ujkeletlive
Túszalku – ígéretek, konkrétumok nélkül
Donald Trump megválasztott elnök határozottan kijelentései, miszerint hivatalba lépéséig az orosz-ukrán mind a közel-keleti fronton a háború befejezését szeretné látni, a Binjámin Netanjahu miniszterelnök vezette koalíció számára egyre kevesebb mozgásteret biztosít.
A túszok nyomására a még hivatalban lévő Joe Biden elnök, és a megválasztott Trump is ígéretet tett a Gázában fogvatartottak kiszabadítására. Az elmúlt napokban felgyorsult események révén mindkét adminisztráció tárgyalói folyamatosan érkeznek a tárgyalásokba ismét bekapcsolódott Dohába, eközben a jeruzsálemi vezetésnek előbb utóbb döntenie kell nemcsak a túszalkut, hanem az övezet háború utáni jövőjét illetően is.
Netanjahu radikális koalíciós partenerei változatlanul úgy vélik, hogy Trump nagyvonalúan beleegyezik majd a vitatott Júdea és Szamáriai területek feletti izraeli szuverenitás kiterjesztésébe, emellett a gázai telepes politikát és a helyi civilek kitelepítését is támogatni fogja. Ami a túszok kiszabadítását biztosító megállapodást és a hozzá kapcsolódó tűzszünetet illeti a héber médiában az elmúlt napokban nyilatkozó kormányzati magasrangú tisztviselők állításai azonban inkább tűnnek Trump és a hozzátartozók megnyugtatására, miközben a kulisszák mögül meglehetősen kétértelmű híreket hallani.
Iszráel Katz védelmi miniszter hétfőn a Külügyi és Védelmi Bizottság meghallgatásán azt ígérte, hogy ,,elsöprő többség lesz a kormányban a jelenleg tárgyalt túszügylethez,” majd elmondása szerint nem volt még ilyen közel a megállapodás, majd hozzátette – „jobb kevesebbet beszélni. A Philadelphi-folyosó és a Netzarim-folyosó nem lesz akadály a megállapodás végrehajtásában, a Hamász rugalmas ebben,” – utalt boldogan az egyiptomi-gázai határ mentén futó útra valamint a Gázai övezetet kettészelő sávra.
A megállapodás előrehaladására utaló másik kormányzati forrás szerint azonban „a dolgok még nem állnak készen,” – jelentette a Ynet.
A szaúdi Al-Sharq csatorna palesztin forrásokat idézve arról számolt be, hogy a dohai tárgyalások közelítenek a végső szakaszhoz, emellett részletezve a vázlat lényeges pontjait, miszerint – az első humanitárius szakasz legalább hat hétig húzódik, ez idő alatt az összes izraeli női túszt, köztük a katonákat is – az élőket és a holttesteket is beleértve, szabadon engedik, cserébe Izrael több száz terroristát enged ki a börtönből. A tűzszünet életbe lépésével egyidejűleg azonnal megkezdődik a segélyek bejuttatása az övezetbe.
A Washington Postnak nyilatkozó Hamász tisztviselő szerint a javaslat egy 60 napos tűzszünetet és az izraeli túszok mellett a palesztin foglyok szabadon bocsátását foglalja magában, miközben a terrorszervezet továbbra is ragaszkodik az északi övezetből elűzött lakosok visszatéréséhez. Az Al-Hadath kedd este arról számolt be, hogy Izrael engedélyezni fogja az északi lakosok visszatérését, azzal a feltétellel, hogy különböző korosztályokat biztonsági ellenőrzésnek vetnek alá.
Továbbá, az egyezmény második szakaszában szabadon engedik az összes többi izraeli túszt, beleértve a katonákat és tiszteket is, cserébe terroristák szabadon bocsátásáért, ez utóbbira vonatkozóan pontos számokat még nem véglegesítettek, de várhatóan több tucat, hosszú börtönbüntetésre ítélt fogoly is szabadulni fog.
