ujkeletlive
Politika
A libanoni tűzszünetet biztosító megállapodás hatályba lépése után a háború, és kezelésének parlamenti prioritása érezhetően lekerült a kormány alapvető törvényhozói napirendjéről.
Az október hetedikei Hamász mészárlások után azonnal kirobbant többfronton zajló konfliktus a koalíció számára kevesebb lehetőséget biztosított a politikai célokat kiszolgáló jogszabályok tervezeteinek érvényesítésére. A hadikabinetbe még a harcok kezdetén belépő Beni Gantz [Nemzeti Egység] csatlakozása feltételeként kizárólag a háborúval kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó törvényhozást jelölte meg. A kormányból idén júniusban történő kilépése után a politikai frakciók már sokkal lazábban kezelték a háborús célokkal kapcsolatos úgynevezett kizárólagosságot. Ily módon az utóbbi hetekben egyre gyakrabban lehetett hallani a korábban befagyasztott, a társadalmat erősen megosztó jogi reform újra napirendre tűzése mellett számos belső politikai érdekeket szolgáló jogszabály tervezet bejelentését.
Az egyébként Járiv Levin [Likud] igazságügyi miniszter, és a Kneszet Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottságának vezetője, Szimcha Rothman (Vallásos Cionizmus) által kidolgozott jogi reformot még a háború előtt megakadályozó, illetve az aktuális állami vizsgálóbizottság, és a túszok kiszabadítását biztosító megállapodás támogató – Joáv Gallant védelmi miniszter november elején történt menesztése után, a koalíció Gali Baharav-Miara főügyész kirúgását tűzte ki célul.
Védelmi miniszterének menesztése, és helyette a politikai céloknak inkább megfelelő, szakmailag tulajdonképpen semmilyen tapasztalattal nem rendelkező Jiszrael Katz [Likud] kinevezése a közvélemény elutasításán kívül nem ütközött különösebb jogi akadályba. A főügyész kirúgása azonban korántsem lenne hasonlóan problémamentes, többek között azért sem, mert Binjámin Netanjahu miniszterelnök közvetlenül nem foglalkozhat az üggyel az ellene folyó per miatt fennálló összeférhetetlenség okán, nem mellesleg azt is kockáztatva, hogy alkalmatlannak nyilvánítják.
Slomo Karhi [Likud] kommunikációs miniszter személyes erőfeszítései azonban már az aláírásgyűjtésig is eljutottak. Karhi egy dokumentumban foglalta össze azon állítólagos bizonyítékokat, amely révén a főügyész akadályozza a kormány tagjait munkájuk megfelelő elvégzésében, akik előtt részletes magyarázattal ellátva felolvasott, majd támogatásukat kérte aláírás formájában.
Annak ellenére, hogy a főügyész kirúgását eddig ellenző [elvileg semleges miniszterelnök], úgy tűnik jelenleg nem lenne akadálya az ügynek, a 13 – egyelőre többnyire Likudos miniszter aláíró Levin számára egészen biztos nem elég az ügy előmozdítására. Baharav-Miara menesztését illetően kétségkívül a legmegfelelőebb igazságügyi miniszter elmondása szerint [Ynet] egy ilyen szélsőséges lépés a kormánytagok túlnyomó többségének egyértelmű és határozott támogatása nélkül nem valósítható meg, azaz az Otzma Jehudit, a Vallásos Cionizmus, a Jahadut HaTora és a Sász ultraortodox miniszterei támogatására is igényt tart.
„Ha 31–29 kormánytag azt állítja, hogy nem tud dolgozni a főügyésszel, és ezért szükséges a leváltása, az sokkal nagyobb jelentőségű esemény, mint egy de facto elbocsátás, amit a közvélemény jelentős része politikai okokból történő eltávolításként értelmezne,” – magyarázta Levin azoknak a minisztereknek, akik próbálták meggyőzni a továbblépést illetően, megjegyezve – „átfogó, széles körű, koalíción belüli támogatás nélkül nem haladok tovább.”
