Washingtoni átmeneti időszak – erőfeszítések és kinevezések
Donald Trump megválasztott elnök január végi beiktatását is beleértve, Izraelben a lehető leghosszabb ideig kivárnak mind az északi illetve gázai harcok rendezését illetően. Trump választási kampánya során az orosz-ukrán, és a közel-keleten az október hetedikei mészárlások után kirobbant többfrontos háborút illetően kijelentette, hogy amennyiben ő lett volna az elnök mindezen vérontáshoz vezető háborúk nem történtek volna meg, majd megválasztása esetén a harcok befejezését és békét ígért mindenki számára.
Trump nem titkoltan minél inkább a nyugalmi állapot visszaállítását látná szívesen beiktatása után, ahogyan a washingtoni hatalom-átadásig még működő Biden kormány utolsó erőfeszítései révén szintén rendezettebb viszonyokat igyekszik maga után hagyni.
Eközben, az átmeneti időszakban úgy tűnik Izrael kevésbé mutat érdeklődést a gázai helyzet, illetve a 400 napja fogságban lévő túszok kiszabadítására vonatkozó tárgyalások befejezését illetően – a dohai kormány tegnap jelentette be, hogy a felek érdektelensége miatt nem áll szándékában tovább vinni a közvetítői szerepet.
Az észak fronttal kapcsolatban azonban egyre inkább fogy az idő és Trump türelme is. Ily módon Izrael fontolóra veszi a libanoni háború leállítását, mivel attól tart, hogy az Egyesült Államok nem fog megfelelően cselekedni az ENSZ Biztonsági Tanácsa esetleges kedvezőtlen döntése esetén, – jelentette a Maariv.
A libanoni sajtó úgy tudja, hogy Trump megbeszélést folytatott Amos Hochstein – a Fehér Ház libanoni különmegbízottjával, mondván – „menj, fejezd be a munkád, és köss üzletet Libanonnal, ez azt jelenti, hogy a kérdés a tárgyalások sikerén múlik.”
Eközben, Antony Blinken amerikai külügyminiszter tegnap szintén tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia külügyminisztereivel a tűzszüneti tárgyalásokat előmozdítása érdekében az északi határon.
Izraelben attól tartanak, hogy időközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan határozatot fogadnak el, amely azonnali tűzszünetre szólítana fel Izrael és a Hezbollah között, és amelyet a Biden-kormány állítólag eddig a választások miatt késleltetett.
Izraeli forrást idézve, a Maariv arról számolt be, hogy legutóbb a Kneszetben megszavazott UNRWA-kiutasításra vonatkozó törvények következményei valójában a választások után lesznek érzékelhetőek, beleértve az északi tűzszünet előmozdítására vonatkozó határozatot.
A térségbe érkező és Trumppal is egyeztető Hochstein tárgyalásainak alapját vélhetően az a korábbi, úgynevezett 1701. számú ENSZ határozat képezi, amely a Hezbollah terrorszervezetet visszaszorítja a Litani folyótól túlra, és ami bizonyos mértékű cselekvési szabadságot biztosít Izraelnek az iráni támogatottságú proxi-szervezet újrafegyverkezésének megakadályozására.
A régi stáb kiszorul a Fehér Házból, és halvány palesztin remények kísérik Trump második elnökségének kezdeti nyilatkozatait
Az Izraellel kapcsolatos Trump politikát illetően, több elemző is jelezte, hogy a megválasztott elnök második ciklusa során valószínűleg egészen másképpen fogja kezelni az Egyesült Államok külpolitikai törekvéseit, hasonlóképpen a védelmi stratégiát.
Az elmúlt napokban, többek között a Politico által megszellőztetett híreket végül maga a megválasztott elnök cáfolta egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben. Trump ugyanis bejelentette, hogy a híresztelésekkel ellentétben Nikki Haley korábbi ENSZ-nagykövete, és Mike Pompeo volt külügyminisztere – akik nem mellesleg lelkes támogatói Izraelnek, nem kapnak megbízást új kormányában.
Munkájukat megköszönve, Trump kijelentette, hogy nem fogja meghívni sem Haley-t vagy Pompeot, hogy csatlakozzanak a jelenleg formálódó kormányhoz.
Az új elnök 2.0 ciklusa eltérően a korábbi sokkal rugalmasabb időszakhoz, inkább az izolációs politikát követi, a kinevezések terén pedig a feltétlen lojalitást követeli meg, és ez utóbbiak terén egyik jelölt sem felel meg az elvárásoknak.
Pompeo, aki Trump első hivatali ideje alatt külügyminiszterként tevékenykedett, a tegnap estig kiemelt jelöltnek számított a védelmi miniszteri posztot illetően. Korábban a CIA igazgatója is volt, ezért úgy vélték, hogy más, akár nemzetbiztonsággal, hírszerzéssel vagy diplomáciával kapcsolatos pozíciók várományosa lehet.
Az elmúlt évek során Pompeo mérlegelte Trump elleni nevezését a republikánus előválasztáson, bár végül elállt a jelöléstől időközben kemény kritikákat megfogalmazott, és amellett, hogy lelkes támogatója Izraelnek, Ukrajna mellett is határozottan kiállt.
Haley, az első Trump elnökség alatt ENSZ nagykövet és Izrael „védőpajzsa” volt és támogatója mindmáig. A legutóbbi előválasztásokon Trump ellen indult, akit élesen kritizált mielőtt visszalépett, mondván -„tudom, hogy az amerikai nép nem fog egy elítélt bűnözőre szavazni…a republikánusok tudják, milyen katasztrófa volt és lesz Trump, csak félnek elmondani az igazat, illetve, hogy „Trump minden, amit az óvodában tanítottam a gyerekeimnek, hogy ne tegyenek.”
