ujkeletlive
Libanoni tűzszünet – ajándék Trumpnak Netanjahutól
Binjámin Netanjahu miniszterelnök első körben egy ideiglenes megállapodásra törekszik Libanonnal, a véglegesítést pedig a január végén hivatalba lépő Trumpra hagyná az érte járó elismeréssel együtt, – közli a The Washington Post tegnap megjelent riportja. Az ügy levezetése érdekében Netanjahu bizalmasát, Ron Dermer stratégiaügyi minisztert küldte Mar-a-Lagoba egyeztetni, még mielőtt a Biden-kormány tisztviselőit tájékoztatni fogja a Fehér Házban a libanoni tárgyalások állásáról.
Dermer, emellett találkozott Trump vejével – Jared Kushnerrel is, aki bár nem vállalt munkát az új kabinetben, de közel-keleti ügyekben külső tanácsadóként valószínűleg szerepe lesz a régióbeli helyzet alakulásában.
Bár sem Trump szóvivője, sem Dermer nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben, a Post forrása szerint, Netanjahu már a beiktatás előtt valamilyen formában erősíteni kívánja kapcsolatát a Fehér Házban, így a libanoni rendezés kiváló eszköznek tűnik.
Mindenesetre Trump floridai rezidenciáján vasárnap folytatott megbeszélések középpontjában egy olyan izraeli tűzszüneti javaslat állt, amely nyugati és orosz együttműködésen alapszik, állítja szintén a Postnak nyilatkozó izraeli katonai tisztviselő, megjegyezve, hogy Jeruzsálem fenntartja a jogot a hadműveletek folytatására amennyiben a tárgyalások végül kudarcba fulladnak.
A mindkét fél részéről erősödő tűz közepette zajló, és állítólag az alakulóban lévő megállapodás feltételei szerint a Hezbollahnak a Litáni folyón túlra kellene visszavonulnia, míg a libanoni hadsereg venné át a határövezet ellenőrzését egy kezdeti 60 napos időszakra, amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felügyelne, állítja az izraeli forrás.
Míg, a Hezbollahhoz közel álló személy szerint a csoport hajlandó lenne visszavonulni a Litánitól északra egy ideiglenes tűzszünet részeként, Jeruzsálem azon feltétele miszerint jogsértések esetén az izraeli hadsereg határ túloldalán is tevékenykedhetne, már elfogadhatatlan a libanoniak szemében.
A formálódó megállapodás nagy vonalakban hasonlít a korábbi tárgyalások vázlataihoz, bár hivatalosan még nem nyújtották be a Hezbollahnak, annál is inkább mivel a terrorszervezet előzőleg közölte egyetlen feltételét az előrelépéshez, azaz Izraelnek meg kell tiltani, hogy libanoni területen műveleteket hajtson végre.
A Maarivnak nyilatkozó Jiszráel Ziv, az izraeli hadsereg egykori műveleti főnöke, aki továbbra is kapcsolatban áll a védelmi rendszer magas rangú tisztviselőivel hangsúlyozta – „ez volt az az üzlet, amelyet Netanjahu Trumpnak tartogatott, de a várakozásnak ára lesz,” – tette hozzá Ziv, utalva arra, hogy a Hezbollah az elmúlt hetekben a kezdeti megsemmisítő veszteségek után látványosan felépült, napi szinten egyre több az izraeli oldalon katonák életében mért veszteség.
Eközben, ellentmondásos hírek jelentek meg egy állítólagos orosz partneri megállapodásról, miszerint arra kérik az oroszokat, hogy akadályozzák meg a Hezbollah fegyverutánpótlását a szíriai szárazföldi útvonalakon keresztül, mely évek óta köztudottan a fő ellátást biztosító iráni forrás.
Orosz tisztviselők október 27-én jártak Izraelben, hogy megvitassák a tervet, állítja egy az izraeli forrás, míg Dermer a múlt héten titokban Oroszországban tárgyalt. Az orosz külügyminisztérium nem reagált a kommentárra vonatkozó megkeresésre, míg egy amerikai tisztviselő azt állítja, hogy Oroszország nem vesz részt a tűzszünet végrehajtásában vagy felügyeletében.
