ujkeletlive
Politika
Szmotrich szerint semmiség a pár százmillióba kerülő katonai kormány Gázában
Azt követően, hogy a miniszterelnök által menesztett Joáv Gallant [Likud] kijelentette miszerint „a segélyek szétosztása Gázában az izraeli hadsereg biztosításával a katonai kormányzás kezdetét jelenti, és a katonák vérükkel fognak fizetni érte,” Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] kritizálva a háború megnyerésére irányuló egész előző évi munkáját, amely szerinte meggátolta az övezetben fogvatartott túszok kiszabadítását, a volt védelmi miniszterre hárította az övezetben kialakult humanitárius válságot is.
„Egy éven át Gallant egy nem létező ‘alternatív tényezőt’ képzelt, amely elvégzi helyettünk a munkát. Ezzel lehetővé tette a Hamász számára, hogy átvegye az irányítást a segélyek felett és fenntartsa uralmát a térségben, ami a háború elhúzódásához vezetett. Mivel ez a nem létező tényező nem jött be, Gallant megengedte a Hamásznak, hogy átvegye a humanitárius segélynyújtást, hogy fenntartsa uralmát az övezetben, és így ez a háború folytatódásához vezetett, növelve annak költségeit, valamint az elraboltak és családjaik szenvedését. Nem a humanitárius segélyek kezelése vagy a szükség esetén bevezetendő katonai kormányzás fog áldozatokat követelni, hanem éppen a győzelemtől való félelem,” – közölte a pénzügyminiszter, miközben a hadsereg tegnap bejelentett újabb halálos áldozataival együtt a háborús katonai veszteségek száma már túllépte a 800-at.
Gallant közösségi médiában közzétett bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy „a gázai katonai kormányzás nem része a háború céljainak, ellenben veszélyes és felelőtlen politikai cselekedet,” utalva a koalíció radikális partnerei által a miniszterelnökre gyakorolt politikai nyomásra, mire Szmotrich kijelentette, hogy „a területfoglalás, illetve a hadsereg Hamász elleni harcának elutasítása, majd a visszavonulásra való korlátozása az, ami a Hamász mint politikai entitás legyőzésének nagymértékű késedelmét okozta.”
A pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatai, összhangban vannak Binjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn a Kneszet plenáris ülésén tartott beszédében elhangzottakkal, megerősítve azt a feltételezést, miszerint a kormány felgyorsította a katonai kormányzás bevezetésére irányuló lépéseket a térségben.
Szmotrich bár eleinte hárította, hogy a humanitárius segélyek elosztására irányuló terv valójában egy gázai katonai kormányzásra utaló stratégia része lenne, a nap folyamán voltak olyan kijelentései amely az ellenkezőjére utal.
A Kan közszolgálati csatorna egyik műsorában a pénzügyminiszter részletezte mind a háború utáni gázai rendezéssel, illetve az északi tűzszünettel kapcsolatos véleményét, összekapcsolva a 2025-ös állami költségvetéssel.
A folyamatban lévő libanoni tűzszünetre vonatkozóan megerősítette a Biden kormány által közvetített megállapodásban, amerikai garanciával foglaltak szerinti izraeli cselekvési szabadságot, amennyiben a Hezbollah megszegi a kötelező irányelveket.
A gázai háborúval kapcsolatban a miniszter egyrészt kijelentette, hogy „ellenzem a megadásra utaló megállapodást, amely a háború befejezését és a Hamász hatalmon hagyását jelentené. Teljesen mértékben elfoglaljuk a gázai övezetet, és felszólítjuk a Hamászt, hogy adják vissza a túszokat – ha nem, örökre ott maradunk,” – ígérte, majd a tavaly október hetedikei mészárlások óta fogvatartottak kiszabását illetően elismerte, hogy nincs megoldása a túszok visszahozatalára, illetve „nem azon az áron, hogy véget vetünk a háborúnak.”
