódnak az intenzív konzultációk az amerikai féllel, de Netanjahu és Biden elnök között a témában ezidáig nem történt párbeszéd. A Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok úgy véli, Izrael még nem döntötte el, hogy megtámadja-e az iráni olajlétesítményeket, vagy inkább más célpontokat helyez előtérbe. A héber médiában megjelent utalások azonban arra engednek következtetni, hogy Netanjahu és a Biden kormány között az elmúlt időszakban érzékelhető visszafogottabb kapcsolat miatt késlekedik a közös stratégiai megegyezés.
A kulisszák mögött az izraeli védelmi vezetés és hazai politikai résztvevők egyaránt az elkövetkező napokban végrehajtható támadásról folytattak megbeszéléseket. A miniszterelnök ros hásáná előestéjén biztonsági megbeszélést tartott a Kirjában, Herci Halevi vezérkari főnök, Joáv Gallant védelmi miniszter, David Barnea kémfőnök, Ronen Bar a Sábák vezetője, illetve és Roman Goffman, Netanjahu katonai titkára részvételével, ugyanis az érzékeny témát érintő döntést nem áll szándékában a politikai- biztonsági kabinet hatáskörében tárgyalni.
Piaci aggodalmak, és megugró olajárak
Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének [OPEC] tagjaként napi 3,2 millió hordó kitermelését biztosítja, ami a globális kibocsátás mintegy 3%-át jelenti. Ilymódon, érthetően fokozódtak a piaci félelmek amiatt, hogy Izrael esetleg az iráni olajipari infrastruktúrát veszi célba, ami Teherán részéről újabb megtorlást válthat ki.
A Reutersnek nyilatkozó vezető piaci elemzők rávilágítanak, hogy az izraeli megtorló akció az egész régiót veszélyeztető eszkalációt eredményezve arra késztetheti Iránt, hogy lezárja a hormuzi-szorost, vagy esetleg megtámadhatja a szaúdi infrastruktúrát, ahogyan azt 2019-ben tette. Az említett hormuzi-szoros a kőolajszállítás kulcsfontosságú logisztikai gyújtópontja, a napi kőolajszállítás mintegy ötöde halad át rajta.
Az élesedő Közel-keleti konfliktus jelentős ellátási aggodalmat kelt a globális kőolajpiacon, ilymódon „az ellátási zavarok lehetősége, különösen, de nem kizárólag Iránból, a harcok fokozódásával nő,” – nyilatkozta a Reutersnek Claudio Galimberti, a Rystad Energy vezető közgazdásza.
A félig tele pohár hír, hogy az OPEC elegendő tartalékkapacitással rendelkezik ahhoz, hogy ellensúlyozza az iráni kínálat esetleges teljes kiesését, amennyiben Izrael kiiktatja az ország olajlétesítményeit, de a termelői csoportnak nehéz dolga lenne, ha Irán megtorlásképpen az öböl-menti szomszédai létesítményeit támadná meg.
Az izraeli-iráni konfliktus tetőzése előtt tegnap jelentősen megugrottak az olajárak, mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az eszkalálódó regionális háború megzavarhatja a globális nyersolajáramlást.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése 3,72 dollárral [5,03%] emelkedett, hordónként 77,62 dolláron jegyezték, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj határidős jegyzése 3,61 dollárra emelkedett [5,15%] azaz 73,71 dolláron jegyezték.
A Brent határidős jegyzései napközben hordónként 77,89 dolláron, míg a WTI határidős jegyzései hordónként 73,97 dolláron tetőztek.
Diplomáciai aggodalmak és erőfeszítések
Öböl-menti arab államok és Irán
A régióbeli helyzet megnyugtatására irányuló tárgyalások keretében az öböl-menti arab államok miniszterei Iránhoz csatlakozva jelentek meg tegnap este Dohában, egy Katar által összehívott nemzetközi rendezvényen. A Reutersnek nyilatkozó források szerint az arab országok – közöttük az Egyesült Arab Emírségek, igyekeztek hangsúlyozni Irán felé semleges álláspontjukat a teheráni-izraeli konfrontációt illetően, attól tartva, hogy egy szélesebb körű eszkaláció veszélyeztetné saját olajlétesítményeiket.
G7 csoport támogatás és figyelmeztetés
A hetek csoportjának (G7) vezetői ismételten kifejezik mély aggodalmukat a Közel-keleti válság miatt, és felszólítják a régió szereplőit, hogy „felelősségteljesen” és visszafogottan cselekedjenek, miközben ismételten támogatják Izrael biztonságát.
„Mi, a G7 vezetői mély aggodalmunkat fejezzük ki a romló közel-keleti helyzet miatt. Egyértelműen megismételjük elkötelezettségünket Izrael biztonsága mellett,” – áll Keir Starmer brit miniszterelnök hivatalának nyilatkozatában, hozzátéve – „a támadások és a megtorlások veszélyes körforgása azzal a kockázattal jár, hogy a Közel-keleten ellenőrizhetetlenül eszkalálódik a helyzet, ami senkinek sem áll érdekében. Ezért felszólítunk minden regionális szereplőt, hogy felelősségteljesen és visszafogottan cselekedjen.”
A G7-ek csoportjához Nagy-Britannián kívül, az Egyesült Államok, Kanada, Olaszország, Franciaország, Németország és Japán tartozik.
The post Közel-keleti konfliktus és megugró olajárak first appeared on Új Kelet Live.