Izraeli – amerikai tervek és ellentmondások
Ajándék vagy sem, de a libanoni tűzszünet Netanjahu kormányában úgy tűnik nem sok vizet zavar, és sokkal könnyebben le fog csúszni, annál is inkább, mivel a radikális partnerek főleg Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] eleve nem is támogatta a szárazföldi inváziót elvonván a figyelmet a gázai övezetről, ahol a vallásos cionista pártok és telepes szervezetek érdekei összpontosulnak.
Összességében, a libanoni tűzszüneti ajándék kettős stratégia célja egyrészt a jó kapcsolat erősítése, másrészt pedig, hogy a miniszterelnök időt nyerjen, hiszen Trump már a választások előtt és után is közölte, miszerint célja a béke, melynek körvonalait minél előbb, lehetőleg 47. elnöki beiktatására szeretné megvalósulni látszani.
Netanjahu és kormánya szándékai azonban mások, a megrekedt túszalku, illetve Szmotrich és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter [Ocma Jehudit] által hangoztatott, az övezet állandó megszállására irányuló tervek is ezt támasztják alá.
- Túszalku: a elhurcolt foglyok kiszabadítására kinevezett főbiztos, Nitzan Alon tartalékos vezérőrnagy a közelmúltban figyelmeztetett egy kabinetülésen, hogy a túszok helyzete a végletekig romlik az immár több mint 400 napja tartó fogságban. „A hadsereg eredményei lehetőséget teremtenek a megállapodásra és a lehetőségre,” – tette hozzá, ami egybe hangzik A nemrégiben menesztett Joáv Gallant védelmi miniszter véleményével. Mivel a túszok kiszabadítására vonatkozó túszalku összefügg egy kezdeti tűzszünettel, majd folyamatosan a gázai hadművelet végleges lezárásával, a kormány egyelőre ellenáll a nyomásnak.
- Alon nyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatal hárította, mondván „újabb hazugság a hazugsággépezetben.”
- Eközben, szerdai találkozójukon a Fehér Házban Joe Biden leköszönő elnök felkérte Donald Trump megválasztott elnököt, hogy működjenek együtt a fegyverszünet, és a túszegyezmény elérése érdekében Izrael és a Hamász között.
- Visszajelzés eddig nem érkezett a felkérésre, de Jake Sullivan a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilatkozta, hogy „felkészültünk arra, hogy a bejövő csapattal közösen, kétpárti alapon dolgozzunk, hogy kollektív amerikai hatalmunkból mindent megtegyünk az élő és elhunyt túszok kiszabadítása érdekében.”
Másrészt, az izraeli kormány kedvező fogadtatását illetően a közismerten telepes-párti Mike Huckabee izraeli nagyköveti kinevezésével kapcsolatban, és a telepesek érdekeit képviselő politikusok és szervezetek vezetői előzetes nyilatkozatai megerősítése végett a héber média megkereste Trump elnök kinevezett diplomáját.
A katonai rádiónak tegnap reggel nyilatkozva, Huckabee azonban sokkal óvatosabban beszélt korábbi elkötelezettségével kapcsolatban.
„Nem én csinálom a politikát. Az elnök politikáját fogom végrehajtani,” – válaszolta diplomatikusan az egyébként népszerű evangélikus lelkész, volt arkansasi kormányzó, aki – „szereti Izraelt és az izraeli népet… fáradhatatlanul fog dolgozni a közel-keleti béke megteremtéséért,” – fogalmazott Trump a kinevezést felvezető közleményében.
Civilben az új jeruzsálemi nagykövet lelkes támogatója a Júdea és Szamáriai telepeknek, ahol korábbi bejelentése szerint házat is vásárolna. Egy 2015-ben elhangzott interjú szerint azt vallotta, hogy Izraelnek erősebb történelmi kapcsolata van a területekkel, mint az Egyesült Államoknak Manhattannel, majd
2019-ben hangsúlyozta, hogy szerinte Izraelnek joga van Júdea és Szamária egyes részeinek annektálásához.
