ujkeletlive
Aszad és az iráni Hezbollah tengely bukása – meglehet, hogy korai öröm
„Irán még bukása előtt elvesztette bizalmát Bassár el-Aszad volt szíriai elnökben, és külügyminisztere múlt heti damaszkuszi látogatása során közölte vele, hogy a meggyengült Teherán nem tud több erőt küldeni a rezsim támogatására,” – jelentette a Financial Times tegnap megjelent elemző cikkében.
Az Aszad-dinasztia vezette szíriai Baath-párt több mint fél évszázadon át tartó elnyomása kártyavárként omlott össze a lázadók váratlanul történő offenzívája alatt. A dinasztia jelenlegi képviselője, az 59 éves Bassar el-Aszad megbuktatása, és elmenekülése, illetve az események Izraelt is érintő örömforrása, miszerint ,,az iráni tengely szétesett. A Teherán-Damaszkusz-Bejrút síita tengely már nem létezik. Ez egy monumentális történelmi esemény. Nincs Aszad és nincs Naszrallah,” futótűzként terjedő címlap hírei nyomán, meglehet túl korán kezdődik az ünneplés, hiszen elemzők szerint Irán amellett, hogy korántsem vesztette el teljesen befolyását a régióban, emellett a szunnita lázadókkal is fenn tudja tartani kapcsolatait a közös nevező, Izraellel való ellenszegülése alapján.
A FT cikke betekintés nyújt a túlnyomórészt szunnita lázadók hirtelen győzelmének kulisszái mögötti iráni véleményeket illetően, beleértve az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet bejelentésétől számított Aszad-rezsim gyors bukását.
A felszabadító lázadók győzelme az országból az elmúlt évek során a polgárháború és az elnyomás miatt menekülni kényszerült szíriaiak számára megváltó örömhír, a közösségi médiában közzétett felvételek szerint, egy jobb élet reményében Törökország felől tömegesen indulnak vissza a szír menekültek hazájukba. Az események belpolitikai jelentősége, és az ország jövőbeli működtetésének felvetődő kérdései mellett, az sem mellékes, hogy a szunnita lázadók győzelme – ami ténylegesen súlyos csapást jelent az iráni-síita tengely számára, a későbbiek során milyen irányban fog alakulni katonai illetve külpolitikai érdekérvényesítésük.
A Damaszkuszig rövid időn belül könnyen eljutó, és végül kiütéses győzelmet arató lázadók rövid harcuk során következetesen kinyilvánították Teherán, és megbízottai iránti mély gyűlöletüket, főleg azért amiért a polgárháború alatt segítették Aszadot hatalmon maradni. A közelmúltban kialakult helyzetben, még a szíriai elnök bukása előtt Teherán azonban elutasította a segítségnyújtást a lázadók ellen.
„Irán már Aszad bukása előtt elvesztette a belé vetett bizalmat. További támogatásának egyszerűen nem volt értelme, és megfizethetetlen költségekkel járt volna,” – írja az FT., majd megjegyezi, hogy az iráni külügyminiszter Abbász Arákcsi múltheti damaszkuszi látogatása során közölte Aszaddal, hogy Teherán nem tud erőket küldeni rezsimje támogatására, mivel Izraellel folytatott hosszan elhúzódó háborúja kimerítették erőforrásaikat.
Az FT.- nek nyilatkozó Maszúd Pezeszkian reformkormányához közel álló elemző [Szaeed Laylaz] szerint, Aszad azzal érvelt a külügyminiszternek, hogy aleppói visszavonulása mindössze taktikai lépés volt, és továbbra is kézben tartja az irányítást. Ilyen gyors iramban történő összeomlásra azonban senki sem számított Iránban.
Ugyanakkor, a sokkoló hírek valamilyen formájú feldolgozását követően Arákcsi már azt állította, hogy Aszad „soha nem kért” segítséget a lázadók ellen, a felelősséget pedig a bukott elnök katonáira hárította, akik nem állítottak akadályokat a szíriai lázadók elé.
