Avi/ujkelet.live
A háború 412. napja: A Központi Kerületi Ügyészség csütörtökön vádat emelt a Tel-avivi Kerületi Bíróságon a titkos iratok kiszivárogtatásának ügyében Eli Feldstein miniszterelnöki szóvivő és az információt a Miniszterelnöki Hivatalnak továbbító tartalékos altiszt ellen.
אישום חמור נגד דובר רה”מ אלי פלדשטיין: מסר מידע סודי, בכוונה לפגוע בביטחון המדינה | העבירה המלאה – שדינה מאסר עולםhttps://t.co/nH37u1rc4o pic.twitter.com/oCYbvyEdmx
— ynet עדכוני (@ynetalerts) 2024. november 21.
Feldsteint az állam biztonságát sértő, bizalmas információszolgáltatással – ez életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény -, bizalmas információ birtoklásával és az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolják.
A tartalékos altiszt elleni ötrendbeli bizalmas információ szolgáltatás és az igazságszolgáltatás akadályozása a vád. Elképzelhető, hogy további vádemelések is születnek az ügyben, még ha később is. Az ügyészség az eljárás befejezéséig – vagyis az ítéletig – követeli az őrizetben tartásukat.
Reggeltől több százan vettek részt a tüntetésen a bíróság épülete előtt, Feldstein és a tartalékos altiszt támogatására szólítva. ,,Eli egy hős” – kiáltotta néhány tüntető, akik azt állítják, szelektív végrehajtás folyik, ezt hangoztatta Binjámin Netanjahu miniszterelnök is az irodájában vizsgált esetekkel kapcsolatban.
מאות מפגינים מחוץ לבית המשפט המחוזי בת”א בתמיכה בדובר בלשכת רה”מ אלי פלדשטיין, נגדו יוגש כתב אישום הבוקר על פרשת הדלפת המסמכים לעיתון הגרמני „בילד”@AnnaPines_ pic.twitter.com/uF7Rm2aaOf
— כאן חדשות (@kann_news) 2024. november 21.
A hét elején nyilvánosságra hozásra engedélyezett részletek szerint a tartalékos altiszt felvette a kapcsolatot Feldsteinnel, majd miután érdeklődését fejezte ki a titkosszolgálati anyagok átvétele iránt, az altiszt 2024 júniusában egy közösségi oldalon továbbította neki a „Hamász-dokumentumot”. Egy nyomozótiszt szerint a dokumentumot a katonai hírszerzés hírszerzési rendszeréből vették el.
- A Miniszterelnöki Hivatal kezdetben megpróbálta letagadni Feldsteint, és azt állítani, hogy nem volt tagja az iroda alkalmazottainak.
- A KAN közszolgálati műsorszolgáltató két hete arról számolt be, hogy Netanjahu irodáját figyelmeztették Feldstein foglalkoztatásával kapcsolatban, és tudták, hogy nem ment át a biztonsági háttérellenőrzésen. Az elbukott vizsgálat és a figyelmeztetés ellenére Feldstein folytatta munkáját.
Szeptember 1-jén az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy megtalálta hat kivégzett túsz holttestét egy rafahi Hamász alagútban, ami az elraboltak családjainak nagy erejű tiltakozásához és Netanjahu bírálatához vezetett. Másnap Netanjahu sajtótájékoztatót hívott össze, és bemutatott egy dokumentumot, amely úgy tűnt, a Hamásztól származik, és amelyet korábban a 12-es csatorna már közzétett, és amely utasításokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehet nyomást gyakorolni a kormányra, hogy megkösse a túszalkut.
Feltehetően Feldstein a sajtótájékoztató környékén tájékoztatta Netanjahut, hogy egy hasonló és jelentősebb dokumentum van a birtokában. A gyanú szerint a miniszterelnök asszisztenseivel – Jonatán Urich és Szrulik Einhorn – közösen felmerült a dokumentum közzétételének kezdeményezése, hogy befolyásolják a közbeszédet a túszokról, a Hamász vezetőjét, Jechíje Szinwart téve felelőssé a tárgyalások zsákutcájáért, és elhintve, hogy a túszok szabadon bocsátását követelő tiltakozások a Hamász kezére játszanak.
A vizsgálat azt sugallja, hogy miután Feldstein megkísérelte kiszivárogtatni a dokumentumot a 12-es csatorna újságírójának, aminek közlését az izraeli katonai cenzúra megakadályozott, Urich állítólag utasította, hogy az információt továbbítsa Einhornnak, aki aztán kiszivárogtatta a Bildnek.
- Az izraeli törvények szerint a nemzetbiztonsággal és azzal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó minden hírt – mind a hagyományos médiában, mind a közösségi médiában – a közzététel előtt a cenzornak jóvá kell hagynia. Napjainkban, amikor az információkat bárki könnyen közzéteheti az interneten, a cenzúra is kritikák tárgyát képezi, mint elavult eszköz.
- Az izraeli média gyakran megkerüli a cenzort azzal, hogy külföldi jelentéseket idéz, nem pedig izraeli forrásokat.
- Azonban még ez a gyakorlat sem működik minden esetben, hiszen a cenzor még ezeknek a külföldi jelentéseknek a közzétételét is megtilthatja, és meg is tiltja, beleértve azokat az eseteket is, amikor az információ könnyen elérhető az interneten.
