ujkeletlive
Az elmúlt napokban nyilvánosságra került úgynevezett titkosított dokumentumok kiszivárogtatása ügyében a rison lecioni bíróságon tegnap tárgyalták a korábban elrendelt hírzárlat feloldását kérelmező petíciókat. A gyanú szerint az érzékeny nemzetbiztonsági információkat tartalmazó dokumentumok kiszivárogtatása többek között az izraeli közvélemény befolyásolására irányultak a gázai túsztárgyalásokkal kapcsolatban, és a bíróság közleménye szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyik tanácsadója is az őrizetbe vett gyanúsítottak között van.
Előzmények
Az izraeli védelmi körökben az elmúlt hónapokban feltűnt, hogy a nemzetközi médiában olyan cikkek jelentek meg, amelyekkel kapcsolatban felvetődött a gyanú, hogy izraeli hírszerzési forrásoktól származhatnak. A Jewish chronicles újságban közölt írás szerzője többek között arra utalt, hogy a Gázában fogvatartottak között legfeljebb húszan vannak életben, illetve húsz foglyot soha nem fognak elengedni, mert élő pajzsként szolgálnak a Hamász vezetője, Jachíje Szinwar biztonsága érdekében, aki az izraeli hadsereg által elfoglalt Philadelphi-folyosón keresztül akar Iránba menekülni. A szerző által biztos forrástól szerzett értesüléseket, mely narratíva egyébként Netanjahu által a Fox news-ban és számos sajtótájékoztatón is elhangzott, az izraeli hírszerzés azonban cáfolta.
A gyanú tovább fokozódott, amikor szeptember 6-án a német „Bild” közzétett egy dokumentumot „a Hamász vezetője útmutatásaként” vezetve fel, és amely azt részletezte, hogyan lehet úgy irányítani a tárgyalásokat, hogy azok zsákutcába jussanak, ezzel meghosszabbítva a háborút és a két oldal szenvedését. A német médiában megjelent dokumentum vizsgálata során kiderült, hogy nem köthető Szinwarhoz, és nem az ő gondolatait tükrözi, hanem a Hamász egy középrangú tisztviselőjének javaslata, amelyre az izraeli csapatok öt hónappal ezelőtt találtak. A fő rész, melyet az újság állítólag a dokumentumból idéz, miszerint a Hamász nem érdekelt a megállapodásban – egyáltalán nem szerepelt benne, teljes mértékben koholmánynak számít.
,,A dokumentumban szereplő információ más, a múltban meglévő azonos dokumentumokhoz kapcsolódik, nem számított új információnak,” – közölte a hadsereg szeptember elején.
Végül, a múlt hónapban belső vizsgálat indult az Izraeli Védelmi Erőkben, hogy kiderítsék, ki használja manipulatív módon a Gázában lefoglalt titkos Hamász-dokumentumokat – vagy azokat, amelyeket állítólag a Hamásztól szereztek meg – és továbbítja azokat a nemzetközi médiának, az izraeli közvéleményt befolyásolása érdekében a túszok szabadulását lehetővé tevő tűzszüneti tárgyalásokat illetően. A felvetődött gyanú nyomán indult belső nyomozásról először a Ynet Pulitzer-díjas oknyomozó újságírója, Ronen Bergman számolt be.
- Amennyire ismert, a szóban forgó dokumentumokat nem hivatalos úton – a védelmi intézménytől a katonai titkáron keresztül továbbították a Miniszterelnöki Hivatalba, hanem a hadsereg tartalékosai adták ki és adták át közvetlenül Feldsteinnek. A védelmi intézmény nem vett részt a minősített dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntésben, és váratlanul érte azok közzététele.
A vizsgálatot első körben az Információvédelmi Osztály indította el a hírszerzési részlegen belül, majd az eset súlyossága miatt átkerült a Sábák belbiztonsági szolgálat hatáskörébe, és azért pontosan ezekre az dokumentumra terjedt ki, mivel az izraeli hírszerzés különösen szigorúan titkosított adatbázisából származó adatokat szivárogtattak ki, és adták át a „Bild” számára. A biztonsági rendszer szerint közzétételük kárt okozhat azáltal, hogy feltárhatja a hírszerző közösség forrásait és módszereit az ellenség előtt.
A vád és a gyanúsítottak
A tegnapi petíció-tárgyalást követően a bíróság közlésre engedélyezte a fő gyanúsított Eliezer [Éli] Feldstein nevének nyilvánosságra hozatalát, aki az elmúlt egy évben a miniszterelnök biztonsági ügyekért felelős szóvivője volt.
Feldstein korábban a hadsereg szóvivői osztályának tisztjeként és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter korábbi szóvivőjeként szolgált. Ugyanakkor, vele együtt több, a biztonsági rendszerben titkosított beosztásban működő tartalékos tisztet is letartóztattak, nevüket állambiztonsági okokra hivatkozva a bíróság egyelőre nem hozta nyilvánosságra.
A vád szerint a vizsgálati őrizetbe vett tisztviselőkkel kapcsolatban felmerült a gyanú, miszerint jogosulatlanul használtak és hoztak nyilvánosságra a hadsereg rendszeréből szerzett minősített, és érzékeny hírszerzési információkat, ily módon veszélytetve az ország biztonságát és az információforrásokat. A tegnapi bírósági döntés engedélyezte annak nyilvánosságra hozatalát is, miszerint tetteik miatt sérülhetett volna a biztonsági szervek képessége a túszok szabadon bocsátásának elérésére, mely köztudottan a háborús célok részét képezi.