„Ami meglepő volt, az a szíriai hadsereg tehetetlensége és az események gyors alakulása. Úgy tűnik, Szíriában nem készült megfelelő elemzés a szíriai hadsereg állapotáról,” – közölte Arákcsi majd végül hozzátette, miszerint nem biztos benne, hogy Irán „teljesen elvesztette” Szíriát, mondván, Teherán továbbra is kapcsolatokat kíván fenntartani az ország jövőbeli vezetésével.
Irán elzárkózásának oka a szír elnök segítségkérését illetően, az FT. szerint egyrészt arra vezethető vissza, hogy Teheránban megbízhatatlannak, sőt egyenesen árulónak tartották Aszadot azt követően, hogy nem akadályozta meg a szíriai, illetve libanoni érdekeltségei ellen végrehajtott izraeli támadásokat országában.
A teheráni kormányhoz közel álló forrás szerint a végkifejlet egy éveken át tartó frusztráció eredménye volt, de a közelmúltban már nyilvánvalóvá vált, hogy a szír diktátornak lejárt az ideje, mondván „Aszad akadállyá vált, és a tétlensége súlyos árat jelentett számunkra. Olyan regionális szereplőkhöz igazodott, akik jövőt ígértek neki, ami soha nem valósult meg.”
Az előbbi megjegyzés utalás arra, miszerint az iráni kormányban többen úgy vélték, hogy Aszad elkezdett közeledni más arab országokhoz, például az Egyesült Arab Emírségekhez, azon ígéreteik reményében, hogy segítenek a háború utáni helyreállításban, amennyiben kellően eltávolodik Irántól.
Bukását követően Teheránban olyannyira felerősödtek a kritikák, hogy Aszad rendszerét az iráni parancsnokok szíriai tartózkodási helye adatainak kiszivárogtatásával vádolják, hozzátéve -„Aszad hátat fordított nekünk, amikor a legnagyobb szükségünk lett volna rá” .
Teherán évtizedek óta az Egyesült Államok és Izrael elleni ellenállási tengelyére alapozott stratégiájának Szíria kritikus láncszem volt földrajzi elhelyezkedése miatt, és most Teherán attól tart, hogy a zavargások átterjedhetnek a szintén befolyás-körzetébe tartozó Irakra is, ezért döntéseket kell hoznia.
„Most biztosítanunk kell, hogy ez ne történjen meg Irakban vagy Jemenben. Ideje máshol szorosabbra húzni az nadrágszíjat. Amit 40 év alatt felépítettünk, egyetlen éjszaka alatt omlott össze,” – ismerik el az elszenvedett veszteségeket Teheránban, ugyanakkor helyi szakértők egy része úgy véli, hogy a szíriai fejlemények ellenére Irán megtarthat bizonyos befolyás.
„Tárgyalnunk kell a lázadókkal,” – teszi hozzá Ali Motahari volt parlamenti képviselő, megjegyezve, hogy olyan militáns szervezetekről van szó, akik ellenségesek a síitákkal szemben, mégis Iránhoz hasonlóan ellenszegülnek Izraelnek.
Az FT.- nek nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő hasonlóképpen úgy véli, hogy Jeruzsálemben nem számítanak arra, miszerint Irán befolyása a térségben egyszerűen egyik napról a másikra eltűnne, mondván „Irán a káoszban virágzik. Túl korai lenne kijelenteni, hogy visszavonul Szíriából, vagy, hogy a Hezbollah menekül. Valószínű forgatókönyvek szerint még egy évtizedig szembe kell néznünk Iránnal a szíriai határon.”