A Bild szeptember 6-án tette közzé a „Hamász-dokumentumot”. A dokumentum forrásául szolgáló tartalékos altisztet meglepte a közzététel módja. Mindeközben Izraelben az újságírók megkérdőjelezték a dokumentum megbízhatóságát, Feldstein pedig tisztázást kért a tartalékos altiszttől, valamint az eredeti dokumentumot. Nem sokkal a Bildben való megjelenés után találkoztak, és az altiszt átadta neki a dokumentum nyomtatott másolatát.
- A francia „Libération” tényellenőrző osztálya összevetette az eredeti dokumentumot a Bildben megjelent dokumentummal, és megállapította, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a dokumentum Jechíje Szinwarhoz köthető, és a tartalmát durván meghamisított módon mutatták be.
Az altiszt úgy vélte, hogy Feldstein Netanjahu miniszterelnök megbízásából járt el, és a miniszterelnök kérésére hajt végre akciókat. Emellett Feldstein az altiszttől két további, szigorúan titkosított dokumentumot is kapott.
A második dokumentumról jelenleg csak annyit szabad nyilvánosságra hozni, hogy információkat tartalmazott a térség szereplőinek szokatlan akcióiról a gázai háború során, és gyanítható, hogy ezek Izraelt célozták. A bíró szerint az információt az Izraeli Védelmi Erők hatóságától olyan félnek adták ki, aki nem rendelkezik felhatalmazással és nem birtokolhatja azokat.
A harmadik gyanúsított, egy őrnagyi rangú tartalékos állítólag egy hírszerzési diplomáciai dokumentumot adott át Feldsteinnek. A negyedik gyanúsítottat azzal vádolják, hogy tudott a kiszivárogtatásokról, de nem jelentette azokat.
Az ügy többi gyanúsítottja a katonai hírszerzésnél az Információbiztonsági Osztály alkalmazottja, melynek feladata a kiszivárogtatások megakadályozása.
A Bildben megjelent cikk kapcsán az Izraeli Védelmi Erők által végzett vizsgálat után világossá vált, hogy egy ,,szigorúan titkos” és érzékeny dokumentum kiszivárogtatásáról van szó, amelynek nyilvánosságra hozatala a hadsereg és a nyomozók szerint károsíthatja mind a háború egyik céljának elérését – a túszok szabadon bocsátását -, mind a hadsereg és a Sabak operatív tevékenységét a Gázai övezetben a Hamász ellen, és más összefüggésekben.
Ezt követően az Izraeli Védelmi Erők információbiztonsági rendszerében – az Információbiztonsági Egységben – előzetes vizsgálat indult a szivárgás forrásának felkutatására. A hadsereg által végzett számos vizsgálat után az a vélemény alakult ki, hogy van alapja egy Sabak nyomozás megindításának. Herci Halevi vezérkari főnök a Sabak belbiztonsági szolgálathoz fordult, hogy indítson nyomozást, és titkos nyomozás indult azzal a céllal, hogy feltárják a dokumentum kiszivárogtatásának hátterében álló személyeket. A rendőrség is részt vett a nyomozásban, amely azzal kezdődött, hogy megpróbálták felkutatni a kiszivárogtatás forrását kizárólag a hadseregen belül.
A nyomozóknak sikerült megtalálniuk a dokumentumot kiszivárogtató személyt a hadseregben, és ennek eredményeként további titkos információkat gyűjtöttek be, amelyek a ,,kiszivárogtatási csatornában” lévő többi felet is gyanúba hozták, és ennek megfelelően megkezdődött a nyomozás nyílt szakasza. A nyílt nyomozás során szakaszosan és a fejlemények szerint letartóztattak egy tartalékos altisztet, két tartalékos tisztet és egy altisztet, valamint Eli Feldsteint, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó nemzeti Információs rendszer kommunikációs tanácsadóját. Más érintett személyeket is kihallgattak, akiket nem tartóztattak le.
MIBEN MÁS EZ?
A háború alatt rengeteg kiszivárogtatás történt. A Sabak nyomozása azonban az érzékeny forrásoknak okozott károkkal foglalkozott, egészen addig a pontig, amíg egy elsődleges háborús célt, a túszok szabadulását kockáztatták, és maguknak a túszoknak az életét.
Ez különbözteti meg ezt az ügyet a többi kiszivárogtatástól, amelyek többnyire az izraeli oldalon folytatott bizalmas megbeszélések jegyzőkönyveiről és más titkosszolgálati anyagokról szóltak.
A hadseregtől kiszivárgott nyers hírszerzési információ a gyanú szerint a közvélemény manipulálására irányuló kampány része lehetett. A hadseregnek és más hírszerző ügynökségeknek is vannak olyan rendszerei, amelyeknek az a feladata, hogy befolyásoljanak, de nem az izraeli közvéleményt hanem az ellenséget. A törvény szerint tilos ilyen befolyásolási rendszert megkísérelni és működtetni, pláne nem az ún. minősített anyagokkal, amelyeket egyáltalán nem szabad nyilvánosságra hozni.
The post Vádat emeltek Netanjahu szóvivője ellen first appeared on Új Kelet Live.