ujkeletlive
Nyomásgyakorlás, nem gyengülő kétoldali támadások alatt
Az elmúlt órákban úgy tűnik felgyorsultak az események azt követően, hogy a libanoni média megerősítette, miszerint a bejrúti politikai vezetés és a Hezbollah terrorszervezet egyaránt elfogadta az amerikai tűzszüneti javaslatot, kiegészítve „bizonyos tartalmi megjegyzésekkel.”
A nagyhatalmú Nabih Berri, a libanoni parlament elnökéhez és a tűzszüneti tárgyalások egyik vezetőjéhez közel álló Ali Hasszán Khalil kijelentette, miszerint „az írásos válasz átadásra került. Az amerikai javaslat a legkomolyabb kísérlet a harcok befejezésére.”
A Hezbollahhoz közel álló libanoni Al-Akhbar újság tegnap reggel Amos Hochstein utolsó esélyének nevezte a kemény harcok közepette zajló tárgyalások véglegesítését. A még hivatalban lévő Joe Biden elnök közel-keleti különleges megbízottja kétségkívül nem újabb konzultációra érkezett Bejrútba, hanem a végleges lezárásra, illetve a harcok beszüntetésének bejelentésére, és akit az amerikai választások után nyertes Donald Trump azzal indított útnak még tíz nappal ezelőtt, hogy „menj, fejezd be a munkád, és köss üzletet Libanonnal, ez azt jelenti, hogy a kérdés a tárgyalások sikerén múlik.”
Bejrúti megérkezése után Hochstein megerősítette „valódi lehetőségünk van lezárni a konfliktust. Most van itt az idő a döntéshozatalra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy mindent megtegyünk Libanon és Izrael együttműködéséért a konfliktus lezárása érdekében,” ami óvatos optimizmussal azt jelzi, hogy a megállapodás elérhető, bár megnehezíti a libanoni média által is megnevezett „bizonyos tartalmi kiegészítés,” utalva a megállapodásban vagy azon kívül Izrael által megjelölt feltételre, amely nem képezheti alku tárgyát. A libanoni média szerint a tűzszüneti vázlat két problémás pontot tartalmaz: az önvédelemre vonatkozó záradékot, valamint azt a részt, amely a 1701-es határozat végrehajtását felügyelő bizottság tagjaira vonatkozik.
- A Biden-kormány közvetítésével létrejövő megállapodás szerint a kezdeti 60 napos tűzszüneti próbaidőszak alatt a Hezbollahnak vissza kell vonulnia a Litani folyó vonalán túlra, és csak a libanoni hadsereg, illetve az UNIFIL erők maradnak Dél-Libanonban
- Izrael fenntartja a cselekvési szabadság jogát, amennyiben a Hezbollah megsérti a megállapodás feltételeit. A 13-as csatornának kiszivárogtatott úgynevezett garancia levél szerint, az Egyesült Államok biztosítja Izrael számára az említett cselekvés szabadságának jogát a „libanoni azonnali fenyegetésekkel szemben,” azaz joga van megvédeni, különös tekintettel északi területeinek biztonságát.
- Eközben, tekintettel a washingtoni vezető váltás miatt borítékolható ködös megfogalmazás lehetőségére, Libanon állítólag nemzetközi, különösen az Egyesült Államok részéről egyértelmű garanciát követel arra vonatkozóan, hogy Izrael [is] tiszteletben tartja a megállapodást, arra utalva ezáltal, hogy a jövőben létrejöhet egy olyan izraeli-amerikai megállapodás, amely lehetővé tenné az izraeli hadsereg további tevékenységét Libanon légterében
- Emellett arról is tárgyalások folynak, miszerint „a Hezbollah infrastruktúrájának leszerelésére vonatkozó amerikai megfogalmazás nem volt világos, és Libanon inkább ugyanazt a megfogalmazást használná, mint az 1701-es határozatban,” ismételten arra utalva, hogy a ködös megfogalmazást Izrael arra használhatja fel, hogy támadást indíthasson, abban az esetben is, ha közvetlen veszély nem áll fenn. Továbbá, a Ynet riportja által megemlített források hozzátették, hogy „az amerikai fél azt követeli, hogy a hadsereg bevetése a határon katonai állásokkal és gyülekezésekkel történjen, és ne úgy, mint most, ahol a telepítés számos megfigyelési pontra és kis számú katonára korlátozódik.”
Eközben, a Hezbollah politikai tanácsának alelnöke, Mahmúd Kamati az Al-Dzsazírának nyilatkozva arra utalt, miszerint „az ellenség meghiúsította a politikai megoldást Gázában, és ugyanerre számítunk Libanon esetében is,” ugyanakkor hozzátette – „nem fogunk információkat közölni, mert az ártana a libanoni tárgyalási folyamatnak. Nem várjuk el az ellenségtől, hogy őszinte legyen. Többször elmondtuk, hogy nem fogunk beszélni a tárgyalás egyetlen pontjáról sem.”