- A sokkoló események nyomán kialakult helyzetre való tekintettel,az izraeli hadsereg intézkedései szerint a Szíria felőli ütközőzónában történő katonaság bevetése védekező és átmeneti intézkedés az Aszad-rezsim bukását követő káosz közepette. A katonaság szerint a csapatokat meghatározott stratégiai pozíciókban helyezik el az ütközőzónában, amely magában foglalja a Hermon-hegy szíriai területét is, hogy megakadályozzák azonosítatlan fegyveresek tartózkodását a területen. A Washingtonnal is előre közölt ütközőzóna elfoglalása pusztán annak biztosítására szolgál, hogy ne hajtsanak végre támadásokat Izrael ellen, és ez így marad, amíg a helyzet tisztázódik, állítják a médiának nyilatkozó kormányközeli források.
Binjamin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Katz védelmi miniszter tegnap reggel a Golán-fennsíkhoz tartozó Bental-hegyen, a szíriai határral szembeni megfigyelőponton jelent meg, ahol Aszad bukását a régiót illetően „történelmi napnak” nevezte, hozzátéve – „az Aszad-rezsim, a damaszkuszi zsarnoki uralom összeomlása nagy lehetőséget kínál, de jelentős veszélyekkel is jár. Ezt követően a miniszterelnök hangsúlyozta, miszerint „ez az összeomlás a Hezbollah és Irán, Aszad fő támogatói elleni erőteljes fellépésének közvetlen eredménye. Láncreakciót indított el mindazok részéről, akik meg akarnak szabadulni ettől a zsarnokságtól és annak elnyomásától.”
Netanjahu menesztett védelmi minisztere, Joáv Gallant [Likud] tegnap este a közösségi médiában közzétett bejegyzésében hasonlóan pozitív fejleménynek nevezte az Aszad-rezsim bukását „a velejáró kockázatok ellenére,” majd az összeomlást a miniszterelnökkel ellentétben, nem politikai érdemnek hanem a hadsereg Hezbollah és Irán elleni csapásainak tulajdonította, melyek megsemmisítették rakétarendszereiket, és megölték a Hezbollah régi parancsnoka Hasszan Naszrallah végét jelentették.
Ami az iráni válaszlépéseket illeti, úgy tűnik, jelenleg a megosztottság jellemzi a döntéshozókat a helyes stratégia kapcsán. Ahmad Naderi, radikális nézeteiről ismert parlamenti képviselő erőteljes beavatkozást támogatna, mivel szerinte Teheránnak egyszerre kellene „újraélesztenie a megsebzett ellenállási frontot” és egyidejűleg kísérleti nukleáris fegyvert bevetnie, hogy megerősítse regionális dominanciáját. Ugyanakkor, más vélemények inkább az óvatosságot szem előtt tartva, a szélsőséges lépések kerülésére figyelmeztetnek, utalva a meggyengült Hezbollahot és általában az iráni tengelyt érintő veszteségekre, mondván – „a Hezbollah újjáépítése és a közel-keleti új rend értékelése még időbe telik. Addig Iránnak óvatosan kell eljárnia.”
Mindenesetre, az iráni külügyminisztérium felszólított Szíria „területi integritásának” tiszteletben tartására, – utalva az izraeli katonai jelenlétre, és jelezte, hogy kész együttműködni az ENSZ-szel a válság kezelése érdekében. A héten várhatóan Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is nyilatkozni fog Aszad bukását, és a megváltozott új helyzetet illetően.
Belpolitika – Netanjahu a szíriai biztonsági helyzet miatt bírósági meghallgatásának halasztását kéri, emellett Washingtonba is elutazna Trump beiktatására
A bíróság elutasította Amir Ohana [Likud] Kneszet-elnök által benyújtott kérelmet, miszerint koordinálják Binjamin Netanjahu miniszterelnök bírósági vallomásának beosztását, annak viszont helyt adott, hogy a szerdai tanúvallomás kezdési időpontját halasszák el 10:00 óra helyett délután fél háromra.
