Mint többszörösen megnyomorított miskolci polgár ügyvédemmel kétszer is feljelentettem hamis tanúzás címén Soltész Edinát és Petróczy Attilát, akik alaptalan rágalmakkal vádoltak a rendőrségen és a bíróságon. Ez a két személy a lehető legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolt meg, egymástól különböző variációban állították, fegyveresen támadtam két miskolci rendészre a nagy posta előtti sarkon.
Miután Búzásné Faragó Edit volt vizsgáló négy nap alatt sem talált szemtanút feltárcsázta Kovács László Csabát az akkori főrendészt és tőle rendelt felbujtott személyeket. Mifelénk ez így megy az igazságszolgáltatásban vagy csak az én esetemben? Mit sem törődve azzal, hogy az eseményeket teljes egészében rögzítette a szemközti mélygarázs külső kamerája.
Máig sincs felelőse, hogy ezt a forró nyomosok akkor miért nem vették észre aznap.
Megjegyzem, hogy ezt a felvételt én mentettem meg az automatikus törlődés előtti utolsó pillanatban. Majd a rendőrségen lebutították és a nyomozáskor egy fél évig meg sem nézték, mert nem illett a prekoncepcióba.
Dr. Bogyay Ferenc ezredes kapitányságvezető ugyanis felsőbb parancsba kapta a támadóimat be kell védeni az én terhemre. S ez többek előtt hangzott el és erről engem is értesített egy jó szándékú ember, akinek a meghallgatását máig sem végezték el. Még most sem lenne késő, csak akarni kellene, telefonszámát megadtam.
Idén elsőre a miskolci kapitányságon rögzítették a feljelentésemet, feltételeztem, hogy itt zajlik majd a nyomozás, de nagyot tévedtem az ügyemet másnap a vármegyére rendelték.
Máig sem hiszem el, hogy egy ilyen egyszerű ügyet itt helyben nem tudtak volna kibogozni. Nem kellene lebecsülni a városi kollégáikat.
Majd mert nem hagytam annyiban ugyanezt a feljelentést az ügyvédemmel ismét megtettük a vármegyén szeptember utolsó munkanapján pontosan pénteken 11. órakor. Az ismeretlen százados alaposan rögzítette a tényállást jómagam pedig bejelentettem, azonnal csatolom egy adathordozón a bizonyítékaimat. Megtettem mire harmadnapra kiderült, hogy az a rendőr már nem dolgozik a főkapitányságon, és amikor megtaláltam annyit sem közölhetett kihez fordulhatok a továbbiakban. Egyébként érdekes, hogy ezen az osztályon senki nem hajlandó velem ügyvédem előtt sem személyesen találkozni, nem idéznek be és csak amolyan harminc naponkénti kötelező sablon válaszokkal szerelnek le.
Itt nem kell semmilyen összeesküvési elméleteket kreálni. Mondták. Nem is. Maga a szituáció világos transzparens csak addig kell leplezni a bűnösöket, amíg majd egyszer csak, feladom a küzdelmet.
A helyzetet bonyolítja, hogy az eltelt legalább öt év során a bűnügyi osztályvezetője vagy az ügyem előadója még egy mondat erejéig sem volt hajlandó szóba állni velem. Az elsőre kijelölt Tóth Viktor alezredes megengedte magának, hogy szememre vesse – feljelentettem már a fél világot. Nem volt képes palástolni az ellenszenvét vagy a barátai iránti szolidaritását. Önmagában ez a kijelentése nem egyszerűen árulkodó, megdöbbentő, hogy ilyen emberek kezébe kerülhet a sorsunk.
A legutóbbi feljelentésem után ismét megszületett a szokásos határozat. A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott eljárást mivel a cselekmény nem bűncselekmény dr. Korpás Lajos osztályvezető úr megszünteti. Kiemelem, a más bűncselekményekről a válasz, a magyarázat elmaradt. Tehát a támadóm nekem írott egyértelmű leveléről vagy Kovács László Csaba zsarolásának gyanújáról szó sem esik.
Természetesen megfellebbezem, hiszen az ebben a határozatban szereplő mentegetőzések tárháza nem fedi a valóságot. Azt állítani, hogy mindent kivizsgáltak, mindent lenyomoztak nem igaz vagy mégis, de tartanak attól, hogy ha az igazság egyetlen láncszeme is kiderül lelepleződnek. Ha nem velem történik mindez nem hínném .