Különböző média források szerint a lista egyelőre nem tartalmazza azokat a foglyokat, akiket súlyos vezetőknek tekintenek, mint például Marwan Barghouti, vagy Ahmed Szaadat, és ha mégis szóba kerülne Izrael állítólag ragaszkodik ahhoz, hogy száműzzék őket a régióból. Ebben a szakaszban Izrael befejezi kivonulását a gázai övezetből, miközben az erők a keleti és északi határ menti területeken maradhatnak. Ezt követően kihirdetik a háború végét, és megszüntetik a gázai övezetre vonatkozó blokádot, beleértve az átkelők megnyitását is. Források szerint a rafai átkelő ellenőrzéséért a Palesztin Hatóság felel majd, Egyiptommal és az Európai Unióval együttműködve. Az átkelőt fokozatosan nyitják meg, elősegítve a segélyek bejutását, valamint a sürgős ellátásra szorulók mozgását.
Eközben tegnap a Reuters váratlanul bejelentette, hogy Netanjahu éppen Kairó felé tart a tűzszüneti megállapodás véglegesítése érdekében, amit azonban a miniszterelnök szóvivője Omer Dosztri a közösségi médiában megjelent közleményben cáfolt, mondván – „ellentétben a pletykák áradatával, Netanjahu miniszterelnök nincs Kairóban, és nincs új fejlemény Eli Cohen ügyében.”
Netanjahu hivatala szintén cáfolta a Reuters értesüléseit, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök helyzetértékelést tartott a szíriai Hermon térségében a védelmi miniszter, a vezérkari főnök, az északi parancsnokság parancsnoka és a Sábák-főnök társaságában.
Ami a tárgyalások további résztvevőit illeti, a Hezbollah terrorszervezethez köthető Al-Mayadeen csatorna arról számolt be, hogy Mahmúd Abbász – a Palesztin Hatóság vezetője is Egyiptomba tart.
A különböző izraeli és nemzetközi csatornák révén közzétett optimista nyilatkozatok ellenére, az Axios hírportál riportere, Barak Ravidnak nyilatkozó három izraeli tisztviselő azt állítja – a gázai túsz és tűzszüneti megállapodás nem áll küszöbön, miközben amerikai források szerint Bill Burns CIA-igazgató szerdán Dohába látogat, és a tárgyalások megvitatása végett találkozik a katari miniszterelnökkel.
A Moszad kémügynökség, a Sábák és a hadsereg képviselőiből álló izraeli tárgyaló csoport hétfőn érkezett Dohába, Biden közel-keleti tanácsadója, Brett McGurk szintén a katari fővárosban van, és részt vesz a tárgyalásokon, mellyel kapcsolatban jelentős, ámbár áthidalható hiányosságok vannak, legalábbis az Axiosnak nyilatkozó izraeli tisztviselő szerint.
Egy másik szintén izraeli kormányzati forrás Katz védelmi miniszter korábbi állításait illetően fejezte ki nemtetszését, mondván, hogy túlzottan optimisták, és -„ez nem segíti a tárgyalásokat. Félrevezeti a közvéleményt és hamis illúziókat kelt.”
Az izraeli tisztviselők szerint a Hamász gázai vezetői továbbra is a háború befejezését követelik a túszok szabadon bocsátásáról szóló bármilyen megállapodás eléréséhez, nem pedig tűzszünetet, bár még nem adtak hivatalos választ. Az axios egyik izraeli forrása úgy véli a felek között fennmaradó nagyobb szakadékok némelyikét a dohai tárgyalócsoportok nem tudják áthidalni, így az izraeli és a Hamász vezetői politikai döntéseire lesz szükség.
„Lehet, hogy egy újabb válságon kell keresztülmennünk a tárgyalásokon, hogy a szükséges döntések mindkét oldalon megszülessenek,” – tette hozzá.
Az egyre növekvő feszültség közepette a túszok hozzátartozói minden lehetséges módon próbálnak nyomást gyakorolni a politikusokra, hangsúlyozva azt is, hogy a túszok szakaszonkénti kiengedése veszélyezteti életüket, mivel mindkét fél – akár a Hamász, és főleg a második szakaszt illetően Izrael is valószínűleg vissza fog lépni a tűzszünet meghosszabbításától.