Majd a katonai kormányzást illetően, Szmotrich azt állítja, hogy „megpróbáltak megijeszteni minket azzal, hogy ne irányítsunk egy idegen népet. Azt mondják, hogy egy katonai közigazgatás 5 milliárd sékelbe kerülne – ez butaság,” – mondta, majd hozzátette, hogy míg a háború évente 250 milliárdba kerül, addig a katonai közigazgatás szerinte csak néhány száz millió sékelbe kerülne, ami semmiség, annak érdekében, hogy a Hamász ne uralkodhasson Gázában.
A jövő évi állami költségvetést illetően a pénzügyminiszter azt állítja, hogy aki a „megszorítások” kifejezést használja, annak a kormány tevékenységének lejáratása a célja, holott az általa támogatott, és talán nem a legnépszerűbb, de nagyon igazságos lépések a gazdasági növekedést szolgálják, mert „mindenkire egyaránt megosztotta a terhet.”
Végezetül a háredi sorkatonai szolgálatra vonatkozó felhívást a „valóságtól elrugaszkodottnak,” nevezte, bár konkrét adatokkal nem szolgált, azt hangsúlyozta, hogy szerinte az ultraortodoxok toborzása kizárólag katonai szükségletek alapján kell történjen, majd az „ostoba” Legfelsőbb Bíróságot okolta, amiért elutasította a mentességet biztosító törvényt, azt ígérve, hogy „több ezer ultraortodox fog bevonulni, mert szükség van rájuk.”
Az Izrael Demokrácia Intézet szerdán közzétett felmérése szerint az izraeli zsidó társadalom 63%-a, míg az izraeli arabok 782%-a gondolja úgy, hogy a politikai vezetés döntéseit nem szakmai megfontolások vezérlik az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatban. Az intézet felmérése, amelyet tegnap egy biztonsági konferenciáján mutattak be, arra is rávilágít, hogy míg az izraelieknek a hadseregbe vetett bizalma az elmúlt év nagy részében 85% körül mozgott, addig a hadsereg felső vezetése iránti bizalom valamivel alacsonyabb, 66,5% volt.
Szimchát Tóra-i mészárlások – állami vizsgálóbizottság helyett politikai rendezés
Az október 7-i Hamász mészárlás, és azt megelőző hatalmas mulasztás, illetve az azóta zajló háború kezelésének vizsgálata hónapok óta heves viták tárgyát képezi, mivel Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya ellenzi az állami vizsgálóbizottság felállítására irányuló kezdeményezéseket, illetve eddig hárították az ezirányú felszólításokat.
Miközben az állami bizottság megalakítását támogató Joáv Gallant volt védelmi miniszternek távoznia kellett posztjáról, a Legfelsőbb Bírósághoz már benyújtott petíciók, illetve a társadalmi nyomás hárítására a kormányzó Likud új törvényjavaslattal állt elő, politikai bizottságra bízva az események kivizsgálását.
Az állami vizsgálat, amely támogatói szerint a közbizalom helyreállítása érdekében is fontos, ellenzői szerint elfogult lenne a kormánnyal szemben miközben az ezirányú felelősségét vetné vizsgálat alá, ezért a miniszterelnök frakciója révén benyújtott jogszabály szerint a politikusok által közzétett értékelés az egyetlen módja a közbizalom megnyerésére, mondván „ez a törvény biztosítja a 2023. október 7-i eseményekkel kapcsolatos teljes körű, alapos, átlátható és független állami vizsgálatot egy állami-közösségi bizottság felállítása révén, amely rendelkezni fog a vizsgálóbizottságokról szóló 1969-es törvény minden hatáskörével és előírásával, és széles körű közbizalmat élvez majd.”
A tegnap bemutatott törvényjavaslat, alig néhány egyeztetés után került nyilvánosságra, és miközben kizárja az állami vizsgálóbizottság létrehozását, kimondja, miszerint a [Szimchát Tóra-i] mészárláshoz kapcsolódó eseményeket kizárólag a javaslatban meghatározott módon lehet vizsgálni.