Zavaros megbízhatás egy biztonsági átvilágítás nélküli személynek
A bíróság [és a közvélemény] többek között arra vár választ a Miniszterelnöki Hivatal és a Sábák részéről egyaránt, hogyan férhetett hozzá kiemelten titkosított dokumentumokhoz a gyanúsított Feldstein, aki nem ment át a biztonsági átvilágítás poligráf vizsgálatán, mégis a miniszterelnök közvetlen közelében dolgozott, jelen volt Netanjahu hivatalában – az „akváriumban” zajló megbeszéléseken, a Miniszterelnöki Hivatal által is dokumentált fotókon látható, amint Netanjahu mellett jelent meg a látogatásokon és megbeszéléseken a hadsereg bázisain, beleértve a 8200-as egység érzékeny létesítményeit, valamint a kormányzati központ (Kirja) és a légierő parancsnoki központjának védett helyiségeit.
A botrány kipattanását követően a Miniszterelnöki Hivatal több közleményt is kiadott, többek között azt állítva, hogy egyik alkalmazottját sem hallgatták ki vagy tartóztatták le. Feldstein státusza valóban súlyos kérdéseket vet fel, egyrészt azért is, mert biztonsági engedéllyel nem rendelkezett [elbukott az átvilágítás során] és mégis szemmel láthatóan titkosított dokumentumokhoz volt hozzáférése, másrészt Netanjahu szóvivőjeként dolgozhatott, de úgy tűnik mégsem volt státuszban.
- a Ynet úgy tudja, hogy eleinte valószínűleg a Miniszterelnöki hivatal főigazgatója, Joszi Seli irányítása alatt dolgozott, de Zachi Braverman kabinetfőnök kérésére biztonsági ügyekért felelős szóvivői posztra nevezték ki. Azóta megszűnt a főigazgató alatti alkalmazása, de hivatalosan nem rendezték státuszát, így formálisan nem tekinthető állandó alkalmazottnak.
- Április óta próbálkoztak azzal, hogy tanácsadóként, külsős szerződéssel alkalmazzák, de a mai napig nem tisztázott, milyen megállapodás alapján, és mely szervezet fizette őt. Mindezek ellenére Feldstein rendszeresen jelen volt a miniszterelnöki hivatalban Jeruzsálemben és a Kirjában. Mint ahogy az a miniszterelnöki szóvivő által a sajtónak megküldött képeken is látható, szorosan mellette tartózkodott a látogatások és bejárások során, cáfolva a Miniszterelnöki Hivatal azon állítását, miszerint „az illető soha nem vett részt biztonsági megbeszéléseken, nem jutott hozzá és nem kapott minősített információkat, és nem vett részt titkos látogatásokon.”
Feldstein a híreket figyelők számára jól nyomon követhetően a Miniszterelnöki Hivatal által nyilvántartott szóvivők közé tartozott, mint Luk Topaz vagy Omar Dosztri. A vizsgálat nyomozói arra keresnek válaszokat, hogy a gyanúsított Feldstein milyen felső parancsokat teljesített, vagy saját döntése alapján cselekedett. Vallomása várhatóan fényt derít a titkos dokumentumokra és annak személyére, aki engedélyt adott azok sajtónak történő átadására. A nyomozás a Bild és Jewish Chronicle mellett minden olyan lehetséges hírszerzési anyagra kiterjed, ami a gyanúsítottak kezébe kerülhetett.
A biztonsági érzékenység miatt az ügyet az államügyészi hivatal főügyésze, Gali Baharav-Miara, valamint az államügyész, Amit Iszman felügyeli, különös tekintettel a Miniszterelnöki Hivatal magas rangú tisztségviselőit, különösen Netanjahut érintő döntésekre vonatkozóan.
Eközben, a Miniszterelnöki Hivatal elhatárolódott a vádaktól, azt állítva, hogy a kiszivárgott dokumentum „soha nem jutott el a katonai hírszerzéstől Netanjahu hivatalához, és a miniszterelnök csak a médiából értesült róla.” A közlemény szerint a gyanúsított szóvivő „soha nem vett részt biztonsági megbeszéléseken, nem volt kitéve titkos információknak, és nem is kapott ilyeneket, és nem vett részt bizalmas látogatásokon.„
A hivatal továbbá hangsúlyozta, miszerint nevetséges azt állítani „egy Izraelt támogató cikk megjelenését illetően egy német újságban – amelyben egy olyan dokumentum jelent meg, amilyeneket korábban jóváhagyással és engedéllyel tettek közzé – bármilyen kárt okozott volna a túszok kiszabadításáról folyó tárgyalásokban vagy Izrael biztonságában,” – majd kijelenti, -„ellenkezőleg, a dokumentum csak segítette a túszok hazahozataláért tett erőfeszítéseket, és biztosan nem ártott neki,” – alátámasztva ezáltal, hogy külföldi médiának küldött információk jutottak ki a hivatalon keresztül, de nem részletezi ugyanakkor, a kiszivárogtatás módját, és a dokumentumokban található részek hanyag kezelését.
Megjegyzés – az ujkeletlive kizárólag a bíróság által közlésre engedélyezett neveket és adatokat közli, érzékenyen kerülve a nemzetbiztonságra az információforrásra veszélyt jelentő kiszivárogtatásokat, hasonlóképpen a minden alapot nélkülöző összeesküvés elméleteket.
The post Közlésre engedélyezett – a Miniszterelnöki Hivatal szóvivője gyanúsított titkosított dokumentumok kiszivárogtatásában first appeared on Új Kelet Live.