A Likudban egyébként a Sász, különösképpen vezetőjük, Árje Deri támogatását szeretnék elsősorban megnyerni, ami szerintük lendületet adnak a bizonytalanoknak, azzal indokolva kérésüket, hogy az ultraortodox sorozási törvény megszavazását Baharav-Miara akadályozza, így az egyetlen megoldás a jesiva diákok katonai szolgálat alóli mentességének biztosítására a főügyész menesztése. Mindenesetre Deri áldásával vagy anélkül Baharav-Miara kirúgása nem kis falat lenne Levin számára, aki egyrészt egy újabb kudarcot kockáztatna a számára kiemelten fontos jogi reform befagyasztása után, másrészt, ha mégis sikerülne, akkor a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének gyengülésére irányuló erőfeszítéseinek kvázi nem lenne több akadálya.
A főügyész menesztésén kívül a Kneszet téli ülésszakán a bizottságok elé terjesztett törvényjavaslatok között a háború áldozatai, a kitelepítettek, a túlélők, és a tartalékos katonák részére nyújtott segítségre vonatkozó egyre kevesebbet lehet találni, ehelyett olyan előterjesztéseket tartottak fontosnak, mint például
büntetőeljárás alól azok számára, akik minősített dokumentumokat adnak át a miniszterelnöknek – ez az úgynevezett „Feldstein-törvény.” Eközben a Likud továbbra is keresi azt a képviselőt, aki benyújtaná azt a törvényjavaslatot, amely politikai vizsgálóbizottság felállítását írná elő az október 7-i események kapcsán, és megtiltaná egy állami vizsgálóbizottság létrehozását. Egyelőre azonban nem találtak vállalkozót a feladatra.
- mentességet biztosítana aHalevy és a Knesszet tagja, Hanoch Milivetsky (Likud) szintén egy olyan törvényjavaslatot támogat, a Feldstein-törvény – büntetőeljárás alól mentességet biztosí, azok számára, aki minősített dokumentumokat adnak át a miniszterelnöknek [Levi – Milvitszki (Likud)
- szintén a Likud továbbra is támogatja egy politikai vizsgálóbizottság felállítását elrendelő törvényjavaslat benyújtását az október 7-i események kivizsgálására, ami egyben megtiltaná az állami vizsgálóbizottság kijelölését
- Slomo Karai kommunikációs miniszter pártjának képviselőin keresztül javaslatokat terjeszt elő a közszolgálati műsorszolgáltató privatizációjára, és költségvetésének ellenőrzésére, a Galei Cahal (katonai rádió) privatizációjára, a nézettségmérés módszerének szabályozására, valamint az Al-Dzsazíra csatornával szembeni szankciók kiterjesztésére
- további törvényjavaslatok révén mentességet biztosítanának a képviselőknek a büntetőeljárások és polgári perek alól, – ellenőrzést biztosítanának az Ügyvédi Kamara tagjainak fizetése felett, – kibővítenék az arab jelöltek Knesze és helyi önkormányzati választásokról való kizárásának indokait, – növelnék a rabbinikus bíróságok hatáskörét polgári és gazdasági viták rendezésére, – engedélyeznék a rendőrség számára a kémprogramok használatát, korrupciós bűncselekmények kivételével.
A kormány elmúlt havi tevékenységét vizsgálva, az Izraeli Demokrácia Intézet arról számolt be, hogy „a koalíció fokozottan törekszik a ‘jogi forradalom’ lépéseinek előmozdítására – törvényhozással, döntésekkel, és a terepen végzett tevékenységekkel, miközben folyamatosan egy ‘alkotmányos válság’ előidézésével fenyeget más kormányzati hatóságokkal szemben.”
„Ezek a lépések az izraeli demokrácia lényegét sértik, és várhatóan fokozódni fognak a Kneszet téli ülésszakának előrehaladtával, és a törvényhozási kihívások növekedésével,” – nyilatkozta [Ynet] az intézet vezetője, Anat Tahon Askenázi
Gazdaság – tűzszünet után óvatos optimizmus
A libanoni harcok szüneteltetését bejelentő megállapodás következtében a régióra nehezedő feszültség valamennyire mérséklődött, a Fitch és Moody’s közleményében azonban óvatos optimizmusának adott hangot az északi „törékeny” tűzszünettel kapcsolatban.