Amennyiben létrejön a felek közötti megállapodás az első hatvan nap vízválasztó lesz, mivel a Hezbollahnak ténylegesen vissza kell vonnia csapatait a litáni vonalon túlig, illetve a libanoni hadseregnek biztosítania kell a végrehajtásra vonatkozó előírásokat. Azonban bármilyen közelinek tűnik is a tűzszünet, vagy legalábbis a lehetősége, a Hezbollah, és az izraeli erők egyaránt nem gyengítették a harcok erejét, miközben a 13-as csatorna által idézett Forradalmi Gárda forrásai szerint az iráni ajatollah rezsimje utasította jemeni és iraki proxi szövetségeseit, hogy fokozzák a drón és rakétatámadásokat Izrael ellen a további nyomásgyakorlás érdekében. Teherán ugyan látszólag a libanoni tűzszünet mellett áll, ugyanakkor világos üzenetet küld a tárgyalások résztvevőinek világossá téve, hogy a megállapodás hiányának alternatívája a közel-keleti eszkaláció.
Az iráni vezetés ugyanakkor kedvező tárgyalási pozícióra törekszik a januárban ismét hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnökkel, a térség békéje, beleértve az Izraellel oda-vissza történő támadások megszűntetése érdekében.
A nyomásgyakorlás kettős üzenete szerint Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter tegnap egyértelművé tette, hogy az Iszlám Köztársaság nem mondott le arról a szándékáról, hogy válaszoljon az Izrael által területén végrehajtott támadásra, mondván – „az Izrael elleni válasz a megfelelő időben érkezik, és senki sem tudja majd megakadályozni.”
Az elmúlt félévben 2-3 izraeli arányban történt támadások következtében a múlt héten arról számoltak be, hogy egy újabb összecsapásra való felkészülés részeként Irán egy föld alatti „védelmi alagutat” épít Teherán szívében, amely összeköti majd a főváros belvárosához közeli metróállomást az Imám Khomeini kórházzal.
Az október október 25-i izraeli támadás egyik célpontja a Teherántól mintegy 30 kilométerre fekvő, Parcsin városában található katonai létesítmény, ahol Barak Ravid [Axios] jelentése szerint az elmúlt évben titkos nukleáris kutatási tevékenységek zajlottak.
Eközben, a kormányra irányuló ellenzéki nyomásra utalva a Kneszet plenáris ülésén Binjamin Netanjahu utalt a legutóbbi iráni válaszcsapásra, mondván – „Irán bármikor reagálhat, de Iránnak van egy másik lehetősége is, a nukleáris fegyverkezés. Irán létezési fenyegetést jelent számunkra, a Közel-keletre, valamint a globális és regionális békére. Bár bizonyos elemeket megsemmisítettünk ebben a támadásban, a programot még nem sikerült meghiúsítani. Az októberi támadás során egy olyan összetevőt találtunk el, amely Irán nukleáris programjához kapcsolódik. Ha a nukleáris fenyegetést nem számoljuk fel, semmit sem értünk el,” tette hozzá, bár egyelőre újabb iráni nukleáris eszközökre irányuló támadás úgy tűnik nincs napirenden, Trump januári beiktatás után pedig valószínűleg a Fehér Ház fogja meghatározni a menetrendet.
A NAÜ (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) jelentése szerint Irán mintegy 182,3 kilogramm súlyú, 60%-os szintre dúsított urániumkészlettel rendelkezik, ami több bomba előállításához elegendő.
Az E3 országok (Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország) valamint az Egyesült Államok várhatóan még a héten határozati javaslatot nyújtanak be a NAÜ Kormányzótanácsának ülésén, jelentette a Kan közszolgálati csatorna. Ezt követően a tanács vizsgálatot és részletes jelentést fog kérni az ügynökség főigazgatójától, Rafael Grossitól az iráni nukleáris programról, ami arra kényszerítheti Grossit, hogy egyértelműen megállapítsa az iráni nukleáris program megsértését.
A NAÜ jelentése szerint Irán az elmúlt évben tovább folytatta uránium dúsítási tevékenységét, így
- 60%-os dúsított uránium készlete 17,6 kilogrammal nőtt, és elérte a 182,3 kilogrammot,
- a 20%-os szintre dúsított uránium készlete 25,3 kilogrammal nőtt, és elérte a 839,2 kilogrammot – ami 32-szerese a 2015-ös nukleáris megállapodásban meghatározott korlátnak
Az E3, illetve az Egyesült Államok és a NAÜ várható javaslatát megelőzve Irán arra tett ígéretet, hogy beleegyezne a 60%-os szintre dúsított uránium további növelésének korlátozásába, de ezzel a kijelentésével már nem tudja megakadályozni Grossit, és a javaslattevő országok következő lépéseit.
Al Mayadeen libanoni csatorna iráni forrásokat idézve, közölte – „amennyiben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Kormányzótanácsa nyilatkozatot ad ki Irán ellen, azonnal nukleáris lépésekkel fogunk azonnal válaszolni. Ezek az intézkedések magukban foglalják a centrifugákba való gáz betöltését, valamint a korábban telepített fejlett centrifugák üzembe helyezését nukleáris létesítményekben,” – ugyanakkor a teheráni források kijelentik, hogy Irán nem hagyja el a párbeszédet, és kész folytatni a tárgyalásokat, „ha a másik fél hajlandóságot mutat hatékony tárgyalásokra.”