A várhatóan jelentős ellenzéki és társadalmi ellenállásba ütköző javaslat előmozdítása Kneszetbeli szűk körű politikai egyeztetés után történt Binjámin Netanjahu irodájának munkatársai részvételével, a miniszterelnök tudtával, illetve ösztönzésére. A Likud jelezte, hogy gyorsítani kívánják a javaslat előterjesztését, amelyet valószínűleg Boaz Biszmut képviselő fog előmozdítani.
A jogszabályjavaslat szövege szerint a bizottság hat tagját a Kneszet képviselői két lehetséges módon nevezik ki: először nyílt szavazást tartanak a plenáris ülésen, ahol legalább 80 képviselő támogatására lesz szükség a kinevezéshez. Ha az első szavazástól számított 14 napon belül nem érhető el ilyen többség [ nagy valószínűséggel nem], akkor a bizottság tagjainak felét a koalíció, a másik felét az ellenzék nevezi ki. A bizottságnak két elnöke lesz: egyet az ellenzék, egyet pedig a koalíció választ. A törvényjavaslat szerint az ilyen módon történő kinevezések „az egyes blokkokon belüli egyszerű többséggel történnek.”
Továbbá, a bizottságban megfigyelőként olyan személyek is részt vesznek, akiknek nincs szavazati vagy felszólalási joguk, például gyászoló családtagok és túszok családjai.
A 13-as csatorna korábbi híradása szerint a javasolt törvény bizonyos bizottsági tevékenységeket teljes mértékben mentesít a bírósági felülvizsgálat alól, például a tanúk idézését, vagy a bizottság által közzétett tartalmat. Emellett, ha a bizottsági tagok nem jutnak konszenzusra a következtetésekről, külön tehetnek közzé publikációkat az ellentmondásos megállapításokat illetően.
A törvényjavaslat előterjesztői az Egyesült Államokban korábban létrehozott külső vizsgálóbizottságokra hivatkozva, az alábbi magyarázó szöveget csatolják indoklásként: „a mészárlás körülményeivel, az azt lehetővé tevő mulasztásokkal és Izrael Állam katonai, politikai és civil frontokon tanúsított viselkedésével kapcsolatban sok a rejtett információ. Röviddel a mészárlás után felmerült a megfelelő vizsgálati módszer kérdése. Sajnos a mészárlás Izrael Államot politikailag egyik legfeszültebb időszakában érte. Ezen érzékeny időszak körülményei nem teszik lehetővé a szokásos, izraeli törvényben rögzített vizsgálati eszközökre való támaszkodást: bíró által vezetett vizsgálóbizottságra, kormányzati vizsgálóbizottságra vagy parlamenti vizsgálóbizottságra. E törvény célja olyan keretet teremteni az események kivizsgálására, amelynek eredményeit Izrael polgárai a legnagyobb bizalommal fogadják.”
Továbbá, kijelenti – „az infrastruktúra, amelyre a javasolt bizottság épül, egy bíró által vezetett vizsgálóbizottság. A bizottság hatásköre általában azonos lesz, de összetétele egyedi, és igazodik a törvény alapjául szolgáló igényekhez. Ez a törvény további szempontokat javasol, amelyek megkülönböztetik az abban létrehozott bizottságot a bíró által vezetett bizottságtól.”
Az ellenzék borítékolható elutasítása mellett, az érintett családok többsége sem támogatja a törvénytervezet megszavazását.
A gyászoló családok tagjai és az október 7-i mészárlás áldozatai által létrehozott Októberi Tanács továbbra is ragaszkodik az állami bizottság felállításához, a politikai kinevezésre vonatkozó javaslat előterjesztését követően pedig kijelenti -„mi, akik október 7-én elvesztettük a legdrágábbat számunkra, nem fogadjuk el egy politikai bizottság létrehozását. Szilárdan szembeszállunk minden olyan kísérlettel, amely nem a törvény szövege szerinti állami bizottságot hoz létre. Csak egy állami bizottság deríthet fényt az igazságra, és akadályozhatja meg egy ujabbt október 7-ét.”
The post Szmotrich: pár százmillióba fog kerülni a gázai katonai kormány – az semmiség first appeared on Új Kelet Live.