Annak ellenére, hogy korábbi hivatala idején szolgáló David Friedman újbóli megbízására számított maga a jelölt is, Trump nem zsidó választása és gesztus értékű kinevezése megerősítette az izraeli koalíció vallásos cionista frakciói előre bejelentett örömhírét, miszerint Donald Trump és új kormánya lesz a valaha volt leginkább telepesbarát az Egyesült Államok történelme során. A kinevezés előtt nem sokkal Binjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy a zsidó állam új washingtoni nagykövetének a szintén telepes aktivista Jechiel Leitert választotta.
A telepesek, illetve az előbb említett Huckabee és Friedman által támogatott, illetve az izraeli remények szerint Trump részéről is elfogadott Júdea és Szamáriai vitatott telepek szuverenitásának elismerése nem első alkalommal került terítékre.
Donald Trump első hivatali idején, 2020 január végén bejelentett “évszázad” béketervét úgy értelmezték, hogy elvileg zöld jelzést adott a Júdea és Szamária telepes közösségei feletti izraeli szuverenitás kiterjesztése. A cionista jobboldal sürgetése ellenére a szóban forgó szuverenitás azonnali kiterjesztése azonban nem történt meg, ahogyan a Netanjahu elsősorban a telepes választók felé Washingtonban előrejelezte, és Trump végig hallgatott, míg végül az Ábrahám Egyezmény miatt végképp lekerült napirendi pontról.
Az akkori, és most újra lángra kapott lelkesedés mögött ugyanaz a hallgatólagosan megelőlegezett hivatali személy ígérete állt, az Egyesült Államok akkori nagykövete David Friedman, és a jelenlegi még beiktatás előtt álló, Mike Huckabee.
Eközben, Trump a múlt hónapban azt mondta a szaúdi tulajdonú Al Arabiya hírtelevíziónak, hogy az egyik prioritása az Ábrahám-egyezmény kiterjesztése az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálására.
„Velem nagyszerű lesz, és én nagyon tisztelem Szaúd-Arábiát,” – tette hozzá, utalva a szaúdi trónörökössel való köztudottan kiváló kapcsolatára. Rijád azonban a Szimchát Tóra-i mészárlások után kitört Izrael és a Hamász közötti háború, és a libanoni konfliktusra való átterjedés óta megkeményítette álláspontját a kapcsolatok normalizálásával kapcsolatban olyannyira, hogy a közelmúltban [Trump választási győzelmét követően] a szaúdi trónörökös az izraeli kormányt egyenesen gázai népirtással vádolta.
Mindazonáltal Trumpnak saját bevallása szerint két nagyobb célja van, egyrészt egy izraeli-palesztin békemegállapodás, amelyet első hivatali ideje alatt próbált elérni, másrészt egy normalizációs megállapodás létrehozása Szaúd-Arábia és Izrael között.
A Netanjahu kormánya által elutasított gázai háború befejezése kulcsfontosságú feltétele a regionális békefolyamat felé való elmozdulásnak, ahogyan Rijád az Izraellel kötendő normalizációs megállapodás feltételeként kikötötte, hogy legyen némi elmozdulás a palesztin állam felé.
A szóban forgó telepes-annexió mind a palesztinok, mind számos arab ország, köztük Szaúd-Arábia számára vörös vonalnak számít, így aztán nem világos, hogy Trump miként akarja összeegyeztetni céljait a régió jelenleg egymással szemben álló politikai elvárásaival. Négy évvel ezelőtt az Ábrahám Egyezmény és Trump győzött, és a szuverenitás lekerült a térképről, lévén Netanjahu két választás között. Jelenleg Izraelben más a helyzet. Netanjahu nem akar újabb választást, és radikális kormánya kényszerítheti a miniszterelnököt a telepes politika érvényesítésére, amit a kormányba ismét belépő Gideon Sza’ar volt likudnyik is támogat. Olyannyira, hogy a hirtelen külügyminiszterré kinevezett Sza’ar kijelentette, szerinte Izraelnek ejtenie kell a támogató arab országokkal fenntartott jó kapcsolatot, utalva ezáltal arra, hogy ilymódon semmi sem kötelezi a zsidó államot és bejelentheti a vitatott telepek szuverenitását, illetve akár a gázai övezetre is kiterjesztheti azt.
The post Riport: Libanoni tűzszünet – ajándék Trumpnak Netanjahutól first appeared on Új Kelet Live.