A hozzátartozók legutóbb Mose Gafni, az askenázi ultraortodox Degel HaTora elnökével is találkoztak, és arra kérték, hogy akár a háború befejezésével, de olyan megállapodást szorgalmazzanak, amely révén az összes túszt kiszabadítják.
„Nem tudom, mit csinálok ebben a koalícióban. A kormány szakaszosan fog megállapodni. Átfogó megállapodást akarok az összes elrabolt személlyel,” – válaszolta Gafni a családoknak a 12-es csatorna riportja szerint.
Szaúdi normalizáció – miért igen, ha nem?
Lindsey Graham republikánus szenátor múlt hónap végi legutóbbi közel-keleti látogatása során találkozott Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, és Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Régióbeli körútja után az axios hírportálnak nyilatkozva kijelentette, bármilyen szaúdi-izraeli békemegállapodásnak tartalmaznia kell egy palesztin komponenst is.
„A legjobb biztosíték a Hamász ellen nem Gáza izraeli visszafoglalása, hanem a palesztin társadalom reformja. Az egyetlenek, akik ezt megtehetik, az arab országok,” – tette hozzá Graham, megjegyezve azt is, miszerint a megválasztott elnök, Donald Trump még január 20-i hivatalba lépése előtt túsz és tűzszüneti megállapodást szeretne látni délen.
Trump közel-keleti háború-lezárásra irányuló törekvéseinek elsődleges célja a szaúdi normalizáció megatervének előmozdítása, és a diplomáciai színfalak mögött komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön Izrael és Szaúd-Arábia. Ron Dermer, Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közel álló stratégiai ügyekben illetékes miniszter egy olyan ajánlat kidolgozásán munkálkodik, amely elfogadható lenne Szaúd-Arábia számára a jövőbeli palesztin állam iránti homályos elkötelezettség összefüggésében.
Graham szenátor szerint azonban, a megválasztott elnöknek hivatalba lépése után konkrét tervei vannak a szaúdi – izraeli normalizációt illetően, ahogyan az axiosnak nyilatkozó izraeli tisztviselők is úgy vélik, hogy Trump valószínűleg más megközelítést fog alkalmazni Gázával kapcsolatban, különösen a háború „másnapja” tekintetében.
Ugyanakkor, a gázai övezetben zajló háború rendezésével kapcsolatban a szaúdi trónörökös Izraellel kapcsolatos szigorúbb véleményének adott hangot, és kijelentette – „újra elutasítjuk azt a népirtást, amelyet Izrael a palesztin nép ellen követ el, és elítéljük a katonai műveleteket Libanon területén,” – tette hozzá. Emellett, a találkozón Szaúd-Arábia az iráni alelnök jelenlétében azt is kijelentette, hogy ellenzi Izrael Irán elleni támadását.
Összességében, a kapcsolatok normalizálása mellett Szaúd-Arábia beleegyezése is szükséges ahhoz, hogy finanszírozza a gázai övezet újjáépítését a háború utáni időszakban. Az ezzel kapcsolatos szaúdi tárgyalásokban részt vesz a leköszönő elnök, Joe Biden tanácsadói valamint a megválasztott elnök, Donald Trump csapata is.
A kapcsolatok normalizására irányuló tárgyalások felvételéhez azonban Rijád ezúttal kétségkívül többet vár el homályos izraeli ígéreteknél. Az axiosnak nyilatkozó szaúdi tisztviselő hangsúlyozta, miszerint nem történt áttörés a kapcsolatok normalizálását illetően, hozzátéve – „azon elképzelés, hogy a királyság vezetése valahogyan megváltoztatta a független palesztin állam létrehozása melletti hosszú távú elkötelezettségét, ugyancsak alaptalan.”
Továbbá hangsúlyozta, miszerint a királyság álláspontja az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban évtizedek óta világos és következetes, illetve eltökéltségük a Gáza elleni háború befejezése iránt megingathatatlan.
„Szaúd-Arábia továbbra is azon fog dolgozni, hogy véget vessen a gázai háborúnak, és segítse a palesztin népet a független államhoz való jogának elérésében,” – tette hozzá a szaúdi tisztviselő.
The post Túszalku – ígéretek, konkrétumok nélkül, és áttörés nélküli szaúdi normalizáció first appeared on Új Kelet Live.