Netanjahu a halasztást azért kérte, hogy beszédet mondjon a Kneszet rendkívüli ülésén Santiago Peña paraguayi elnök látogatása alkalmával, aki azért utazik Izraelbe, hogy megnyissa országa jeruzsálemi nagykövetségét.
Eközben a politikai kulisszák mögött különböző úton zajlnak a heti három alkalommal történő bírósági meghallgatás elodázására irányuló kezdeményezések.
A biztonsági kabinet tagjai, Ron Dermer stratégiaügyi, illetve Jiszráel Katz védelmi miniszterek kivételével aláírták a Gali Baharav-Miara főügyészhez irányított kérvényt arra vonatkozóan, hogy a szíriai rezsim közelmúltbeli bukása, és a Gázában zajló háborúra való tekintettel halaszák el Netanjahu vesztegetési perében a tanúvallomás megkezdését.
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter a biztonsági kabinet nevében azt kifogásolta, hogy miért kell a miniszterelnöknek megjelennie heti három alkalommal egy olyan per meghallgatásán, amelyet már több mint tíz éve húznak.
Annak ellenére, hogy a vádlottként történő tanúvallomás Netanjahu saját döntése volt, kijelentve ezúttal alkalmasságát miniszterelnöki teendőit illetően, Szmotrich a kabinet nevében azt állítja, hogy az ország biztonsága forog kockán a miniszterelnök jelenléte hiányában, utalva „a szíriai éjszakai puccsból eredő különleges biztonsági helyzet és annak Izrael biztonságára gyakorolt közvetlen következményeire. Mindez a Gázában és hét fronton zajló konfliktus, valamint a libanoni határon tapasztalható fokozott érzékenység mellett.”
Eközben, Netanjahu tegnapi reggel megjelent a Szmotrich által megnevezett egyik veszélyforrásnál a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai határral szembeni megfigyelőponton élő beszédet mondott.
Folyamatban lévő, kötelező bírósági tanúvallomása ellenére a miniszterelnök ugyanakkor azt tervezi jövő hónapban Washingtonba utazik Donald Trump hivatali beiktatására, jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
Netanjahu korábban soha nem vett részt amerikai elnökök beiktatásán, jelenleg állítólag a túszalku tárgyalásainak folytatása, illetve a közel-keleti fejlemények megvitatása végett utazna Washingtonba, megelőzve az új elnök beiktatása utáni protokoll szerinti meghívást. Az utazás – amely terítéken van, de még nem született döntés, – amennyiben létrejön nem jelent veszélyt a hágai Nemzetközi Bíróság által kiadott letartóztatási parancs miatt, ugyanis az Egyesült Államok nem aláírója a Római Statútumnak, így nem köteles a bíróság erre vonatkozó döntéseit betartani. A miniszterelnök jeruzsálemi kerületi bíróságon zajló több napos tanúvallomásán való távolmaradása viszont nehezebben megmagyarázható.
Ami a gázában fogvatartott túszok kiszabadítását biztosító megállapodást illeti, a megválasztott elnök többször is kijelentette, miszerint januári hivatalba lépéséig az ügy lezárását szeretné látni.
Ugyanakkor Trump egy tegnapi interjú során pesszimizmusának adott hangot, mondván – „nem hiszem, hogy a túszok többsége életben van, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek között tartják őket. Utálom ezt mondani – de úgy gondolom, hogy az életben lévő túszok száma jelentősen alacsonyabb, mint ahogy azt az emberek gondolják.”
Majd arra a kérdésre, hogy nyomást gyakorolna-e Netanjahura a háború befejezését illetően, azt válaszolta – „igen,” – és részleteket nem ismertetve, hozzátette –„szeretném, ha véget vetne neki, de ehhez győzelemre van szükség.”
The post Korai öröm – Aszad és az iráni Hezbollah tengely bukása után Teherán a szunnita lázadókkal is felvenné a kapcsolatot first appeared on Új Kelet Live.