Mindkét hitelintézet üdvözölte az Izrael és a Hezbollah libanoni terrorcsoport közötti fegyvernyugvást, abban a reményben, hogy ha tartós lesz, az enyhítheti az ország pénzügyeire nehezedő nyomást, ugyanakkor a továbbra is fennálló, Izrael hitelképességét megkérdőjelező egyéb geopolitikai és belpolitikai kockázatokra is figyelmeztettek.
„A tűzszünet, ha tartós lesz, megszünteti az Izrael és Irán, a Hezbollah szoros szövetségese közötti konfliktus fokozódásának egyik fő potenciális hajtóerejét. Az Izrael és a Hezbollah közötti fegyveres konfliktus tartós deeszkalációja segíthet az Izrael államháztartási mutatóira nehezedő nyomás korlátozásában,” – áll a Fitch közleményében.
Ugyanakkor hozzáteszi – „a Hezbollahhal kötött tűzszünet, ha tartósan fennmarad, csökkentené a költségvetési kockázatokat, de a gázai, és az iráni fejlemények továbbra is fontos szerepet fognak játszani Izrael költségvetési és gazdasági pályájának meghatározásában. Úgy véljük, hogy a gázai háború 2025-ben is folytatódni fog, bár különböző intenzitással. Ez azt jelenti, hogy továbbra is megemelkednek a közvetlen katonai szükségletekre fordított kiadások, és fennakadások lesznek a határ menti területek termelésében, valamint a turizmusban, és az építőiparban.”
Idén augusztusban a Fitch negatív kilátással A+-ról A-ra csökkentette Izrael államadóssági besorolását, ami hasonló az S&P értékeléséhez, és egy fokozattal magasabb a Moody’s által csökkentett Baa1-hez képest.
Ami a költségvetési hiányt illeti, a Fitch 2024-ben a GDP mintegy 7,8%-ának, 2025-ben pedig 5,2%-ának megfelelő költségvetési hiányt prognosztizál, szemben az augusztusban felülvizsgált 7,8%-os, illetve 4,6%-os előrejelzésükkel, mondván „a Hezbollahhal való konfliktus eszkalálódása augusztusban nem képezte alapfeltevéseink részét, de a kapcsolódó költségeket részben ellensúlyozta a 2024 második felében elért robusztus bevételi teljesítmény, és úgy véljük, hogy a 2025-ös költségvetésben bizonyos kiadásokat el fognak ismerni. A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat a GDP 4,3%-ának megfelelő hiányt céloz meg, de a mi alapbecslésünk több katonai kiadást tartalmaz, mint amennyit a kormány feltételez.”
Továbbá, a Fitch előrejelzése szerint „az adósság/GDP 2025-ben 72% közelébe emelkedik, a 2022-es 60,5%-os szintről, ami összhangban van augusztusi feltételezésünkkel, és ami meghaladná az „A” kategóriába sorolt államadósságok 58%-os mediánját.”
A Moody’s „pozitív fejleménynek” nevezte a fegyverszünetet, de hangsúlyozta, hogy míg csökkenti a geopolitikai kockázatok egyik fő forrását, mások továbbra is fennmaradnak.
„A Hamásszal fennálló konfliktust és a Hezbollah-hal való eszkalálódó ellenségeskedést kulcsfontosságú kockázatnak tekintjük Izrael hitelképességére nézve. Túl korai lenne arra következtetni, hogy ezek a kockázatok jelentősen és tartósan csökkennek,” – áll a Moody’s közleményében,” – utalva arra, hogy Izraelnek még nem sikerült bemutatnia egy hiteles tervet a gázai rendezésre vonatkozóan, amely biztosítaná a hosszú távú stabilitást. Emellett hangsúlyozza, hogy továbbra is fennáll az eszkaláció kockázata Iránnal szemben, megjegyezve, hogy bár a külső kockázatok csökkenhetnek, a belpolitikai kockázatok továbbra is jelentősek, mivel a kormány olyan vitatott politikák megvalósítását folytatja, amelyek a Moody’s értékelése szerint fokozzák az országon belüli feszültségeket, ide tartoznak az olyan népszerűtlen intézkedések is, mint a háredi közösség mentesítése a katonai szolgálat alól.
The post Politika – kevesebb háborús prioritás a Kneszet téli ülésén, és óvatos tűzszüneti optimizmus a hitelintézetek részéről first appeared on Új Kelet Live.