Hamis tanúzás – kezdjük Petróczy Attilával a vádiratot szerkesztő főügyész barátjával, aki a törvényszéken alaposan felsült. Kizárták igazmondás híján. Időmúlással mentegetőzött, amikor kiderült a hazugsága. Ami persze nonszensz, már a rendőrségen rákényszerültek, hogy videóra vegyék a szembesítést, mert folyamatosan ellentmondásba keveredett és a vele pertuban lévő rendőrnő, mint kiderült korrigálta a jegyzőkönyvet. Később bezárkóztak, hogy a nekik nem tetsző javításokat elvégezzék és az erről készült 45 perces lemeznek végül nyoma veszett. Még meglepőbb, hogy kétszer egymásután végeztették el velem nyilvánosan a megszégyenítő, megalázó helyszíni bizonyítási kísérletet a posta előtt. Mindkét alkalommal bebizonyosodott Petróczy Attila nem látott semmit tehát az állításai alaptalan hazugságok. Ennek ellenére az ügyészség becsatolta a jegyzőkönyvet és a megmaradt nekik tetsző videót. Azt, amelyiken a támadóm érthetően mondja – lefogtuk a felkarjait és akkor elővette a pisztolyát, ezt nem küldték meg. Nekem viszont ez a felvétel megvan. Aprópo – ha már a helyszínen bebizonyosodott , hogy hazudott az ügyészség miért jelentette be mint tanú?
Tehát Petróczy esetében nem kell nyomozni – minek a törvényszék kimondta – hamisan tanúskodott. Ilyenkor lépni kell még akkor is ha az illető valakinek a valakije.
Kérdés, ha a törvényszék ezt a sportembert kizárta a hazugsága okán miért nem hajlandók meggyanúsítani hamis tanúzás címén? Tudom, sejtem nem egyszerű a helyzet, mint sportvezető, játékvezető nagy szolgálatot tett a rendészetnek is tehát valamit valamiért. Baráti, sporttársi kapcsolatok szép fogalmak. Magam sem kívánom ennek az úrnak a vérét, megbüntetését viszont kérem figyelembe venni meggondolatlanságával milyen traumát, tragédiát okozott az életemben.
Soltész Edina a másik, az egyes számú névtelen felbujtott tanú, akivel a rendőrségen nem találkozhattam. Nem volt elég bátor a szembesítéshez. E helyett bediktálta, látta a farzsebemből kapom elő a pisztolyt és a hosszú klasszikus fehér Colombo ballonomat hátrahajtva fenyegetem a két rendészt. Fura, hogy a rabosított képen nem ebben az öltözékben vagyok – észrevehette volna a rendőrnő – és hogy ilyenről senki más nem beszélt. A támadóm is elmondta a pisztolyt ők tépték ki a zsebemből. Edina nem létező becsületére mondom – a tárgyaláson kihangsúlyozta, nem látott semmit , de a rendészet vezetője szépen kérte jöjjön tanúskodni. A rendőrségen már ez elegendő lenne a hamis tanúskodás tényállásának a rögzítéséhez! Most pedig én kérném szépen önként lelkiismerete szerint igazmondó párjával sétáljon be a rendőrségre vagy az ügyészségre s tegye meg a bűnbocsánatát!
Van a vármegyei főkapitányságon egy vallomás, Tóth Viktor meghallgatta Soltész Edina élettársát, aki elmondta együtt mentek arra és mire a posta elé értek én már a földön feküdtem, hátamon térdeltek és akkor zsebeltek ki. Ugyanezt most megküldtem hangfelvétel formájában, amit nekem mondott telefonon. Tehát Soltész Edina vallomása hallucináció, maga mondta a tárgyaláson másnap kérdezte meg a fiúktól a trafikban mi történt a posta előtt. Ráadásul, akivel ezt megbeszélték intim” szoros kapcsolatban is állnak. Ez kizáró ok is lehetne, nem véletlenül jegyezte meg Edina , nincs köztünk semmi…. Mi itt az a bonyolultság, amelyből nem hámozható ki, Soltész Edina hamisan tanúskodott. Még akkor is, ha Tóth Viktor szerint a tanúskodás törvényes kötelezettség.
Mennyibe kerül a rendőrségen egy szembesítés? Állom a költségeket.
Mennyibe kerül egy szakszerű nyomozás? Kifizetem.
Megoldható e a hazugságvizsgálat? Esetemben is!
Van e ára még a becsületnek?
Lehet e ilyen szinten befolyásolni, akadályozni az igazság kiderülését?
Tisztában vannak e, hogy a támadóim már hasonló bűncselekményeket korábban is elkövettek? Például M. Gy. főügyész urat is inzultálták, Őt megmentette az ügyészi igazolványa a megveréstől.
Kérem nagy tisztelettel, hogy a nyomozási cselekmény naplójának tartalmát osszák meg az ügyvédemmel, aki mint volt rendőr segítene meggyőzni engem, tényleg minden rendben van.
Gratulálnék, sikeresen generáltak egy magyaros Dreyfus ügyet. Aki tudja mit jelent ez minek magyarázzam, akik meg nem azok őrizzék meg a tudatlanságukat. Tudják, hogy eredendően mi volt az, ami a láncreakciót elindította, és minek a következményeként egy városi rendőrkapitány a rendészet vezetőjével egyetemben meghunyászkodott és nemcsak félrevezették a nyomozást, hanem hamis tanúkat bujtottak fel és még a nyílt leplezetlen zsarolástól sem riadtak vissza.
Ez lenne Miskolc. Szerintem nem, ez csak egy egyedi eset és bízom, hogy itt is akad majd egy hivatásának élő eskűjéhez hű rendőr és ügyész.