És az oroszok
A nukleáris fenyegetés másik meglehetősen aktív szereplője Oroszország. Moszkva kedden közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a nukleáris fegyverek alkalmazásának indoklását kiszélesítő rendeletet. A bejelentés azt követően történt, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákkal indított támadást, először azóta, hogy Washington engedélyezte az ilyen csapásokat.
Putyin új nukleáris doktrínája lehetővé teszi Moszkva számára, hogy masszív légitámadás esetén nukleáris választ adjon, még akkor is, ha az csak hagyományos fegyverekkel történik.
Bár a doktrína előirányozza Oroszország lehetséges nukleáris válaszát úgynevezett hagyományos csapásra, nagy vonalakban úgy fogalmazták meg, hogy elkerüljék a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalást, Putyin számára tartva fenn a végső döntés lehetőségét.
Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője igennel válaszolt arra kérdésre, miszerint nagyobb hatótávolságú amerikai rakétákkal potenciálisan elindított ukrajnai támadás kiválthat-e nukleáris választ, idézve a doktrína azon rendelkezését, amely lehetőséget biztosít egy olyan hagyományos csapást követően, mely kritikus veszélyt jelent Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország „szuverenitására és területi integritására.”
Arra vonatkozóan, hogy a frissített doktrínát szándékosan Biden döntését követve adták-e ki, Peszkov kitérő választ adott, mondván a dokumentumot „időben” tették közzé, illetve Putyin utasította a kormányt, hogy az év elején frissítsék azt, hogy „összhangban legyen a jelenlegi helyzettel.”
Washington a héten közölte, hogy engedélyezte Ukrajnának nagy hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile System) fegyverek használatát Oroszországon belüli katonai célpontok ellen, ily módon a leköszönő Biden elnök döntése megváltoztathatja az immár három éve zajló orosz – ukrán háború lehetőségeit.
Putyin nem sokkal azelőtt írta alá a rendeletet, hogy Moszkva megerősítette, miszerint Ukrajna kedden kora reggel hat ATACMS rakétát lőtt ki egy katonai létesítményre az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk régióban. Eközben a kelet-ukrajnai Szumi régióban egy orosz csapás egy szovjet korabeli lakóépületet pusztított el, és legalább 12 személyt, köztük egy gyermek halálát okozva.
Donald Trump újraválasztása esetén anno az orosz-ukrán háború azonnali megoldását ígérte, ezidőtájt azonban mindkét fél a hosszú ideje tartó harcok feletti győzelmét ígéri, így egyelőre nem körvonalazódik a megígért háború vége. A The Washington Post november 11-i jelentése szerint Trump megválasztása után telefonon beszélt Putyinnal, és állítólag azt mondta neki, hogy nem kellene eszkalálnia az ukrajnai háborút.
A hírre azonnal reagálva, Peszkov puszta kitalációnak nevezte a Post jelentését, mondván, hogy Putyinnak egyelőre nincsenek konkrét tervei egy Trumppal folytatott beszélgetést illetően.
Eközben, Binjámin Netanjahu miniszterelnök bizalmasa Ron Dermer, stratégiaügyi miniszter úgy véli, hogy az oroszok és Aszad Bassár szír elnök segítenének Izraelnek a Hezbollah fegyver-utánpótlásának megakadályozását illetően.
Az egyik Hezbollah-ellenes libanoni média riportja szerint Dermer javaslata arra irányult, hogy biztosítsa Oroszország garanciáját arra vonatkozóan, hogy nem engedi meg a fegyvercsempészetet Szírián keresztül, és együttműködve Aszaddal együttműködve ellenőriznék a határt, miközben lezárnák az ,,iráni autópályát,” amely a bejrúti Dahieht köti össze Iránnal, és áthalad Bagdadon és Damaszkuszon. Dermer azt ígéri cserébe [egyelőre visszaigazolás nélkül], hogy felkéri az amerikai kormányt az Aszad elleni szankciók befagyasztására, illetve a szíriai és orosz cégek levételét a szankciós listáról.
Moszkva eddig hárította az izraeli együttműködés lehetőségét Szíriában, miközben a Dél-Libanonban bevetett izraeli csapatok nagy mennyiségű orosz fegyvert találtak a Hezbollah birtokában, nagyobb számban, mint amennyire a hadsereg számított, jelentette a The Wall Street Journal.
A lap szerint a fegyverek nagy része nyilvánvalóan a szíriai hadseregtől jutott el a terrorcsoporthoz, melyet évek óta Oroszország lát el. A Hezbollah modern, kifinomult fegyvereinek készlete messze meghaladta a korábbi katonai becsléseket mind mennyiségben, mind kapacitásban.
The post Nyomásgyakorlás északon, illetve az iráni és orosz nukleáris fenyegetés first appeared on Új Kelet Live.