A választások elején kialakult nézeteltéréseket a felek úgy tűnik félretették, de a megválasztott elnök úgy tűnik nem felejtette el, és többek között ezért is teljesen új stábot fog kialakítani maga körül. Ahogyan az előző elnöksége alatt a közel-keleti ügyek kezelését illetően jelentős befolyást gyakorló veje, Jared Kushner sem tér vissza a Fehér Házba, és úgy tűnik mindkétten hasonlóan gondolkodnak ez ügyben.
Trump első házasságából született lánya, Tifanny férjének apósa, a libanoni származású amerikai üzletember Massad Boulos szintén cáfolta azokat az állításokat, miszerint az Egyesült Államok libanoni ügyekért felelős kinevezését fogja megkapni. Boulos valóban segített Trumpnak amerikai arabok meggyőzésében, majd hét elején a libanoni médiának adott interjú során azt állította, hogy az új elnök teljesíti a libanoni amerikaiaknak tett ígéretét, miszerint „átfogó regionális békemegállapodáson keresztül véget vet a libanoni pusztításnak.”
„Az emberek azt látják, hogy Bidennek és Harrisnak nem sikerült véget vetniük a háborúknak, és még az amerikai túszokat sem sikerült visszahozniuk Gázából… A libanoni amerikaiak a Republikánus Párthoz és Trumphoz vándorolnak, mert úgy érzik, Trump az egyetlen reményük, hogy véget vessünk ennek a háborúnak és mindennek, hogy elkezdhessünk beszélni Libanon és Gáza újjáépítéséről,” – ígérte Boulos.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke hasonló reményeket táplál Trump újraválasztását illetően, és rögtön a kedvező hírek nyomán fel is hívta telefonon, és gratulált neki.
Trump és Abbász között korántsem volt jónak nevezhető kapcsolat, az amerikai nagykövetség jeruzsálemi költöztetését [2017] követően, az új idők azonban változást hoztak és a palesztin elnök hivatalának közleménye szerint Trump a beszélgetés során megígérte, hogy lépéseket fog tenni a gázai háború befejezése érdekében, illetve kifejezte készségét arra, hogy együttműködjön a Abbásszal, illetve más szereplőkkel a térségben a béke elérése érdekében.
Tüntetések – 400
A Gázában 400 napja fogvatartott túszok kiszabadítását követelve a szombat kimenetele után országszerte tömegek vonultak utcára. Haifától, Tel-Avivot és Jeruzsálemet érintve még a legdélibb Eilat sétányain is megjelentek a tiltakozók.
A 400 napja fogságban lévőkért a tel-avivi Kirja mögötti Túszok terén a hozzátartozók tartottak gyűlést, mondván – „kifogytak a szavakból,” amiért nem született megállapodás. A helyszínen jelen volt Jáir Lapid [Jes Atid] ellenzéki vezető, és Beni Gantz [Nemzeti Egység] a hadikabinet volt minisztere.
„A gondolat, hogy 400 napot töltöttek a Gázai övezetben a pokolban, megtöri a szívünket. Az izraeli kormánynak fel kell hagynia a politikával való szórakozással, a kitéréssel, és mindent meg kell tennie a túszok visszaszolgáltatásáért,” – mondta Gantz.
A nyáron az Arnon hadművelet során kimenekített Noa Argamani Instagramon posztolt megemlékezve a Szimchát Tóra-i mészárlások óta eltelt 400. napra.
‘‘Nem is tudom, hogyan írjam le nektek azt a frusztrációt, amit átéltem, amíg még a Hamász fogságában voltam. Újabb nap telik el, és újabb nap telik el teljes bizonytalanságban, kétségbeesésbe burkolózva,” – majd hozzátette – „mikor kerülök sorra, hogy hazamehessek?Elfelejtettek engem? Magamra hagytak?’ Ezek olyan mondatok, amelyeket nap mint nap felvetnék. De a legfrusztrálóbb pillanat az, amikor újabb száz nap csatlakozik az előző százhoz, – ez az az idő, amikor újra az elejétől kezdtem számolni. Bár a számolás újraindult, a körülmények csak romlanak, és a kétségbeesés csak nő. Lehetetlen félretenni azt a tényt, hogy már 400 napja 101 túsz arra vár, hogy valaki jöjjön és megmentse őket. 400 nap, és az elhagyatottság folytatódik, 400 nap túl sok.”
A Kirja másik oldalán, a Begin kapunál a túszok hozzátartozói nyilatkoztak, közöttük Einav Zangauker, akinek fiát Matant tartják fogva Gázában – „400 nap után itt az ideje, hogy világosan kimondjuk, mindenhol és minden csatornán: véget kell vetnünk a gázai háborúnak, és mindenkit vissza kell hoznunk. Joáv Gallant volt védelmi miniszter a héten azt mondta, hogy a feltételek megérettek, az eredmények biztosítottak, és már nincs mit tenni Gázában. Az egész biztonsági rendszer ezt mondja. Mindenki megérti, hogy a túszok visszahozatalának egyetlen módja a gázai háború befejezése. Nincs más út,’‘ – tette hozzá.
The post Tűzszüneti erőfeszítések és az új Trump nem kéri Haley és Pompeo részvételét kormányában first appeared on Új Kelet Live.